Miért laknak a sirályok a Szamosnál, mit csinál a vak szerelmespár szeretkezés után, mire ihleti az embert hét óra vonatozás, mit keres a ritmus a májban, a jambus a bal szívkamrában, a hexameter a tüdőben? – Válaszok az Irodalmi Jelen második íróműhelyéről készült írásunkban.

Európában a legszervezettebb zsidómentés Magyarországon zajlott a második világháború idején. Az Erdélyi Szövetség a Holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a témában.

A Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztályának Bohár András Köre a héten ünnepelte a százéves avantgárdot. Felolvasóestjükön Szombathy Bálint, a szakosztály elnöke volt a házigazda.

A Centrál Kávéház ez év őszétől ismét az irodalom és a kultúra budapesti központjává kíván válni. Az irodalmi estek, koncertek sorában a megújult kávéház méltó helyet adott a Weöres Sándor eddig kiadatlan szerelmes verseit bemutató estnek, a Sebő Együttes közreműködésével.

A magyar színháztörténet első zenés darabjának, az Egy szerelem három éjszakájának főszereplője ismert költő alakját kelti életre: Radnóti Miklósét. Ungvári Tamás legendás időkről mesélt, Sirató Ildikó színháztörténeti pillanatokra emlékezett. – Hetven éve hunyt el Radnóti Miklós.

A Magyar Írószövetség könyvtárában Tábori László beszélgetett Csisztay Gizellával a lengyel kultúra és irodalom múltjáról, jelenéről – és mindenről, ami Lengyelország.

Füzesi Magda kárpátaljai költő, újságíró volt a vendége a Nyitott szemmel beszélgetések évadnyitó estjének a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A meghívottal Laczkó Vass Róbert színművész beszélgetett a kommunizmus éveinek kárpátaljai magyar újságírásáról, az ottani közhangulatról, a Kagylóének című gyűjteményes verseskötetéről és az Együtt irodalmi folyóiratról.

Ahogy mondani szokták a régi bretteresek: „felfele szállt a füst” a Bretter György Irodalmi Kör legutóbbi ülésén, amelyre a Bulgakov Kávézó nagypincéjében került sor. Bár a negatív kritika sem kerülte el Ugron Nóra másfél éves verstermésének legjavát, minden kétség nélkül állíthatjuk, ezúttal költőt avattak.

A Magyar Vöröskereszt is az élőhalottak mellé állt halloween éjszakáján, amikor vámpírok és zombik rendőri kísérettel vonultak végig a Napfény Városának utcáin. Kik voltak többen? Mit lehet róluk tudni? A nyomukba eredtünk. Fényképes beszámoló.

Az írók Boltjában Mészáros Sándor beszélgetett Márton Lászlóval, a Hömpölyzugi Köztársaságot megálmodó és papírra vető íróval.

A ritka pillanatok egyike, amikor kulturált formában vitáznak egymással politikusok és értelmiségiek a német megszállás emlékművéről. A Magyar Írószövetség a KultúrRing című vitasorozatának nyitó rendezvényén egy asztalhoz ültette a Fidesz, az LMP és az MSZP képviselőit és az emlékezetpolitika szakértőit. Helyszíneltünk.

Az októberi ünnepi hétvégén szerkesztőségünk nekivágott a Vajdaságnak, hogy a Híd Kör „Kultúrpass” című eseménysorozatának nyitó alkalmán az újvidéki Művészklubban vendégeskedjen, és bemutassa az Irodalmi Jelent.

Ha van beszélgetés, amelyhez nem szükséges moderátor, akkor Sárközi Mátyásé és András Sándoré bizonyosan ilyen volt – a Csé című kötet megjelenése kapcsán a két kiváló mesélő szájából sorjáztak a történetek, anekdoták, múltidéző sziporkák a legendás esszéista-rádiósról, Cs. Szabó Lászlóról.

Salvador Dalí litográfiáiból nyílt kiállítás a kolozsvári Bánffy-palota épületében található Szépművészeti Múzeumban. A művész munkái egy bukaresti magángyűjtő jóvoltából kerültek a Kincses Városba, ahol első ízben csodálhattak meg a művészkedvelők eredeti Dalí-munkákat. Képes összeállításunkban az alkotásokból és a megnyitón elhangzottakból kaphatnak ízelítőt.

Ezek a fiatalok bátrabban bánnak a nyelvvel, könnyebben néznek szembe saját magukkal, nincsenek megfertőzve a különböző irodalmi szekértáborok fölösleges ideáival.

Szombat este megtelt a város irodalmi-művészeti programokkal: nehéz volt választani a Budapest Transzfer eseményei és az Olvasás Éjszakája műsorai közül. – Szombati városjárás virtuálisan és valóságosan.

Még nem jártunk hentesüzletben irodalmi délutánon, Kőrösi Zoltán Szívlekvár című kötetének bemutatója tehát kihagyhatatlan volt. A beszélgetés előtt és után kóstoltunk mustáros kolbászt és vettünk egy kis dagadót is, az író pedig egyszer s mindenkorra tisztázta: sosem volt hentes.

Bene Zoltán Kurta élet című novelláskötetének bemutatóján ellátogattunk egy tökéletes faluba, beültünk Pósával és Zével egy-egy helyi bádogkocsmába, és próbáltuk elhinni, hogy Szegednek van szíve és agya.

Budapestre látogatott Michael Kumpfmüller német író, aki Kafka utolsó, rejtélyes szerelmét feldolgozó regényében átrajzolta az íróról őrzött „depressziós” képünket. A Goethe Intézetben Forgách András beszélgetett a vendéggel.

Fried Istvánt köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében nyolcvanadik születésnapja alkalmából pályatársai, tanítványai, barátai. Sok nevetés, megható pillanatok és emlékezetes köszönőszavak.