Félidejéhez érkezett a romániai nemzetiségi színházak seregszemléje Aradon, és ezért úgy gondoltuk, hogy arra kérjük az illetékeseket: az eddig látottak alapján alkossanak véleményt a rendezvény színvonaláról. Jászay Tamás magyarországi színikritikusra, a zsűri elnökére és Zsehránszky István színikritikusra, a fesztivál „szülőatyjára” hárult a feladat.

Romániai színháztörténeti premierrel indult a nemzetiségi színházak seregszemléje Aradon: a hétfő délutáni előadást, a Liselotte és a május című darabot az Aradi Kamaraszínház internetes honlapján élőben közvetítették a Bábszínházból.

Ki ne hallott volna cigány átokról? Cigányasszony, aki kártyából jósol, mindenkinek ismerős. A híres vagy hírhedt cigány hagyományok is egzotikus kultúrkérdésnek számítanak. Ezekre a „rejtélyekre” kaphatott választ az, aki a Sprizt kávézóban szervezett Almásy László-körre látogatott el.  

 
Különleges operacsemegével rukkolt elő nemrégiben a Kolozsvári Magyar Opera, Giuseppe Verdi Attiláját egy zenés társulat körülbelül negyvenévente tudja színre vinni, mivel ilyen ritkán csiszolódik össze a megfelelő csapat egy ilyen előadáshoz – avatott be a részletekbe Selmeczi György, a darab rendezője, karmestere. A kuriózum-produkciónak óriási sikere volt a kolozsvári zenekedvelő közönség körében.

Kászonyi, akitől a könyv címadó idézete származik, nagy titkok tudója volt, előre megjósolta: a megcsonkított ország határain belül maradók meg fognak hülyülni. - Nádudvari Zoltán tudósítása

Kíváncsi rá, hogy Tímár Mihályt felkereshetné-e ma az Adóhivatal? Miért potenciális gyilkos Agatha Christie-nél minden szereplő? Kivonhatná-e magát a törvény alól Sade márki? Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a Debreceni Egyetem által rendezett Bűntények a könyvtárszobából – Bűn és irodalom című konferencián. – Kis Gábor tudósítása
 

Kiadói metropoliszok címmel zajlott a Literarisches Colloquium Berlin és Goethe Intézet programsorozata, amelynek utolsó napja egyben összefoglalása is volt mindannak a kérdésnek, amely a meghívott német írók részvételével felvetődött a magyar és a német könyvkultúra közös nevezői kapcsán.

 
Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Szövetségének elnöke volt a legutóbbi Bretter György Irodalmi Kör vendége. A meghívott legújabb kötetét, a Szövi a lélek vásznát mutatták be, amelynek legfőbb érdekessége a lírai esszészerűség, a fanyar irónia, a távolságtartó szerelmi líra. Az est folyamán mindezek mellett a meghívott irodalomszervezői tevékenységéről, valamint kalandos irodalmi útjairól is beszélgettek. – Varga Melinda beszámolója
 

Egy kánonképző, sokat szereplő alkotóval csinálni beszélgetős estet (ráadásul két kötet megjelenése között félúton): lauf és rizikó egyszerre. A kettősség emeli a téteket – ha siker: dupla siker. – Tóth Krisztina estje Veszprémben.

Rózsaszín szemüvegen át vizsgálták a Nyitott Műhelyben Kaffka Margit személyét és életművét. Kiss Noémi moderátorként örömmel konstatálta, hogy többeket látott már korábbi alkalmakkal is, azaz sokan visszatérő vendégek a nőírókat (újra) felfedező beszélgetéseken.

 
A Nyugat folyóirat újraélesztésének gondolata nem véletlenül maradt meg pusztán gondolati szinten az elmúlt évtizedekben; a Nyugat mint folyóirat és korszakos – több korszakos – szellemi irányzat reprodukálása nemcsak hogy anakronisztikus, de lehetetlen próbálkozás is volna. A Klapka György alapította Nyugat Ma folyóirat nem sokat teketóriázott a nevet körüllengő hagyománytisztelet e problémájával. – Tudósítás a Hadik kávéházbeli bemutatóról

 
Gyerek per négyzetcentiméterben lehetne számolni a szabad teret. Mászós, totyogós, evős vagy éppen rohanós rajongók töltötték meg a Tranzit Art Cafét. Varró Dani felolvasott, a gyerekek sikongatása adta a hangulat-aláfestést, míg a szülők nevettek, olykor talán önmagukon. – Szabó Imola Julianna tudósítása Varró Dániel új verseskötetének bemutatójáról.
 

 
„Kezdődjön!”– dübörgi, tapssal egybekötve a teljes nézőtér. Telt ház. A kisiskolások érdeklődően nézegetik az idegen arcokat a szomszéd sorokból. Aztán valamelyik elkezdi kiabálni: „Kezdődjön!” Fél pillanat sem kell, hogy mindegyikük hangosan ismételje. Zsizseg és zsong a gyerekkupac, aztán egyszercsak szétnyílik a függöny és a tátott szájakon már nem jön ki csak annyi, hogy „hűha”. 

A Puszibajnok csókja
„A csipke szép, a csipke jó” – Lackfi János Csipkerózsika-átdolgozása a Bábszínházban
„Kezdődjön!”– dübörgi, tapssal egybekötve a teljes nézőtér. Telt ház. A kisiskolások érdeklődően nézegetik az idegen arcokat a szomszéd sorokból. Aztán valamelyik elkezdi kiabálni: „Kezdődjön!” Fél pillanat sem kell, hogy mindegyikük hangosan ismételje. Zsizseg és zsong a gyerekkupac, aztán egyszercsak szétnyílik a függöny és a tátott szájakon már nem jön ki csak annyi, hogy „hűha”.

Mikola bevezetőnek szánt gondolatai a szépirodalmi folyóirat vitalitását emelték ki, a lap dinamizmusáról, kritikai érzékenységéről, biztos és megbízható ízlésvilágáról szóltak. A felvezetés után a Holmihoz szépírói pályájuk kezdetétől szorosan kötődő költők olvasták fel néhány szövegüket. – Kovács Krisztina tudósítása

Novák Valentin több évet dolgozott nevelőtanárként a Mozgássérültek Állami Intézetének gimnáziumi kollégiumában. Élményanyaga most novelláskötetté állt össze, aminek bemutatóján jártunk a Magyar Írószövetségben. Kényes téma a feldolgozáshoz? Prózájában ezt azzal a pár csepp ecettel oldotta meg, amivel épp eltalálta a szükséges fanyarságot, és a tökéletes ízt. - Novák Valentin új könyvének bemutatójáról

Az egyetemi tanév kezdetével a Sprizt kávézóban is elindult a kulturális élet, izgalmas fesztiválokat, rendezvényeket, filmklubokat lehet majd látogatni, valamint ínycsiklandozó ételkülönlegességeket kóstolhatunk meg. A napokban megrendezésre került Almásy László-kör az erdélyi magyar kultúra, történelem jellegzetes személyiségeit, jelenségeit kívánja bemutatni az érdeklődőknek. A kör idei első ülésén Boros Lóránd etnológus Almásy munkásságába vezette be az egybegyűlteket.

A gondolat erejével győzte le emberi félelmeinket, az alantas indulatokat, a természetből indult ki, így jutott el az absztrakt művészetig, majd visszatért újból a természet törvényszerűségeihez – lehetne jellemezni Feszt László munkásságát a nemrég a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban megnyílt tárlat anyagából kiindulva.
A kiállítás alkalmából a világhírű grafikaművész 151 metszetet adományozott az intézménynek, a meglévő ötven mellé, az érdeklődők ebből a válogatásból kaphattak ízelítőt.
 

Különleges vendéggel nyitotta meg az irodalmi évadot a kolozsvári Bretter György Irodalmi kör. A budapesti Napút folyóirat szerzőire, szerkesztőire ugyan nem voltak olyan sokan kíváncsiak, mint általában más bretteres vendégekre, ám az est minősége kárpótolta mindezért mind a meghívottakat, mind a jelenlévőket.

Bár a magyar fővárosban nem ritka jelenség a könyvbemutató, nagyon ritkán fordul elő, hogy egy szerzőnek két egymást követő napon két, különböző műfajokban megírt kötetét is megismerhesse a nagyközönség.
Budapest irodalmi szempontból egyik legrangosabb helyén, az Andrássy úti Írók Boltjának emeleti termében hétfőn este Böszörményi Zoltán Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról című, a budapesti Ulpius-ház Könyvkiadónál frissen megjelent verseskötetének szárnyra bocsátásán vettek részt a népes közönség soraiban a költő barátai, tisztelői, sajtósok. – Jámbor Gyula beszámolója