Ugrás a tartalomra

Tigris a hold, őrt jár

pöcök megtorpan

bombázás előtt kiszórt röplapként
      szálldosnak a falevelek

      a sarat
mintha vasból kovácsolták volna

      idül az idő
      az idő idül
a csillagok szanhedrinje kiül

       tigris a hold
           őrt jár

ő mint szagot kapott őz áll
    egy kereszteződésben

féklámpák fénye vérzik alatta

gilisztája lehet hisz mindig vakarja

      nem tolakszik
      így a menhely
          megtel

      továbbcammog

inkább lépnek tócsába de kikerülik

egy útfelbontás jelzőlámpájánál melengeti kezét
a vályúban álló malacok szomorával tekintget

        fáradt
  akár egy eltévedt méhecske
ki érzi többé nem látja a királynőt

 

bözsi

                     
kit érdekel? bár megtörtént
   megállt előtted egy földid
     a belvárosban zsúfolt utcán
népviseletben koldultál

neved immár szégyenbélyeg
   elárultad közösséged
     hol az urad víg erzsébet?
neved immár szégyenbélyeg

akár sebet kapott hősök
   a hold nyomban elrejtőzött
     el csak te nem bújhatsz most már
térden kendőben koldultál

hova mennél? maradsz pesten
   elvadultan észrevetten
     töri szíved még az új sors
fáradt is vagy félsz lecuccolsz

tél éjfél örs vezér tér
   egy bódé mögött elfeküdtél
     két szép marék suska jött be
párnáddá lett gyolcsba kötve

éles az ég mint az acél
   tűlevelet hord rád a szél
     fogad alatt homok recseg
aki jó az gyanús neked

tudod te miért haragszik rád
  kivet magából e világ
    forró teát hoz egy rendőr
lekapja a bőrt nyelvedről
     

szemed egy zápult csillagé
   száraz ajkad már szilvakék
     onnan hiányzol ahol vagy
‘erzsikénk ma hol aludhat?’

kérdené anyád ha élne
   amputál a fagy fűrésze
     karod lábad lehasítja
 vacog torzód deltoidja

olybá tűnsz a jeges járdán
   mint egy püffedt papírsárkány
      s bár ne tudnák az emberek
a piszkos gönc nem oly meleg

döglött tyúkon ülő tojás
   győzött a hold nincs folytatás
      nap híján egy orvos jön csak
élesztéssel nem bajlódnak

akárha véred ontották
   türemkedik piros szoknyád
      állnak nem csinálnak semmit
zseblámpával nézik flepnid

‘harminc a csaj erdélyi volt’
   arcodra hó pernyéje hull
      szemed konok nyitva félig   
hívják a temetkezésit

letakarnak odábbmennek
   mélyen alszik gyergyószárhegy
      gyalázata szép faludnak
’bözsikénk ma hol aludhat?’

 

gyalu

négy éve tűntem el

I’M DA BOSS feliratú papírdzsekiben
és zöld pévécépapucsban

alkalmi öngyilkos vagyok

de ma nincs baj
szupcsin hőszigetel
zsírúj ez a hungarocell

verselgetek ám én is

átment a hold D-je C-be
áment mond az éj a télre
télre szélre jégre dérre
gyilkos gyertyátlan setétre

ki hizlalja a hold gyapját?
lehúzza már szegény rackát
ha megnyírják nekünk annyi
sötétben fogunk megfagyni

eddig egyszer publikáltam

van egy négysorosom is

ha beszélnem kell velük
már nem a szemükbe
az emberek fülét nézem
jobb így

örülnék ha megjelenne

ezt ma reggel írtam:

d dúrt ül a dróton három veréb
a tócsák jege messzire csillog
kezén egy új bunyó stigmája
pont orra előtt zárt be a diszkont

pedig máshol nem 400 forint
a nagy dobozos ukrán кадаркa
kimeddült rég a káromkodás
némán kutyagol a duna-partra

nyitott szájjal alszik egy stégen
torkába tőrt merít a szíriusz
all you need is love kelti föl
egy közelben haladó vízibusz

próbál de nem tud visszaaludni
öblös a hold mint egy kopott nyalósó
egész éjjel csak hánykolódik
álma sosincs vagy ritka mint a jó szó

tetszik?

a blahás nevem gyalu
vagyis gyula
gáspár

jutalom
a becstelen

megtalálónak jár

 

                                                                       
                                                   

 

                              

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.