Aki a János vitézt ihlette
Ráckeve város minden június első vasárnapján ünnepli meg János vitéz napját. Egy kevesek által ismert legenda szerint ugyanis Petőfi elbeszélő költeményének főhősét a ráckevei huszárkapitány, Horváth Nepomuki János (1774–1847) ihlette.
A parasztfiúból lett huszárkapitány valóságos élettörténete maga is regénybe illő. 1774-ben született Piringer Pál vízimolnár gyermekeként. A Horváth nevet mostohaapjától kapta, akihez özvegyen maradt édesanyja másodjára férjhez ment. A Nepomuki előnevet pedig a családi hagyományok okán vette fel a katolikus keresztségben. Apja és annak öccse is (aki anyja halála után gyámjaként nevelte) vízimolnárként tevékenykedtek, amely hivatás védőszentje Nepomuki Szent János volt. A tizenkilenc éves ifjú a napóleoni háborúk idején állt be huszárnak, ahol vitézségével, bátorságával mind jobban kitüntette magát, mind feljebb emelkedett a ranglétrán. Legjelentősebb tettét a vatikáni múzeum egyik festménye örökítette meg. A Napóleon által elűzött VII. Pius pápát a császár legyőzése után a Radeczky-huszárezred Horváth Nepomuki János vezette egysége kísérte vissza a Taro folyótól Rómáig. A hagyomány szerint – akár Szent Márton, aki köpenyét osztotta meg a fázó koldussal – Horváth Nepomuki János a dolmányát terítette rá a dideregve alvó pápára. Ezért a szolgálatáért később VII. Piustól megkapta a Krisztus-rend kitüntetését.
De honnan is ismerhette Petőfi Sándor Horváth Nepomuki Jánost? Vahot Imre feljegyzéséből pontosan tudjuk a mű keletkezésének körülményeit. Eszerint Petőfi 1844 vége felé írta meg a János vitézt Pesten és bár a költő rövid, de kalandos élete során bebarangolta az országot, pont Ráckevén sohasem járt. Az összekötőkapocs feltehetően a Ráckevéhez tartozó Bankházpusztán született Ács Károly (1824–1894) költő, népköltészeti gyűjtő lehetett, aki 1843-ban Kecskeméten volt joghallható. Itt folytatta éppen jogi tanulmányait Jókai Mór is. Ő mutathatta be Ács Károlyt az 1843-ban Kecskemétre látogató, a pápai kollégiumból ismert jó barátnak, Petőfinek. E pár hónapos együtt töltött időszak alatt az Ács Károlytól megismert kalandos huszárélettörténet adhatta az ihletet Petőfinek a számára országos hírnevet hozó művéhez.
Ráckeve számos módon ápolja Horváth Nepomuki János emlékét és vele a János vitéz alakját. 1999-ben avatták fel a Szent István téren a Makolt György szobrászművész által készített János vitéz díszkutat. Ahogy a legenda ébren tartását szolgálja az évente megrendezett János vitéz nap a Vadkacsa Szabadstrandon, ahol kicsiknek és nagyoknak kínálnak szórakoztató programokat. Az idei év eseményei közül kiemelkedik az Add kölcsön a Jánosvitézedet könyvkiállítás az Ács Károly Művelődési Központban. Mivel 1945 márciusában jelent meg a János vitéz, az idén ünnepeljük a könyv megjelenésének 180. évfordulóját. Ennek apropóján az Ács Károly Művelődési Központ könyvtára felhívást intézett olvasóhoz: hozzák be egy alkalmi kiállításra a birtokukban lévő János vitéz köteteket. Remélve így sikerül száznyolcvan példányt összegyűjteni, ezzel tisztelegve az elbeszélő költemény megjelenésének jubileuma előtt. Érdemes tehát ellátogatni a kiállításra, megszámlálni, hogy sikerült-e a kitűzött rekordot elérni. További programként bejárhatjuk a János vitéz meseutat is, amely Ráckeve legszebb helyszínein vezet végig négy és fél kilométer hosszan. A családépítő kalandtúra során a város különböző pontjain elrejtett tizenkét kézzel festett házikót egy titkos térkép segítségével fedezhetjük fel. Az egyes házikókban pedig nemcsak János vitézről, de Horváth Nepomuki Jánosról is sok érdekességet megtudhatunk, miközben játékos próbatételeken veszünk részt. Az egész évben látogatható Meseút gazdája Tátrai Annamária Prima-díjas kultúraszervező, míg megálmodója Tátrai Vanda metamorphoses alkotó-fejlesztő meseterapeuta. A kivitelezés pedig Balázs Péter szobrász, a Farkaskő Művésztelep alelnöke és Balázs Boróka festőművész közös munkája.
Hasonlóan egész évben látogatható a Duna-parton fekvő Rózsakertben a tavaly, 2024 őszén a Horváth Nepomuki János 250 városi program keretében felavatott kültéri kiállítás. A tárlaton Szimonidesz Hajnalka Ráckevén élő meseillusztrátor tizenhat plusz egy festménye vezet végig Petőfi mesehősének, János vitéznek kalandjain. A jelenetek jobb beazonosítása érdekében minden képhez két- két versszak is olvasható az elbeszélő költeményből. Szimonidesz Hajnalkát senkinek sem kell bemutatni, a sikeres illusztrátor többek között 2022-ben elnyerte a legszebb Pagony-könyv díját Tasi Katalin: Lányka, tükörben című kötetéért. Meseillusztrációit akvarelltechnikával készíti, amitől azok finoman kidolgozottak, légiesen oldottak, festményszerűen elevenek, amelyek elsőre üde színeikkel, naiv bájukkal ragadják meg a szemlélőt. A másfélszer kétméteres alkotásokon a közismert népmesei motívumok keverednek egy modern, letisztult formavilággal varázslatos, szürrealisztikus mesevilágot hozva létre.
Így, ha már elfáradtunk a János vitéz-nap kínálta programokban, készítettünk huszárcsákót, hajtogattunk papírrózsát, kiugráltuk magunkat a francia király ugrálóvárában, kiálltuk a János vitéz meseút tizenkét próbáját, akkor a Rózsakertben nemcsak a most nyíló virágokban gyönyörködhetünk, hanem Szimonidesz Hajnalka csodás festményeiben is.
Ám ha idén még sem sikerülne ellátogatnunk június elsején Ráckevére, akkor se csüggedjünk. Az Ács Károly Művelődési Központban június 30-ig megtekinthetjük az Add kölcsön a Jánosvitézedet kiállítást. De a János vitéz díszkút, a János vitéz meseút és a Duna-parti Rózsakert kültéri kiállítása Szimonidesz Hajnalka festményeivel egész évben várja a látógatókat. Így folyamatosan több programot is találhatunk, ami miatt érdemes Ráckevét felkeresni, hogy Petőfi remekművére és az annak ihletőjére, Horváth Nepomuki Jánosra emlékezzünk.
Szimonidesz Hajnalka festményeiből a lapozható képgalériában látható ízelítő!
Pusztai Ilona
