Szaddám és a lant

Szaddám Husszein Irak teljhatalmú urának volt nevezhető ezekben az években (...) Végül a lantot választotta, kitűzve mag elé azt a célt, hogy megtanul lanton játszani.Az arab lanton játszó legprofesszionálisabb zenész Irakban, és mondhatjuk akár azt is, hogy az egész világon, abban az időben Munir Bashir volt. (...)

   Munirt meglepetésként érte az üzenet, hiszen tudta, hogy ezt visszautasítani nem lenne tanácsos, viszont ha elfogadja, akkor is az életével játszik, ugyanis nem volt túlságosan biztonságos Szaddám közelében tartózkodni. Volt, hogy saját kezűleg végzett ki az emberei közül néhányat olyan apróságokért, amelyekért pofon, szidás, legfeljebb verés járna, de semmiképp sem egy golyó a mellkasba. Szaddám esetében az ilyen elrettentő eljárások mindennaposak voltak (...) de az üzenet megfogalmazásából kitűnt, hogy Szaddám tényleg nagyra becsüli őt, ezért reménykedhettek, hogy Munir élve fogja elhagyni a lantórák helyszínét. (...)

Ilyen és ehhez hasonló rendeletek nap mint nap születtek, és a kormány természetesen nagyon komolyan vette mindegyik rendeletet és azok betartását is. Szaddám pedig néha maga végezte ki az ellenszegülőket és az árulókat. (...)   Szaddámról mindenki tudta, hogy milyen. Nem volt titok például az sem, hogy egy alkalommal a párt ülésén kiküldött a teremből a saját pártjából egy tucat embert, árulónak nevezve őket. A párttagok csaknem felét áruló jelzővel illette, és kivégezte őket. Ilyen volt Szaddám. (...)

   (A sofőr) körülbelül 6-7 perc késéssel érkezett. (...) Szaddám nyugodt és megfontolt volt, csak röviden intett neki, hogy elmehet.   Másnap Munirt (...) nem az előző napi sofőr vitte az elnökhöz, ezért meg is kérdezte, mi lett a korábbi sofőrrel. Nem tudtak neki biztos választ adni, de valószínűleg kirúgták, persze az is lehet, hogy kivégezték. Mindenesetre soha többé nem hallott róla Munir, és soha többé nem is látta. (...).

   (Szaddam) később jól fogta a hangszert, úgy, ahogy Munir mondta, de előfordult még, hogy elfeledkezett magáról, és a régi, rossz fogáshoz tért vissza, aminek az lett az eredménye, hogy Munir rá is csapott egyszer Szaddám kezére.

Bár még csak nemrég kezdett el lantórákat venni, Szaddám szerzett egy saját dalt, amit el is tudott játszani pár nappal később.  Szaddám rendkívül boldog volt; alkotott valamit, aminek semmi köze nem volt a háborúhoz.