Tánczos Krisztina tanár és Debreceni Vanda gimnazista diák beszámolója egy különleges könyvbemutatórólSzabolcs Vezér Gimnázium, Pusztaszabolcs 2490 Mátyás k. u. 16-20.

A nagyszalontai Csonkatorony éppen 110 éve ad otthont az Arany János Emlékmúzeumnak. Ennek a jeles évfordulónak jegyében telt augusztus utolsó hétvégéje a hajdúvárosban.Az ünnepi eseményre testvérvárosi küldöttségek, egyetemi tanárok, politikusok, intézményvezetők érkeztek Arany szülővárosába. A színes programok között volt: tudományos konferencia, koszorúzás, könyvbemutató, kulturális műsor, zenés-táncos produkció. Az estet a neves Kaláka együttes koncertje zárta, akik Arany János megzenésített verseivel is kedveskedtek a hallgatóságnak.

A darab címe – Ahogy tetszik – magában foglalja előadásának széleskörű lehetőségeit, többek között a díszletek terén is. Ez az előadás a Globe hagyományait követve rendkívül minimális, jelzésszerű díszlettel bírt, ennek ellenére érdekes módon, talán a színház épületének nyitottsága miatt is, nagyszerűen átélhető például az erdő légköre, mintha egy közeli fa tövéből szemlélhettük volna az eseményeket.

Zilahi Annával, Fehér Renátóval és Lázár Bence Andrással szombat este a pingpong-teremben beszélgettünk, eleinte több körhintás társaságában; egy idő múlva viszont már azon kaptuk magunkat, hogy egyedül maradtunk, hogy négyen tartjuk fel a meccsre várakozók kisebb tömegét. Ottlétünk egyik hozadékaként megtudtuk, hogy a táborban profi boksz-alapon szerveződik a pingpong, nem játszhatsz például Kukorellyvel, míg Marnot meg nem verted. A másfélórásra nyúlt beszélgetés során a körhintások többször vitába keverednek, indulatosan érvelnek és élcelődnek, olykor egymás szavába vágnak – mintha szlogenné erősödne a köztük meghúzódó alkati és véleménykülönbség. (Az alábbiakban egy, az este tartalomjegyzékeként is felfogható változat olvasható.)*Két hete volt a szigligeti JAK-tábor, az Irodalmi Jelen részletes riportot közölt róla, képeket, interjúkat, és hangosversek felvételeit. A folyamatosan bővülő összeállításból most olvashatják tudósítónk, Molnár H. Magor interjúját a Körhinta körrel. Meghallgathatják László Noémi és Nemes Z. Márió verseit, és továbbra is elolvashatják a Marno Jánossal készült riportot, a költő verseit saját előadásában, interjút a tábor szervezőjével Balogh Endrével, továbbá meghallgathatják Vörös István verseit is.

A rendezvény háziasszonya Havas Judit volt, aki a múzeum vezetőjével közösen köszöntötte az ünnepeltet, majd Vass Tibornak, a Spanyolnátha főszerkesztőjének celebrációja következett, aki a celeb szót választva vezérfonalnak rajzolt gondolati ívet a köszöntött köré. Átcelebelve a fősodorba, később Berka Attila – maga is ünnepelt, a 2. Spanyolnátha Könyv szerzője – vette át a szót, akinek az est folyamán a faggató nem éppen hálás szerepe jutott.

Ezért szokták a könyvkiadást összekötni valamely olyan más vállalkozási tevékenységgel, amely szorosan illeszthető a fentiekkel. Például egy olyan vendéglátóipari szolgáltatással, amely felvállalja rendezvények szervezését, helyet ad nekik. Így szimbiózisban él a két cég: a kiadó hozza a vendégeket, termékeivel díszíti, hangulatossá teszi a vendéglátóhelyet, reklámjaiban szerepelteti azt, a cukrászda, kávézó, étterem pedig amellett, hogy ingyen helyet ad a rendezvényeknek, kellemes körítést biztosít, zenét, italt, nassolnivalókat szolgáltat.

A várakozás percei halk zsongásban teltek, - hirtelen csend lett. Csellójával a kezében a színpadra érkezett, egy bájos, törékeny, fiatal lány, és meghajolt. Taps kísérte minden mozdulatát, míg leült a székre.  Arca feszültséget tükrözött. Törékeny, szárnyaszegett,, madárka, gyomrában mintha kő lenne, és talán  reszket a lámpaláztól..

Tisztelt Onagy  Úr!Elképzelt irodalmi estről írtam helyszíni tudósítást egy kárpátaljai irodalmár emlékére. Így szeretnék tisztelegni a szeptember 8-án elhunyt Stump Benedek András emléke előtt. A hó végén ő mutatta volna be legújabb könyvemet. Korábban is írt a recenziót a műveimről. Nagy tisztelője vagyok. Életével példát mutatott a kisebbségben élő magyarok számára. Üdvözlettel: Lengyel János

Czakó Gábor diszkréten az Antikrisztus megnyilvánulásának titulálta a melegfelvonulást. Döbrentei Kornél az ősbűnt Ádám és Évaként eltörlő szent családnak nevezte a Püski-házaspárt, szaggatott szózatában felordítva az olyan szavaknál, mint vadkapitalizmus, nemzeti erő, szellemi megmaradás. Ódák rebbentek a magyar nyelvről, émelyítő önáltatások. Ünnepeljük a magyar nyelvet és a magyar könyvet, igen! Ne csak az ünnepi könyvhéten, legyen bevétele a Budavári Önkormányzatnak is! De ne a nemzetféltő és nyelvmagasztaló szólamok szajkózásával.

„Márta Jáván önmagára lelt, és amikor hazajött, erről a meglelt világról kezdett beszélni, ahogy magáról mondja, azzal a szándékkal, hogy másoknak örömet szerezzen ezzel...” – mondta Sz. Szilágyi Gábor Kiss Márta kiállításának megnyitóbeszédében. A megnyitóról Hegyi Botos helyszíni szemléjét közöltük, most pedig magát a megnyitóbeszédet olvashatják.

A Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolát érte nemrégiben a megtiszteltetés, hogy fogadja Takács Zsuzsa, költő-írót. A rendezvényt Soósné Molnár Helga - az iskola programszervezője- rendezte. Az író-olvasó találkozón – a tavalyiakhoz hasonlóan – az iskola diákjai közül sokan részt vettek. Az összejövetelre az iskola egyik tantermében került sor, annak megfelelően berendezve.

L. Simon László költő, szerkesztő volt az idei Olvasóliget utolsó előtti vendége a Margitszigeten, szombaton. Három kislánya fagyit követelt a hűvös idő ellenére (végül beérték pékáruval), s lenyűgözve hallgatták, ahogy az édesanyjuk felolvasott egy mesekönyvből. Közben a papa egyedi versesköteteit ismertette, s a míves megformáltságra vonatkozó kérdésre elárulta, hogy autodidakta módon sajátította el könyvművészeti ismereteit.

Én zömmel Anyáé vagyok, de néha Apáé is, ha itt van. Azt már egészen régen tudom, hogy nekem van szobám, de mégis jobb nekem ott játszani, sertepertélni, táncolni, telefonálni, ahol anya vagy apa csinál valamit. Testközel. Amit nekem Édesanya a tányéromba rak, az viszont mind az enyém, még akkor is, ha nem tudom megenni. Ha Apa elcsen valamit a tányéromból, abból van nemulass, mert én aztán kiengedem a hangomat és bőgni, kiabálni is szoktam, ha beleharap a főtt tojásomba, husimba, szalonnámba.

Szeptember negyedikén ünnepelték Petőcz András ötvenedik születésnapját a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Köszöntő beszédet mondott Vass Tibor is, a Spanyolnátha főszerkesztője, költő, melyet most itt közlünk.

Ha egy nőben alkotói nedvek áramlanak, akár gyermekéhez való viszonyában, magába fogadva a maszkulin égit, ad formát neki, testéből táplálva, dajkálva, áldozati ételként nyújtva önmagát. Mindezt a legönzetlenebb szeretettel, természetességgel, az élet papnőjeként. Innen nézvést teljességgel magától értetődők a „kissmártai” éles kontúrok, hisz befejezetlen éginek csak föld adhat formát, ekként teljesedik. A legintenzívebb, legvonzóbb érzéki gazdagságban, korántsem flaszterből okoskodó, nyugtalan (trendi) áporodottságban (melyre példa sajna oly sok), Mártánál telítettek (beteljesültek), frissek, táncosak, illatosak a színek.

– Miattad nem lehetek sikeres író, te, te rohadék! – hörögte fogai közt az erőszaktevő, miközben a szerencsétlen tomporát ütötte egy döglött lóból – miben múltkoriban felbukott –, készített lószőrecsettel. Az áldozat sikoltani szeretett volna, de nem jött ki hang a torkán, mert a száját teletömte a dokiruhás sztetoszkóppal.  

Egy hete volt a szigligeti JAK-tábor, az Irodalmi Jelen részletes riportot közöl most, képeket, interjúkat, és hangosversek felvételeit. A folyamatosan bővülő összeállításból itt találhatják tudósítónk, Molnár H. Magor bevezető riportját, a Marno Jánossal készült riportot, a költő verseit saját előadásában, interjút a tábor szervezőjével Balogh Endrével, továbbá meghallgathatják Vörös István verseit is.

A könyvtárban tartjuk utolsó szemináriumunkat Marnoval, egyetlen jelző jut róla eszembe: aranyos. Ma is nagy energiákat mozgósít az elemzésekhez, irigylem érte. Közben a huzat több ablakot csuk be önkényesen, most már értem, miért van ötféle üveg az ajtóban.

Miért kell Kohn bácsinak négy hűtőszekrény? Hogy a parancsolatokat betartva szigorúan külön legyenek a tejes, húsos és peszachi ételek. De mire kell a negyedik? Hátha tréflit (tiltottat, nem kósert) vásárol. Ilyen viccek kapcsán mesélt az identitásról és humorról Papp Richárd, aki a Van-e zsidó reneszánsz? című könyve után újra a zsidóság tradícióiba enged bepillantani a Bethlen téri zsinagóga hétköznapjain keresztül.

Aztán bevonul a terembe, ahol két osztálynyi gyerek gyűlt össze. Megilletődés, kölcsönös vizsgálódás, fürkésző tekintetek, puhatolózás, mindez a legnagyobb csöndben. Kukorelly igyekszik, hogy egyszerre legyen bennfentes és outsider. Zsigerből megy neki. Nem tudni, mi jár a fejében. Izgul-e? Nem tudni, sehol egy árulkodó jel, mindenesetre kifelé figyel, receptorként működik benne minden.