„Kabdebó Tamás személyes történetként írta meg kutatásainak történetét, de nem ő, hanem egy olasz származású fiatalember beszéli el az eseményeket –az író maga vált azzá, Giorgione után nyomozva. Könyvében a brit egyetemi hallgató neve majdnem azonos a festőével: Castelfrancói Giorgio Barbatella. A szerző e kettős átalakulása majdhogynem a festővel való azonosulássá válik, minthogy sejteti: Giorgionénak és szerelmének valaha gyermeke született. A név hasonlósága megengedi, hogy Giorgione közvetlen leszármazottját lássuk a művészettörténész növendékben.”Keserű Katalin