Havasréti Józseffel, a Szerb Antal monográfia szerzőjével Bíró-Balogh Tamás beszélgetett Szegeden a Milleniumi Kávézóban 2014. október 8-án. Helyszíneltünk.

Évadot nyitottunk jó beszélgetéssel és zsíroskenyérrel, miközben az irodalomé volt a főszerep: Böszörményi Zoltán a pécsi Janus Pannonius költészeti díjátadóról beszélt, Szőcs Géza kiadásra váró kincseket ajánlott, Mányoki Endre pedig a Mozgó Világ múltját idézte fel.

Kilenc nagyjáték-, négy dokumentum-, számos rövid- és animációs film, kísérőprogramok, közönségtalálkozók közismert magyar filmesekkel, vetítések erdélyi városokban, ahol évek óta nincs mozi – a 14. Filmtettfeszt – Magyar Filmnapokon jártunk.

A Nyitott Műhelyben György Péter Darvasi Lászlóval és Szív Ernővel beszélgetett, bár egyszemélyben. Aki valahol mégiscsak kettő – többek között ezt a szálat fejtették fel a beszélgetők, és ebben a közönség is segített.

Belenézhetnek Szabó Magda tükrébe, beleolvashatnak a Ludas Matyi kéziratába, rápillanthatnak Ady Endre tollára, sőt Móricz-szemeket rajzolhatnak saját írójuknak a debreceni Álmodó magyarok kiállításon.

Többször átértékelt, ellentmondásosan megítélt és maga is ellentmondásokat hordozó művész és politikus, akire azonban biztosan igaz: nagy író volt. A kétszáz éve született Kemény Zsigmondról irodalmárok és történészek részvételével rendeztek kerekasztalt, az apropó két kötet megjelenése.

Ötödik alkalommal került sor a Tribuna Grafhic című grafikatárlatra a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban (Bánffy-palota) a Tribuna folyóirat szervezésében, ahol harminc művész munkáit csodálhattuk meg. A kiállítás a kortárs grafikaművészet új irányvonalaiba ad betekintést.

Saját bevallása szerint egyedül Tandorit nem tudta utánozni; a kortárs kritika nem tudott mit kezdeni páratlan sokszínűségével. A szellem embere, akit a fizikai romlás lenyűgöző magasságokba repített. Orbán Ottóról beszélgetett Dérczy Péter, Parti Nagy Lajos és Nyerges Gábor Ádám.

Miként ütközik az illúziók álomkastélya a kemény valósággal? – A Regálban megörökített láger eredetijének szomszédságában, az osztrák fővárosban beszélt emblematikus könyvéről Böszörményi Zoltán az ott élő lengyelekből és magyarokból álló közönségnek.

Kortárs opera, amelynek gyönyörű dallamai otthon is a fülünkben visszhangoznak, modern zenemű, amely történelmi keretben mesél a mai ember morális válságáról – a Kolozsvári Magyar Opera Bizánc című előadásának ősbemutatóján jártunk.

A 75 éves Lászlóffy Csabát köszöntötték, új kötetét méltatták a Napkút Kiadó szervezésében a BM Duna Palotában tisztelői, barátai.

A Farkasréti Esték című sorozat vendége volt Mandics György, aki magyar nyelvű rováskrónikák páratlan értékű költészetéből szolgált ízelítővel a közönségnek.

Borozgattunk az őszi Verandán, ahol Nyírfalvi Károly és Petőcz András vendégeskedtek. Az alkotókat Debreczeny György és Tóth Irén kérdezgette.

A nagy ókortudós, Kerényi Károly lányának, az író és műfordító Kerényi Gráciának két hazája volt: Magyarország és Lengyelország. Neve halála után majd harminc évvel is fogalom a magyar kultúra iránt érdeklődő lengyel értelmiség körében. Hazájában hallgatás övezi, egykori lakhelyén azonban még nem felejtették el.

Színházat és irodalmat kapcsolt össze a Magyar Dráma Napja alkalmából az Átrium Film-Színház: itt nyílt meg Rick Zsófi íróportrékat bemutató fotókiállítása. A tárlaton Mohácsi András szobrász beszélt az irodalmi portré változásairól a dagerrotípiától a digitálisig.

A Magyar Írószövetség Science Fiction Szakosztályának szezonnyitó estjén a tudományos alapú társadalmi modellek kudarcáról volt szó Mandics György és néhai felesége, az 1991-ben elhunyt M. Veress Zsuzsa Heraklida-trilógiája alapján. Vancsó Éva mutatta be az írót, és tartott előadást a műről.

Zsúfolásig telt olvasókkal a sepsiszentgyörgyi Tein Teázó Kukorelly Endre estjén, amelyet a PulzArt Fesztivál keretében rendeztek. A meghívottat Bogdán László kérdezte legújabb könyvéről, az Országházi divatokról, a kortárs művészetről, irodalomról.

Erdélyi és magyarországi folyóiratszerkesztők, költők, írók beszélgettek a magyar nyomtatott folyóiratok és könyvek jövőjéről az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Írótáborában, amelyet tizenharmadszor rendeztek meg a hét végén a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson.

A Goldmark Teremben beszélgetés rendeztek a 71 éve elhunyt Rejtő Jenő emlékére. Az előadók beszéltek az író nőügyeiről, egyik peréről, egy eddig kiadatlan kisregényéről és a nevével kapcsolatos visszaélésekről.

Az erdélyi költő kitűnő érzékkel oldotta meg feladatát: friss, vagány, korhely, kocsma- és bordélyillatú verseket faragott, melyek követik az eredetik tematikáját, főbb motívumait, kibontják az abban rejlő modern verslehetőségeket, de mégsem lesznek sem klapanciák, sem paródiák.