Sorvezető a Móricz-ösztöndíjról szóló cikkhez önjelölt pszichiátereknek
A Móricz-ösztöndíjról szóló cikkünkre Zsille Gábor, a támogatásról döntő kuratórium egyik tagja (MMA) válaszolt. Néhány kijelentésére reagál lapunk szerkesztője, Boldog Zoltán.
A Móricz-ösztöndíj egyik kurátora arról értesített bennünket, hogy néhány, írószervezeten kívüli pályázó „nyilvánvaló elmegyógyászati problémákkal küzd”. Zsille Gábor szerint ugyanis ez jellemző néhány független pályázóra, akiknek jelentős része „derék műkedvelő, lelkes amatőr”. Mivel Zsille Gábornak feltehetően nincs orvosi diplomája és a pszichiátriai esetek kezeléséhez szükséges szakvizsgája, talán megállapíthatjuk, átlépett egy igen komoly határt: orvosi diagnózist állított fel szakképesítés nélkül. Ami ennél is fontosabb: megsértette a pályázók egy részét, megbélyegezte azokat, akik függetlenként jelentkeztek az ösztöndíjra.
Egy kurátornak nem sok dolga lenne a Móricz-ösztöndíjak kapcsán: olvasni, véleményezni és szavazni. Zsille Gábor reakciójából ítélve ez egyrészt sok, másrészt nehéz feladat. A „Hogyan nyerjük el a Móricz-ösztöndíjat?” című cikk mindössze a címben megfogalmazott kérdésre kereste a választ, s arra jutott: a bölcs pályázó belép valamelyik írószervezetbe (lehetőleg a FISZ-be vagy a JAK-ba), s így statisztikailag megnő az esélye az ösztöndíjra. Ebből adódóan az írás az írószervezetek felé orientálja a független pályázókat. Az írószervezetek programjairól évtizedek óta rendszeresen beszámol az Irodalmi Jelen. Számításaim szerint több mint 500 cikkünk jelent meg a FISZ és a JAK programjairól, kiadványairól az elmúlt 7 évben (azóta működik az Irodalmi Jelen Online). Ezekben gyakran kritikánkat sem rejtettük véka alá, de mindig elismertük, hogy az írószervezetek többsége átláthatóan, ésszerűen, a kortárs irodalom ügyét képviselve használja fel az adófizetők pénzét.
Zsille Gábor említi, hogy „bizonyos pályázók azért nem tartoznak egyetlen szakmai szervezethez sem, mert a tagság elnyeréséhez nincs megfelelő irodalmi tehetségük, és tagfelvételi kérelmüket a szervezetek elutasították/elutasítanák”. Ez az állítás azért nem állja meg a helyét, mert az elmúlt 2 évben a hozzáférhető jegyzőkönyvek szerint senkinek a tagfelvételi kérelmét nem utasította el sem a FISZ, sem pedig a JAK. A megkérdezett FISZ- és JAK-tagok szerint pedig az elmúlt 5 évben biztosan nem volt erre példa. Tehát a független pályázók feltehetően meg sem kíséreltek belépni az említett írószervezetekbe. Nekik is segítséget nyújt a „Hogyan nyerjük el a Móricz-ösztöndíjat?” című cikk, hiszen azt sugallja: hiba volt kívül maradniuk az írószervezeteken.
Zsille Gábor reakciójában azt is említi, hogy csak cikkemből értesült arról: a nyertesek „mely szervezetnek tagjai vagy éppen nem tagjai”. Ez elég szomorú, hiszen ezzel a kurátor önmaga bizonyítja, hogy nem olvasta alaposan a szakmai önéletrajzokat, amelyek tartalmazzák az írószervezeti tagságról szóló információt is. A levél elején említett álpszichiáteri diagnózis (kuruzslás) és az önként vállalt felületesség tükrében érdemes lenne megfontolnia Zsille Gábornak, hogy a továbbiakban hitelesen tudja-e folytatni munkáját a Móricz-ösztöndíj kuratóriumában.
A „Hogyan nyerjük el a Móricz-ösztöndíjat?” című írásomat megjelenés előtt olvasta Gaborják Ádám, a József Attila Kör elnöke és Gáspár György, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa. Mindketten részt vettek a Móricz-ösztöndíjjal kapcsolatos munkában (egyikük kurátorként, másikuk titkárként). Mindketten megírták a válaszukat egy napon belül, amelyben a cikk lényegi kijelentéseit nem vitatták, csupán apróbb javaslatokat tettek az írással kapcsolatban.
A Móricz-ösztöndíjjal kapcsolatos vita után azonban szerkesztőségünk úgy döntött, hogy az érintettek beleegyezésével nyilvánosságra hozza az elutasított pályázatok egy részét. Jövő héttől kezdve tehát olvasóink betekinthetnek abba, hogy milyen munkatervek kerültek a „nem támogatott” kategóriába, milyen ajánlások nem érték el a céljukat, és milyen szakmai önéletrajzok nem nyomtak eleget a latban. S természetesen mindezek fényében, de értelemszerűen nem az összes anyag ismertetése után mindenki eldöntheti, hogy Zsille Gábor pszichiátriai szempontú kijelentései vonatkoztathatók-e valamely pályázóra.
