A balti országok titokzatos világot alkotnak Európa mentális és kulturális térképén, legalábbis az általánosságban vehető, mainstream impulzusok szintjén. A nordikus észak-európaiságot eggyel északabbra találjuk, a kelet-európai (sőt: kelet-közép-európai) meghitt koszlottság ethoszát meg mi magunk nyúltuk le szomszédainkkal. Milyen kultúrföldrajzi táj Észtország? Északkelet-Európa…? Egy dolog biztos: a Piret Raud írásait tartalmazó miniantológia, amivel nemrég találkoztam, némi segítségünkre válhat, ha a kortárs észt irodalom, kultúra iránt érdeklődünk.

Történetek. Könnyedek, tragikomikusak, alföldiek. A gyulai születésű Kiss László Mi kell a boldogsághoz novelláskötetében helyet kapó írások nem kívánnak hosszas fejtörést. Nyelvezete fiatalos és szókimondó – vagánynak is nevezhetnénk. Tartalma megtalálható az utcán, a buszon, a szomszédos tömbház valamelyik szobájában, bármelyikünk életében. Hiszen kinek nem voltak nagyra törő, megbukott tervei? Megalázó szakítása? Ki nem került kellemetlen, égető szituációba (mint például a meztelen exed fotóját nézegetni, miközben online történelemórát tartasz képernyőmegosztással)?