Hetvenötödik születésnapjának előestéjén olvasói, barátai, kollégái köszöntötték Bodor Ádámot a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
 

 
A budapesti Vakok Intézetének Nádor-termében tartotta előadását a Más Színház, amely kicsit (nagyon) másképpen működik, mint egy szokványos színtársulat. Előadásukon jártunk.
 
 

A Magyar Írószövetség fiatal alkotókat bemutató programsorozatán Varga Melindával ismerkedhettek meg az érdeklődők. A Csikófogat című esten az erdélyi költő versein túl az időzítés fontossága is szóba jött.
Varga Melinda-versek
 
 

A határon túli diákok Márton Áron Kollégiumának könyvtárában tartotta meg előadását a kortárs magyar irodalmat taglaló estsorozat legutóbbi vendége, Fried István professzor a Szegedi Tudományegyetemről.
 

 
 
Február 11-én délután a magyarországi Biharkeresztesen rendhagyó módon, koszorúzással kezdődött Kocsis Csaba: A legelső pandúr c. könyvének bemutatója.

„Téged akarlak, Istenem, és egy férfit adsz nekem” – nyilall fel a kulcsmondatból pengeélesen a feszültség, amelyet a regény boncolgat. – Csepcsányi Éva a Prózaíró Műhely vendége volt az Írószövetségben, ahová új könyvével érkezett.

Vargha-Jenő László pszichológus volt a vendége az Almásy László Kultúrtörténeti Kör legutóbbi találkozójának a kolozsvári Spritz kávézóban. A teltházas est előadója az elmebetegségek történetéről, mai meghatározásáról, valamint az alkotók, művészek normalitásáról és őrültségéről beszélt. 

Ami rövid, az kevésbé fontos a prózában? Többre értékelik a regényt, mint a kisprózai műfajokat? Kik: a kiadók, a kritika, az olvasók? Miért van az, hogy a kis- és nagypróza műfajában egyaránt alkotó szerzők életművét hajlamosak vagyunk inkább a regényeik felől megközelíteni, még akkor is, ha novellatermésük egyértelműen jelentősebb, erősebb (lásd Hemingway)? Miért érzik úgy maguk az írók is, hogy a kitöréshez, a befutáshoz regényt kell letenniük az asztalra?

Csapody Kinga irodalmár és Szabó Tibor Benjámin író, kritikus azzal a szándékkal kezdtek bele a PárosÍrás című est-sorozatba Veszprémben, hogy a magánélet, a személyes világ történetein keresztül hozzák közelebb a kortárs magyar irodalmat az olvasókhoz. – Tudósítás Veszprémből

Az ICLS (International Courtly Literature Society) magyar tagozata 2010-ben alakult meg Egedi-Kovács Emese ötlete és szervező munkája révén, az ELTE Francia Tanszék, az Egyetemközi Francia Központ, az Eötvös József Collegium és az Université Paris III – Sorbonne Nouvelle által tavaly nyáron szervezett nemzetközi konferencia első napján.

A vásári bábjátékok valamikor igen népszerűek voltak. Manapság a Puck bábszínházban láthatunk alkalomadtán ilyen darabokat, a kor jellegzetes hangulata azonban kevésbé idézhető meg színházi térben. Demeter Ferenc egyszemélyes előadása, a János Vitéz ezt a fajta bábjátszást keltette életre a kolozsvári Insomnia kávéházban.

Békéscsabán a Magyar Kultúra Napja alkalmából a himnusz volt a hívószava annak a pályázatnak, amely a hazaszeretetet jelölte meg témaként. A felolvasóestről és díjkiosztóról Bondár Zsolt összefoglalóját olvashatják.

Az áprilisban 65. születésnapját ünneplő vajdasági Hét Nap hetilap bemutatkozó estjét 2011. január 28-án tartották Szegeden, a Millenniumi Kávéházban. A szerkesztőség elhozta évente kiadott Vajdasági Magyar Kalendáriumát is; a programot a Mécsvirág együttes színesítette.

A 200 éve született Liszt Ferenc sok női szívet meghódított életében, és ez a folyamat a halálával sem ért véget, hiszen zenéjének, személyiségének máig sok csodálója akad. Egyik ilyen „hódítása” Hamburger Klára zenetörténész, akinek legújabb, a zeneszerzővel foglalkozó könyvét ismertették kedden a Liszt Emlékmúzeumban, a Liszt-év első könyvbemutatójaként.

2011. január 29-én a Bálint Házban új beszélgetéssorozat indult Férfiduma címmel. Az első est témája: vannak-e még gentlemanek? Czifrik Balázs vendége volt Legát Tibor, a Magyar Narancs életmód rovatának vezetője, a Kézi Chopin zenekar énekese, Pósa Árpád, a Gentleman magazin főszerkesztője és Sári László keletkutató.  – Weiner Sennyey Tibor írása

Szilasi László szerint „regényt írni felemelő érzés, mennyei állapot, olyan, mint a drog, jó csinálni”. A Szentek hárfája című könyvének sikere alátámasztja ezt az állítását. Az ismert kritikus, irodalomtörténész ezúttal prózaírói oldaláról mutatkozott be a Korunk Akadémia és a Szépírók Társasága által rendezett Írói Estek sorozat keretében, Kolozsváron.

 „Szeretettel és érdeklődésükben reménykedve meghívom Önöket egy lecsúszóban lévő vén ripacs kétségbeesett és nevetséges, ám valószínűleg nem utolsó próbálkozására, amelyben a rockzenét ezúttal a cirkusszal szeretné összehozni” – invitál Hobó, azaz Földes László a Debreceni Csokonai Színház és a Budapesti Kamaraszínház közös előadására, a Circus Hungaricusra.
 
 

A „Kex és Tea – irodalom nem csak középiskolásoknak” című sorozat, amely a Marczibányi Téri Művelődési Központban zajlik a Momentán Társulat szervezésében, azon kevés irodalmi rendezvények egyike, amely több mint tíz éve semmit nem veszített népszerűségéből. A vendég ezúttal a Stuttgartból frissen hazatért Keresztury Tibor volt.
 

Egy év, három könyv, egy műfordítás és egy megvédett doktori disszertáció – így zárta a 2010-es évet  és így kezdte 2011-et Karácsonyi Zsolt, a kolozsvári Helikon főszerkesztő-helyettese, műfordító és egyetemi oktató. A termékeny esztendőről Kovács Flóra beszélgetett a szerzővel a szegedi Móra Ferenc Kollégiumban január 13-án, az estet Fried István irodalomtörténész vezette fel.

Heller Ágnes A mai történelmi regény című könyvének szegedi bemutatóján szó esett leszámolásról a nagybetűs Történelemmel, a vissza-visszatérő erőszakról, a diktatúrába átcsapó köztársaság lehetőségéről és, persze, magáról a szerzőről. – Boldog Zoltán tudósítása

Kapcsolódó anyag: Boldog Zoltán interjúja Heller Ágnessel