A helység kalapácsa vendégelőadással ünnepli március 15-ét a Kolozsvári Állami Magyar Színház

A magyar nemzeti ünnepen, március 15-én, szerdán este 8 órakor a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében a budapesti Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója, A helység kalapácsa című vendégelőadás lesz látható Vidnyánszky Attila rendezésében. 

Az előadás a Petőfi 200 emlékév keretében, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával partnerségben érkezik Kolozsvárra.

A helység kalapácsa Petőfi Sándor első könyve volt, amely 1844 októberében jelent meg (a Versek című, amely a költőnek igazi hírnevet szerzett, csak pár héttel utána, és ekkor fog hozzá a János vitéz írásához, amely visszavonhatatlanul a legnagyobbak közé emeli majd). A tiszteletdíjként 40 pengő forint járt, amit a költő azonnal elküldött szorult anyagi helyzetben lévő szüleinek. A Petőfi által hőskölteménynek nevezett mű nem aratott sikert, a kötetből még évek múlva is voltak fölös példányai a kiadónak, 1847-ben az összes költeményekből is kihagyta. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy ez a komikus eposz nemcsak a műfaj paródiája akart lenni, hanem a korszak dagályos és cikornyás költészeti divatját és a nemzetieskedést is gúnyolta, ami a még éppen csak segédszerkesztővé előlépett ifjútól pimasz gesztusnak tűnhetett a kortársak szemében. Annál sikeresebb lett a mű később, humorára, iróniájára, a szellemes szószaporítások groteszk képeire és a parádés hexameterek álpatetikus hangvételére egyre inkább vevő lett a közöség. Már a szereplők megnevezése is mosolyt csal az olvasó és a leendő néző arcára: Erzsók ötvenötéves bájaival, Fejenagy, a kovács, vagy mint őt a dús képzeletű nép költőileg elnevezé: a helység kalapácsa, Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi, Bagarja, a béke barátja, Vitéz Csepü Palkó, a tiszteletes két pej csikajának Jókedvű abrakolója, A lágyszívű kántor és „amazontermészetü” felesége, Márta.
„A mű minden bája és humora mellett ez az előadás a beregszászi társulatról is szól, arról, hogy a színház kapaszkodó, a túlélés eszköze. Nem hangoljuk át Petőfi művét, de abból indulunk ki, hogy ennek a társulatnak a tagjai a háború miatt most itt ülnek bőröndjeiken, és nem lehetnek otthon. A színen megjelenő Petőfi az Útilevelek kárpátaljai passzusaiból idéz, és hazagondolunk… Játékos, szabad színházat kínálunk, ezzel az előadással csatlakozva a Petőfi-emlékévhez, amelyben a költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük” – vallják az előadás alkotói. 

A költőóriás Petőfi Sándort ifj. Vidnyánszky Attila m.v. alakítja, további szerepekben Szabó Imre, Gál Natália, Cséke Adrienn, Mónus Dóra, Sőtér István, Szilvási Szilárd, Jakab Tamás e.h., Ferenci Attila, Fornosi D. Júlia, Polyák Anita e.h., Séra Dániel e.h., Orosz Ibolya, Orosz Melinda és Vass Magdolna látható.

Az előadás rendezője Vidnyánszky Attila, színpadkép és látvány: ifj. Vidnyánszky Attila.
Az előadás alkotói külön köszönetüket fejezik ki a BorFolk Zenekarnak és a Budai Folk Bandnek a zenei közreműködésért.

Fotók: Eöri Szabó Zsolt