A Futurspektiv2 című rendezvény másodszor hozza el Budapestre a flamand kultúra „valódi és virtuális” alkotásait és szereplőit.  Az A38-tól a Trafón át az ELTE Néderlandisztika tanszékéig számos helyen csöppenhetünk bele a flamand – azaz a belgiumi holland nyelvű – kultúra változatos műfajú produktumaiba. Mi az ELTÉ-re néztünk el a fesztivál kortárs irodalmi vonatkozására kíváncsian, ahol a Flamand Irodalmi Alap közreműködésével Koen Peeterst látták vendégül.

Háromesztendős lányom egy ideje így kiált, ha szerda esténként elhagyom nyolcadik kerületi hajónk fedélzetét: Apacika irodalmi estre megy. E napon azonban utánam osont édesanyjával, mert az áramszünet okozta tétlenség kiűzte őket a lakásból. Nagyon boldog volt, hogy apát megtalálta a budapesti szürkületben. Bárszékre ült az Apacuka Henry Rousseau-termében. Langyos vizet ivott, magyarázott, akár verset is mondhatott volna, hiszen a legtisztább költészetet műveli érthető- és halandzsakategóriában. Aztán meglátott egy-két szállingózó írót, akiket látásból már ismert, de sajnos mennie kellett, mert a füst fokozódott. Zokogva távozott… Apacukában maradt apacikája nélkül… – Novák Valentin írása.

Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regényének román nyelvű fordítását mutatták be a kolozsvári Bulgakov kávéházban. A nemrégiben a Brumar Kiadó gondozásában napvilágot látott kötet izgalmas kérdéseket boncolgatott a műfordítás rejtelmeit illetően. Mint az kiderült: minden regény más nyelvre való átültetése egy külön élmény. – Varga Melinda beszámolója

Nagy Koppány Zsolt Amelyben Ekler Ágostra emlékezünk című legújabb könyvének bemutatójával indult az Erélyi Magyar Írók Ligájának irodalmi évadja a hétvégén, a Bulgakov kávéházban. A szerző Arról, hogy milyen nehéz, Józefát úr, avagy a regénykedés és a Nagyapánk tudott repülni kötetek után újból egy egyeduralkodó művel rukkolt elő. Hogy minderre fény derüljön, Murányi Sándor Olivér, író, az est házigazdája frappáns méltatatásával kiprovokálta a szerzőből még a legpikánsabb részek fölolvasását is. – Varga Melinda beszámolója

 
Mestyán Ádám a költő? Mestyán Ádám a basszusgitáros? Mestyán Ádám az esztéta? Mestyán Ádám. Akinek a kedvenc szava a tenger és akinek a második kötete Az együttérzés tökéletes hiánya címet kapta. – Tudósítás az Írók Boltjában 2010. október hetedikén rendezett verseskötet bemutatóról.
 

Október 8-án, pénteken délben tartották meg az Írószövetség temesvári székházában – majd este 6-kor Aradon is, a Ioan Slavici színház aulájában – Böszörményi Zoltán Az éj puha teste című regénye román nyelvű kiadásának bemutatóját. A regényt Trupul molatic al nopţii címmel Gábos-Foarţă Ildikó fordította.
 

 
Ha betévedünk a világ legnagyobb könyváruházába, az amerikai Barnes & Noble-ba   persze, elég az interneten –, jól látható, hogy a kínálat túlnyomó része már e-bookként vásárolható meg. Idehaza azért még messze e Kánaán. Mondhatni, az e-Kánaán… – tudósítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett KönyvHét Lapnap című kerekasztal-beszélgetésről.

 
Sikeres rendezvénnyel indította az idei évadját a gyergyóalfalvi Antropocentrum Egyesület: Lőrincz György, az Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány elnöke, valamint Murányi Sándor Oliver író, karatemester felolvasóestje, ezt követően pedig néptánc és karatebemutató szórakoztatta az ifjú közönséget. A cudar idő ellenére csaknem kétszáz fiatal érdeklődött a különleges meghívottak iránt. – Varga Melinda beszámolója
 

Incze Ferenc életművébe nyerhettek betekintést a képzőművészet iránt érdeklődők hétfőn a kolozsvári Quadro galériában szervezett tárlatmegnyitón. A húsz-harmincas években induló művészt hazai prérin a maga korában nem halmozták el babérokkal, viszontagságos élete, hányatatott sorsa munkáiban is fellelhető motívum. A tárlaton Polonyi Jolán a festő nevelt lánya is részt vett, valamint a szakma jeles képviselői is megtisztelték a művészt. – Varga Melinda beszámolója

 „Van több száz rappem, mit az idő igazol
De, ha az időre nézek, az idő grimaszol
Régen volt egy számom, hogy a sors fintora
Karma az USA-i rap szinkrona
De azóta rájöttem, hogy ez több sebből vérzik
Mert ez olyan honi, hogy a csontjukon érzik
Nem csak a nyelv, hanem a szöveg is Pest megyei
Vágja ezt Monortól vissza a kápmegyeri…”

Az első MŰÚT-napok inspiratív és elegáns, mint a nagy Fermat-sejtés bizonyítása. Profi szervezés, átgondolt témaválasztás, okos szövegek, egyedül az érdeklődő közönség hiányzik - a tanácskozás gyakorlatilag nézők nélkül zajlik. A Jameson CineFest nemzetközi filmes fesztivál beépülő moduljaként üzemel a MŰÚT projektje, terítéken két kiállítás, irodalmi est a Hajtűkanyar csoport részvételével, és a fókuszban egy tudományos tanácskozás az esszéről két részben, összesen négy előadással, valamint a referátumokat követő élénk kerekasztal-beszélgetéssel. - Szabó Tibor Benjámin tudósítása

Néhány percre mindenki elhihette, hogy a magyaróra frázisa a vers közösségalkotó erejéről nemcsak a reformkorra vonatkozik, hanem a jelen néhány ünneppé szelídített pillanatára is. Amikor pedig a sok száz tizenéves együtt kérdezte, hogy „ki viszi át fogában tartva / a Szerelmet a túlsó partra”, csak remélhettük, hogy pontosan tudják: ki más, ha nem ők. - Boldog Zoltán tudósítása

 
 
 
Erkel egyetlen vígoperájával, a Saroltával ünnepelte a Kolozsvári Magyar Opera a zeneszerző születésének 200. évfordulóját. Az intézmény régi hagyománya egy Erkel-darabbal indítani az évadot, most a születési évforduló alkalmával kiváló alkalom adódott ennek a ritka zenedrámának színrevitelére. A Demény Attila rendezésében előadott mű izgalmas nézőpontokat boncolgatott. – Varga Melinda beszámolója
 

Markó Béla Tulajdonképpen minden című verseskötetét mutatták be nemrégiben a kolozsvári Állami Magyar Színházban, Visky András, Tompa Gábor, Hajdú Gábor, Láng Zsolt közreműködésével. A kiadvány izgalmas kulisszatitkokat tár elénk a közismert politikusról, megtudhatjuk, hogyan vélekedik családról, szerelemről, istenről, mindennapi emberi érzésekről.  – Varga Melinda beszámolója Oroszhegyi Tünde fotóival
 

Volt egyszer egy diák, akit Leimdörfer Györgynek hívtak, és abba a Fasori Evangélikus Főgimnáziumba járt, amely annyi, később világhírűvé lett művészt, tudóst, kutatót bocsátott ki kapuin.
Jellel a homlokán – Faludy Györgyre emlékeztek az Evangélikus Fasori Gimnáziumban
A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett méltó, nagyszabású, és változatos rendezvénysorozatból, vagyis a koncertből, kiállításból, a filmbemutatóból, és a beszélgetésekből végül egy nagyon komoly és összetett képet alkothattunk magunknak Faludy György világáról – humorról, szerelemről és szabadságról.
Faludy 100 – Faludy Györgyre emlékeztek a PIMben I. + Fotók
Zsúfolásig telt terem. A jobb sarokban lévő kivetítőn a Kalandozásaink Faludy Györggyel című film képsorai követik egymást.
„Ha nincs öröm, kár élni” – Faludy Györgyre emlékeztek a PIMben II.

Zsúfolásig telt terem. A jobb sarokban lévő kivetítőn a Kalandozásaink Faludy Györggyel című film képsorai követik egymást. Budapest arcai, a költő íróasztala és az írógépe. Faludy György hangja, ahogy a saját versét mondja, és végül a fekete háttérre vetített portré. – Szabó Imola Julianna beszámolója a Petőfi Irodalmi Múzeum Faludy-emlékestjéről

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett méltó, nagyszabású, és változatos rendezvénysorozatból, vagyis a kiállításból, a filmbemutatóból, és a beszélgetésekből végül egy nagyon komoly és összetett képet alkothattunk magunknak Faludy György világáról – humorról, szerelemről és szabadságról. Faludy 100 – és ez már nem csak nekünk – irodalmat olvasó és értő embereknek jelent valamit, hanem talán mindenkinek. – Weiner Sennyey Tibor írása és fotói

Volt egyszer egy diák, akit Leimdörfer Györgynek hívtak, és abba a Fasori Evangélikus Főgimnáziumba járt, amely annyi, később világhírűvé lett művészt, tudóst, kutatót bocsátott ki kapuin.Ennek a nagymúltú intézménynek a dísztermében, faragott tölgyajtók mögött gyűlt össze szép számú közönség szeptember 22-én, hogy az éppen száz évvel ezelőtt született diákra emlékezzenek, aki a falakat borító fotókról immár őszes-borzas sörénnyel, meghajlott háttal tekint le, de a szeme csillogása mégis az egykori diáké. Mi már Faludy Györgyként ismerjük. – Laik Eszter tudósítása

Magyar nyelvű irodalmi folyóiratok, szerkesztő hölgyek és urak, Árkos (Románia, Erdély, Kovászna megye), 2010. szeptember kilencedikétől tizenkettedikéig. Innen, a világ másik szegletéből valók az EGY MONDATok a KORTÁRS MAGYAR IRODALOMRÓL.  
 

Magyar nyelvű irodalmi folyóiratok, szerkesztő hölgyek és urak, Árkos (Románia, Erdély, Kovászna megye), 2010. szeptember kilencedikétől tizenkettedikéig. Innen, a világ másik szegletéből valók az EGY MONDATok a KORTÁRS MAGYAR IRODALOMRÓL.