Még nem jártunk hentesüzletben irodalmi délutánon, Kőrösi Zoltán Szívlekvár című kötetének bemutatója tehát kihagyhatatlan volt. A beszélgetés előtt és után kóstoltunk mustáros kolbászt és vettünk egy kis dagadót is, az író pedig egyszer s mindenkorra tisztázta: sosem volt hentes.

Bene Zoltán Kurta élet című novelláskötetének bemutatóján ellátogattunk egy tökéletes faluba, beültünk Pósával és Zével egy-egy helyi bádogkocsmába, és próbáltuk elhinni, hogy Szegednek van szíve és agya.

Budapestre látogatott Michael Kumpfmüller német író, aki Kafka utolsó, rejtélyes szerelmét feldolgozó regényében átrajzolta az íróról őrzött „depressziós” képünket. A Goethe Intézetben Forgách András beszélgetett a vendéggel.

Fried Istvánt köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében nyolcvanadik születésnapja alkalmából pályatársai, tanítványai, barátai. Sok nevetés, megható pillanatok és emlékezetes köszönőszavak.

Havasréti Józseffel, a Szerb Antal monográfia szerzőjével Bíró-Balogh Tamás beszélgetett Szegeden a Milleniumi Kávézóban 2014. október 8-án. Helyszíneltünk.

Évadot nyitottunk jó beszélgetéssel és zsíroskenyérrel, miközben az irodalomé volt a főszerep: Böszörményi Zoltán a pécsi Janus Pannonius költészeti díjátadóról beszélt, Szőcs Géza kiadásra váró kincseket ajánlott, Mányoki Endre pedig a Mozgó Világ múltját idézte fel.

Kilenc nagyjáték-, négy dokumentum-, számos rövid- és animációs film, kísérőprogramok, közönségtalálkozók közismert magyar filmesekkel, vetítések erdélyi városokban, ahol évek óta nincs mozi – a 14. Filmtettfeszt – Magyar Filmnapokon jártunk.

A Nyitott Műhelyben György Péter Darvasi Lászlóval és Szív Ernővel beszélgetett, bár egyszemélyben. Aki valahol mégiscsak kettő – többek között ezt a szálat fejtették fel a beszélgetők, és ebben a közönség is segített.

Belenézhetnek Szabó Magda tükrébe, beleolvashatnak a Ludas Matyi kéziratába, rápillanthatnak Ady Endre tollára, sőt Móricz-szemeket rajzolhatnak saját írójuknak a debreceni Álmodó magyarok kiállításon.

Többször átértékelt, ellentmondásosan megítélt és maga is ellentmondásokat hordozó művész és politikus, akire azonban biztosan igaz: nagy író volt. A kétszáz éve született Kemény Zsigmondról irodalmárok és történészek részvételével rendeztek kerekasztalt, az apropó két kötet megjelenése.

Ötödik alkalommal került sor a Tribuna Grafhic című grafikatárlatra a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban (Bánffy-palota) a Tribuna folyóirat szervezésében, ahol harminc művész munkáit csodálhattuk meg. A kiállítás a kortárs grafikaművészet új irányvonalaiba ad betekintést.

Saját bevallása szerint egyedül Tandorit nem tudta utánozni; a kortárs kritika nem tudott mit kezdeni páratlan sokszínűségével. A szellem embere, akit a fizikai romlás lenyűgöző magasságokba repített. Orbán Ottóról beszélgetett Dérczy Péter, Parti Nagy Lajos és Nyerges Gábor Ádám.

Miként ütközik az illúziók álomkastélya a kemény valósággal? – A Regálban megörökített láger eredetijének szomszédságában, az osztrák fővárosban beszélt emblematikus könyvéről Böszörményi Zoltán az ott élő lengyelekből és magyarokból álló közönségnek.

Kortárs opera, amelynek gyönyörű dallamai otthon is a fülünkben visszhangoznak, modern zenemű, amely történelmi keretben mesél a mai ember morális válságáról – a Kolozsvári Magyar Opera Bizánc című előadásának ősbemutatóján jártunk.

A 75 éves Lászlóffy Csabát köszöntötték, új kötetét méltatták a Napkút Kiadó szervezésében a BM Duna Palotában tisztelői, barátai.

A Farkasréti Esték című sorozat vendége volt Mandics György, aki magyar nyelvű rováskrónikák páratlan értékű költészetéből szolgált ízelítővel a közönségnek.

Borozgattunk az őszi Verandán, ahol Nyírfalvi Károly és Petőcz András vendégeskedtek. Az alkotókat Debreczeny György és Tóth Irén kérdezgette.

A nagy ókortudós, Kerényi Károly lányának, az író és műfordító Kerényi Gráciának két hazája volt: Magyarország és Lengyelország. Neve halála után majd harminc évvel is fogalom a magyar kultúra iránt érdeklődő lengyel értelmiség körében. Hazájában hallgatás övezi, egykori lakhelyén azonban még nem felejtették el.

Színházat és irodalmat kapcsolt össze a Magyar Dráma Napja alkalmából az Átrium Film-Színház: itt nyílt meg Rick Zsófi íróportrékat bemutató fotókiállítása. A tárlaton Mohácsi András szobrász beszélt az irodalmi portré változásairól a dagerrotípiától a digitálisig.

A Magyar Írószövetség Science Fiction Szakosztályának szezonnyitó estjén a tudományos alapú társadalmi modellek kudarcáról volt szó Mandics György és néhai felesége, az 1991-ben elhunyt M. Veress Zsuzsa Heraklida-trilógiája alapján. Vancsó Éva mutatta be az írót, és tartott előadást a műről.