A csecsemőgyilkosság krónikája úgy szól az emberiséget sújtó legnagyobb csapások egyike, a háború borzalmairól, hogy egyetlen puskalövésnek sem tanúja az olvasó. Átélheti viszont azt a borzalmas lelkifurdalást, ami az öldökléstől földrajzilag, de főleg lelkileg távolálló, békeszerető polgárt gyötri bizonyára élete végéig egy alig elkezdődött emberélet kioltásában való kényszerű részvétel miatt. Barátság, erkölcsösség, emberség bonyolult, végeredményben mégis egyszerű viszonyáról szól a kitűnően megírt történet, miközben a Duna menti orvhalászok, lecsúszott munkanélküliek, kisnyugdíjasok ismeretlen, különös világába vezet be, az Öböl partjára, ahová a Börzsöny hegycsúcsáról időnként lehallatszik a müezzin különös, vádló és elhallgathatatlan éneke.