Bodor Ádám székelyudvarhelyi estjén egészen a perui úszó nádszigetekig kalandozott a beszélgetés, és az író azt is elárulta, hogy a többnyire unalmas interjúkérdések helyett mit szeretne egyszer istenigazából hallani.

Az éppen egy éve elhunyt Kertész Imrét megidézve szervezett emléknapot a Szépírók Társasága, a Magvető Kiadó és a Kelet Kult Irodalmi Café. A budapesti Kertész-sétát követően este Fehér Renátó, Gács Anna, Krusovszky Dénes, Sándor Iván, Spiró György és Turi Tímea olvastak fel Kertész-hommage-okat.

Az ipari csarnokot idéző (abból átalakított?) terem félhomályában még csak néhányan lézengenek, mikor megérkezem. A titok nyitja a szomszéd helyiség, mely jóval világosabb és zajosabb: a büfé. Itt élénk társalgás folyik az asztalok körül, a meghívottak többsége már jól ismeri egymást a rendezvény korábbi kiadásairól, illetve más fesztiválokról. – Papp Csaba tudósítása.

Eddig száz fát ültetett, ismeri a nyaktekercset és megannyi fű-fa-madár nevét, Jack London nyomában jár, és körbetúrázta a fél világot. Az irodalmi élet rejtélyes névtelenje, pontosabban a nagyon is emlékezetes nevű Centauri, aki az Irodalmi Jelen szerzője is, élőben mutatkozott a Prae.hu estjén.

A vers és próza közötti különbséget az ihletettség aránya jelenti. Ihlet nélkül nem lehet verset írni, de „a prózára rá tudod mozdítani magadat”. – Háy János volt a nagyváradi Törzsasztal legutóbbi vendége.

Március 22-én a Pozsonyi Magyar Intézetben lapszámbemutatót tartott az Irodalmi Szemle. A rendezvényen megismerkedhettünk az idén megjelent három számmal és a januárban megújult szerkesztőséggel.

verses rezümé a kolozsvári március 15-i slamműsorról

A Petőfi Irodalmi Múzeum március 15-i ünnepségén Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a szellemi időszámítás összehangolásának fontosságáról beszélt. A múzeum egy meglepetéssel is készült: kiállították Barabás Miklós Petőfi-portréját, amely eddig egy magángyűjtő tulajdonában volt.

A felvidéki Konstantin Filozófus Egyetemen rendhagyó kreatív írás órát tartottak Németh Zoltán, Bedecs László és k. kabai lóránt költő részvételével. Tandori Dezső verseit gif-animáció keltette életre.

Két szenzáció értékű műtárgyat mutatott be a március 15-i ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum: Kossuth Lajos eddig sosem látott dagerrotípiáját, valamint egy faragott poharat, amelynek keletkezési históriája maga a történelem.

Varga Melinda verses beszámolója Horváth Benji, Nagy Kata és Tolvaj Zoltán könyvbemutatójáról

Mandics György az úgynevezett Ciceró-kódex betétlapjain található, kézzel beírt rovásírásos szövegeket mutatta be, és egy páratlan irodalomtörténeti felfedezést, miszerint a Janus Pannonius és Balassi között tátongó költészeti „űr” valójában nagyon is létező irodalmi hagyományt rejt.

A nagyváradi Törzsasztal legutóbbi vendége Zoltán Gábor volt, akit a beszélgetések állandó házigazdája, Kőrössi P. József kérdezett az elmúlt évben megjelent, Orgia című kötetéről.

Rendhagyó irodalomórán jártunk Pécelen, amelynek vendége Fried István, Markó Béla és Simon Márton költő voltak, a házigazda pedig Murányi Sándor Olivér. A patinás helyszínen kiderült, hogyan kapcsolódik a 19. századi irodalom a kortárs lírikusokhoz, és kit olvasnak szívesen matek órán a pad alatt a diákok.

Együttműködhet-e nagy hatású művész véres politikai rendszerekkel? Akár a náci Németországban, akár bárhol a világon. Meddig terjed a művészi felelősség? A Szembesítés fontos kérdései a Karinthy Színházban, Fráter Zoltán kritikája.

A kolozsvári Álljunk meg egy szóra beszélgető-sorozat legutóbbi vendége Selyem Zsuzsa volt – György Alida járt a helyszínen.

Varga Melinda prózaverses krónikája Végh Attila, a természetjáró költő kolozsvári estjéről

A 20. század egyik legnagyobb francia gondolkodójának talán legkülönlegesebb kötete jelent meg magyarul: az író tárgya önnön életműve. Miközben képet kapunk – szó szerint, fotók által is – Barthes életéről, szinte észrevétlenül bevezet bennünket az elmélet sűrűjébe. A könyvről Darida Veronika, Földes Györgyi és Radvánszky Anikó beszélgettek.

Mit kezd egy „se nem lúzer, se nem menő” kamasz a Facebookon, ha meg kell alkotnia profilját, de vállalhatatlannak tartja önmagát? Benedek Albert darabja, a B32 Kultúrtérben bemutatott Profil húsbavágó kérdésekkel szembesíti nézőit – nemcsak a kamaszokat.

Varga Melinda verses beszámolója Tamás Dénes minden egész… című kötetének kolozsvári bemutatójáról