Ugrás a tartalomra

Átjárások / Nyelvi körforgások, visszafolyások…

Zazaki za, Azaki ina, ama ima, azaz: kiazaz, Aki?

(L)azaki kha ingaka? – Naa, kaii, ikazii: Aka Zaa! Aka-zazi!

Az alvajáró leíró a zazaki nyelvvel álmodott: Aki Zai, Dimili, Kirmanjki Kharmai, So-bê-bé, nna! Zonê-boné ma… – Kelet-anatóliai ébredéssel, gilakival és a kaszpi nyelvekkel rokon-révüléssel tovább szédelegve…

- - -

A feltalálót is feltálalják… – sziszegve, szivárogtatva suttogja, ismételgetve lihegi az egyre növekvő fal-rés, miközben a leíró: egyik alteregójának „véletlenül” megtalált jegyzeteit olvasgatja:

megnyílt lent egy kőbarakk,
berendezése műbarokk,
s alant a hóhér Mubarak:
túl nyájasan fogadott,
talán végleg maradok…

A bizonyos Aiónok világában (hihető, hogy) létezik a földi lét összes megnyilvánulásának – még sorsok nélküli – mása, variánsa…

Vértes, vértest, vérem véred (vérvérvér: összeér), véres lények, vértestvér-teszt!

Az allegóriák megperzselt, majd cseppfolyós nyelve más-más jelen(tés)ek dimenzióiba csöpög át: égetve, szétmarva a matériát…

- - -

Média-sercegés, hangulat-vágás, cuppanás:

Ufuk Bayraktar, Engin Akyürek, Zeki Demirkubuz és Uzan Uzunyilmaz együtt nézik: Adat Artman, Kadir Çermik, Gözde Kaya, Mügoy Ulusoy, Kuzin-Koca Oğulu, Ilayda Akdogan és Nemyam Isler erotikus insta-oldalait, majd tik tok titokpornóit…

Mindenki elégedett! – Ám, valaki így bégetett: a virtuális nyersanyag beéghetett!

Yüzünüzü Gelecege* dölyfön-dörmödözve dörömb(öl) és dürümve dorong(ol) a datolyadidin, a puncsos-lucskos punun s a duzzadó gönün…

*Arcod a jövő felé (f/m)ordítod, ám ott: Yönetmen Akastis Ürkütür = Ijesztő ama (Aka) rendező! – Öskü Ürbütür!

- - -

Újranyit az elmésen (elme-réseken át-átfolyó): dagadó, a mindent is, a tagadást is tagadó DaDa-kávézó, ahol csak kávé nem kapható! A dadogást viszont ingyen mérik, a da-da-dogókat megkímélik a retorikus fizetéstől. Ellenben: a kínos-kötekedő óbégatás kötelező! Ó, 108 és 3/4-ed év után: igen, hektikus időközönként, igennem-mennegi: várva-vártan, időtlenül és váratlanul is újranyit: az Óra a Kizökkent Időhöz! Dá, dá! Nyetdá-dá! Nyet-nyet-dáá!

Bú-ék! Aki még teheti: bújjék!

Tanítva kiteker. Tikaram betakar. Bikaram tovakar. Kanítva biteker: kezdte volna búú-vezető mondókáját a Rekedelmes Rezonánsok Formá(tlan)ció, ám ekkor, földrengést és zűrzavart indukálva: egy fekete-fehér tehéncsorda rontott be a Kávétlan Házba…

Kisvártatva az imbolygó falakból, a megmaradt bútorok darabjai közül, az eleve(n) elvetlen berendezés romjai alól az eltiport hangulat feltámadt szelleméből: érthetetlen vers-foszlányok, metanyelvi, hangköltészeti nonszimfónia hangmaradványok és bestiárium-fiókák énekei keltek életre – s áradtak, egyre vadabbul szerte:

Morg-morg Enste seste szeszet-reszet enyve ny-ny elve, tesny nyess te zázs gofa nyenye-nyetre… – Ball & Pastior & Hugo & Jandl & Kurt megidézve: Woodoo Ludens, Long Lalula, Hozu-Hozu Daktilulu & Mithos Titulu… Ah és i és a: Gadji Beri Bimba!

Jaap Blonk hangja szimultánban, hallónéma-hollandusul szólt, ó, pedig a forrásnyelv ó-dinka: E-e! Fümms bö wö tää zää Uu, pögiff, kwii Ee… – Legvég(gégé)ül így pattogott, szikrázott szervetlen szervezetekbe s elengedett, engedetlen fejekbe be-ki és be: Schwitters Ursonate (largo, scherzo, presto) csodaműve!!!

- - -

Vágás, tér-idő omlás, vágás, hangbetét-zuhatag:

A hideg holddal kevert fémek, a kiválasztott holtak szájából származó elemek: Paracelsus, Albertus Magnus és Johannes Franciscus elméletein, s(z)avain túlról érkező szellemi eledelek? A savak mögött pala- és borkőolaj keveredik, a tingálás az aqua rigiában történik: arbor aurea (aranyfa) és aurum vivum (élő arany) lüktet: a filozófusok fája lassan csírákat hoz…

Amott: fej nélküli lovas vágtat és iktat. Kaszabolva visít, tüdőből pisálva sikít, s ülepen át vinnyog… Az ááát-ültetés, fejetlen küldetés! A pata-logikusan nyer(ít)ő idő és egy félreértett, elkorcsosult okirat: véres-hugyos tócsákat lassan felitat. Az oktalanul zokogó gesztusok avíttan kavarognak a penészedő zavarosban…

Amalgámok és koagulátumok hevítve érintkeznek. Vörös, ragacsos anyag habzik az üveglombikban. Fortyog, majd kicsapódik… A coagulum sanguinis, à la crusta: vérrögből véralvadékká, majd vérlebennyé változik… Itt minden hermetikus és ismeretlen – és (ó-ó-ó): minden lényege a desztilláció…

Az étheri idő (mint): tökéletes absztrakció!

- - -

Amott: meredvények, kagyloncok, kehelycsek és húsbotok tátogó virágokat hoznak, ágaskodnak (a Kazinczy-féle álszemérem titkos szobájában)…

Emitt: egy delírikus (hű, de lírikus) rém a leíróba lelkesült, miközben delejezett poklában a lelke sült…

Másnap-kakofónia (kakaó-fóbia): az elcserélt fejben száz szuicid szirén baljós énekét ezeregy nyenyere egyvelege váltja s szántja fel… Nyekk.

Hajnali derengés (fél-álom). Idő-utazás Gyomára, egy elveszett testvér (és testrész) koponyájába: kertészünk kölykei krumplibogarakat kergettek a kipusztult kertben… Csíkos, földszínű pizsamában, négykézláb másztak. Mindezt lassítva, idegborzolóan lassítva… Egy ismeretlen, kék bőrű, arany hajú kislány, áttetsző üveglocsolóból tejjel öntözte a kiforgatott, fekete földet…

Nagyanyánk arca a kiskonyhában – ajka s szemürege túlságosan vörösre rúzsozva –: egy nagy tál eper fölött lebegett… A hátsó szomszéd felől kevert lények érkeztek…

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.