Irodalmi kísérlet a pornópalettán
Itt a szerdán beharangozott cikk: akkor még csak nyomoztam, most már egészen készen van. A sztori a következő: feltűnt, hogy egy alig 3 hetes blog 1 nap alatt 35 ezer látogatót termelt. Ez egy kisebb rekord, irdatlan szám. A blog címe "XXX vagyok" és valami elvetemült brutál pornó zajlik rajta. Én is csak csukott szemmel mertem elolvasni. Gondoltam, írok a szerzőjének, hogy megismerjem. Annyi nekem is lejött, hogy nem egy beteg hülye írja. A válaszból kiderült, hogy ő állítólag író, ő áll mögötte, egy nagyon értelmes pali (vagy nő, ez nem derült ki) - aki nem akarja felfedni kilétét. Nyilatkozott nekem. Csatoltam, izgalmas anyag!
Irodalmi kísérlet a pornópalettán
”A vaginába oltott marketing piacképes”
XXX vagyok címmel indult útnak a közelmúltban egy blog, mely tartalmát tekintve egyfajta ultrabrutál pornó-ömleny. Az oldal még egy hónapos sincs, mégis több mint százezer látogatót tudhat maga mögött. Az írója Csilla, aki bemutatkozása szerint „imád dugni”. Felkerestük a blog gazdáját, és kiderült, hogy Csilla nem túlságosan létezik, viszont mögötte egy rejtélyes alak áll. A szerző saját bevallása szerint az ösztönökre kívánt hatni, bebizonyítandó, hogy a pornó halhatatlan stratégia.
”Az egész egy irodalmi kísérlet volt. Csilla nem túlságosan létezik. Miért csináltam? Dacból. A saját blogom napi olvasottsága nulla/nulla volt, de még heti szinten sem érdekelt senkit a szépirodalom – ezért hat ökörrel eltökéltem, hogy most becélozom az elemi ösztönöket. Sokan szeretnek a másik magánéletében vájkálni. A bennem toporzékoló durcás gyerek full nézettséget akart a blogjának, ami jelen esetben ennek a gyereknek a játszótere lett. Mi az, amit minden internet felhasználó beütött már a keresőkbe? Pina, segg, szex, pornó stb. Valamit ki kellett találni, mert a netes ingerküszöb az egekben van, és egyre csak emelkedik. Sok írótársam csak egyhelyben toporog, szenvedve járja körül magát, és bő tollal írja a jobb-rosszabb novellákat, regényeket, és nem veszi tudomásul, hogy ha fent akar maradni, látnia kell, merre tart a világ. Az alanyi költőkre már senki sem kíváncsi – ha nem csatlakozik, lemarad. Le kell szögeznem, én is a szépirodalom tisztelője és gyakorlója vagyok, mert itt van egy gyönyörű magyar nyelvünk, rengeteg lehetőséggel, amit alig-alig használunk ki.”
Egy brutális fordulatokkal teli világba
”De vissza Csillára: gyártani akartam valami átütőt, ezért lementem kutyába és kitaláltam egy fiktív személyt, Csillát, akitől egy kicsit féltem 
is: most már túlságosan eluralkodott rajtam, félek, hogy egyszer csak átveszi tőlem a kormányrudat, és ismeretlen vizekre viszi a fregattot. Egyelőre még én uralkodom rajta, de ki tudja, mit hoz a jövő. Láttam, hogy sokan jobb, professzionálisabb, tartalmasabb blogot szerkesztenek mint én, így hát, ha ki akarok emelkedni, el kell indulnom az ellenkező irányba. Próbáltam felcserélni a hagyományos szerepeket, megfordítani, és elvinni egy brutális fordulatokkal teli világba. Csilla olyan dolgokat művel, amit egy egészséges nő sose csinálna (?). Ugyanakkor be kell vinni az olvasót a csaj személyes életébe – apró, hihető, hétköznapi információkat kell elcsöpögtetni róla (kik a szomszédai, milyen viszonyban van az anyjával, mennyire követi a napi aktualitásokat?) ezáltal valós élete lesz, amit egy alapbeállítású blogban tereget ki. Kemény szavakkal, felütésekkel – nem lehet üresjárat. Mivel nem vagyok szakértő a perverziókban, annak is utána kellett néznem, milyen extrémitásokat kínál a műfaj.”
is: most már túlságosan eluralkodott rajtam, félek, hogy egyszer csak átveszi tőlem a kormányrudat, és ismeretlen vizekre viszi a fregattot. Egyelőre még én uralkodom rajta, de ki tudja, mit hoz a jövő. Láttam, hogy sokan jobb, professzionálisabb, tartalmasabb blogot szerkesztenek mint én, így hát, ha ki akarok emelkedni, el kell indulnom az ellenkező irányba. Próbáltam felcserélni a hagyományos szerepeket, megfordítani, és elvinni egy brutális fordulatokkal teli világba. Csilla olyan dolgokat művel, amit egy egészséges nő sose csinálna (?). Ugyanakkor be kell vinni az olvasót a csaj személyes életébe – apró, hihető, hétköznapi információkat kell elcsöpögtetni róla (kik a szomszédai, milyen viszonyban van az anyjával, mennyire követi a napi aktualitásokat?) ezáltal valós élete lesz, amit egy alapbeállítású blogban tereget ki. Kemény szavakkal, felütésekkel – nem lehet üresjárat. Mivel nem vagyok szakértő a perverziókban, annak is utána kellett néznem, milyen extrémitásokat kínál a műfaj.”
Már a legelején misztifikálni kellett Csilla személyét, hiszen nem a posztok, hanem ő a főszereplő (és író): de kicsoda ő? Egy perverz pali, egy kiégett háziasszony, egy homoszexuális, egy pattanásos kisfiú? Netán valamelyik kortárs nagy írónk? Sok homály, sok üres folt, sok kuszaság és megannyi kérdőjel – és kész a nyitott, de összezavart olvasó. Csilláról nagyon keveset tudunk, az is erősen megkérdőjelezhető: nem tudjuk hány éves, hány kiló. Annyit tudunk róla, hogy nem nagyon tud írni és annyira ordenáré, mint egy kocsis.
„Kellemetlenül éreztem magam Csilla bőrében, mert az írói fantáziám, bár szabad – az erkölcseim és a neveltetésem meglehetősen röghöz kötöttek. Ezeket a korlátokat átlépnem fájdalmas volt, mert féltem, hogy túlságosan belelendülök és akkor mi lesz? Megijedtem attól, hogy honnan jön belőlem ez a sok anyag? Leástam a tudatom mélyére és több előző életbeli lenyomat tárulkozott fel. Minden ember tudatában ott lapul mélyen a kollektív tudat, ahol egyszerre lehet mindenki szent, profán, kurva, apáca és szélhámos.”
„Kellemetlenül éreztem magam Csilla bőrében, mert az írói fantáziám, bár szabad – az erkölcseim és a neveltetésem meglehetősen röghöz kötöttek. Ezeket a korlátokat átlépnem fájdalmas volt, mert féltem, hogy túlságosan belelendülök és akkor mi lesz? Megijedtem attól, hogy honnan jön belőlem ez a sok anyag? Leástam a tudatom mélyére és több előző életbeli lenyomat tárulkozott fel. Minden ember tudatában ott lapul mélyen a kollektív tudat, ahol egyszerre lehet mindenki szent, profán, kurva, apáca és szélhámos.”
Ez egy paródia – ha a földön kívüliek szemével nézzük, az emberi szexualitás alapvetően vicces. Az egész inkább nevetséges, mint valódi pornó. Leginkább Apollinaire – Tizenegyezer vessző-jéhez hasonlítanám, ami abban az időben egy irodalmi válasz volt a sade-i világképre, és egyértelműen paródiának szánta a szerző, mivel kivitelezhetetlen, öncélú és gátlástalan fogásokban tobzódik a mű. Vagy megemlíthetném még az Amerikai Psycho-t is, és annak brutális szex-kivégzéseit.
Csilla provokatív személyiség, imádja a férfi lábakat és szeret alárendelt szerepben lenni.
Csilla provokatív személyiség, imádja a férfi lábakat és szeret alárendelt szerepben lenni.
„Meglehetősen skizofrén helyzetbe kerültem miatta, fél lábbal Csillában, mivel nem tettem mást, csak megfordítottam a pólusokat – de akkor is életre kelt a csaj. Itt jöttem rá, hogy mekkora kihívás szándékosan rosszat írni. Nehéz. A fő célom a tudatrobbantás és a meghökkentés volt. Amikor De Sade a maga idejében kikelt az egyház ellen, akkor nem az istentelenség hirdetésére használta írói eszköztárát, hanem arra, hogy komoly kritikával illesse a politikával kéz a kézben járó egyházat, és rávilágítson az egyházfők dőzsölésére és képmutatására. Én a globalizáció által elértéktelenített kortárs írók nevében végeztem ezt a kísérletet. Fényes sikerrel. Egyébként De Sade sem egy neveletlen, beteges, irodalmi haramia volt, hanem egy nemes (márki) és igen kiművelt fő. Koncepciója teljesen egyértelmű.”
Nem a pina forog a világ körül, hanem a világ forog a pina körül
„Igyekeztem a Csilla-történeteket végtelenül ordenáréra írni, hogy még véletlenül se legyen benne olyan mondat, amit nem húz le a mélybe 
valami vaskos trágárság, vagy egy bizarr jelenet. Csillánál elmosódnak a határok. Egy pornójátszóteret építettem. Miért követek el bűnt azzal, hogy pusztán leírom azt, amit este sokan letöltenek a netről? Ez a kérdés. A kísérlet célja egy olyan spontán fókusz csoport megteremtése volt, ahol letesztelhető, mennyit bír valaki… és nem utolsó sorban, mekkora lesz a látogatottság? Jelenleg túl vagyunk Csillával a százezredik látogatón, ami egy lélektani határ – iszonyatos szám, hiszen a blog még egy hónapos sincs. Hozzávetőlegesen napi 1500 olvasót szórakoztatok."
valami vaskos trágárság, vagy egy bizarr jelenet. Csillánál elmosódnak a határok. Egy pornójátszóteret építettem. Miért követek el bűnt azzal, hogy pusztán leírom azt, amit este sokan letöltenek a netről? Ez a kérdés. A kísérlet célja egy olyan spontán fókusz csoport megteremtése volt, ahol letesztelhető, mennyit bír valaki… és nem utolsó sorban, mekkora lesz a látogatottság? Jelenleg túl vagyunk Csillával a százezredik látogatón, ami egy lélektani határ – iszonyatos szám, hiszen a blog még egy hónapos sincs. Hozzávetőlegesen napi 1500 olvasót szórakoztatok."
„Csillát De Sade márki Justine-jének gonosz és erkölcstelen nővéréről Juliette-ről mintáztam, aki tökéletesen gátlástalan, bármit képes megtenni, és nem tisztel semmit, nem ismer sem Istent, sem embert, és hét vödörrel zúdítja a népre a legkülönbözőbb pajzánságokat, melyekből nem 1 tétel bizony gyomorforgató. Az elején szerettem volna belevinni egy kis korabeli rokokó szexuális fantáziát, a versailles-i kastély pompáját, de rájöttem, hogy minél primitívebb, minél több stilisztikai és helyesírási buktató, időzavar és kátyú van benne, annál hitelesebb és ízesebb, élő és valós a karakter. Azt sem tudja már szerencsétlen, hogy mit csinál, csak b...ik. Talán sokan cserélnének is vele, ezt nem tudhatom. Sokkal tartalmasabb az ő meséjét hallgatni, mint egy púderporos kurtizánét, aki aktus közben is hosszú, lehetetlen, többszörösen alárendelt szerkezetű körmondatokban beszél. Szeretném elvinni a blogot az egyértelmű paródia irányába, nehogy valaki komolyan vegye…”
Ultrasötét, ultrabrutál – Csilla mellett a metrón
„Célom az ultrabrutál zűrzavar megteremtése volt: az egyik sztoriban 
Csilla panelban lakik, a másikban kertes házban, többször kivitelezhetetlen pozitúrákat fest le, és néha szándékosan nevet is téveszt stb. Az egyik pillanatban ultrasötét nő, a másikban meg Nietzsche-től idéz. Hol olyan szavakat használ, mint egy békebeli aggastyán dandártábornok, hol pedig útszéli nyelvezetben éli ki magát. Mindez a hatékony káoszteremtés része. Mindenbe beleszól, hogy lehetőleg minden olvasó megtalálja a maga felháborodni valóját, ezért zsidózik, cigányozik, négerezik, jobbosozik, balosozik öncélúan és értelmetlenül. Ha állást foglal egy közéleti témában, az többnyire vitatható, de valahogy mégis a „nép hangja”. Azért volt nehéz vállalkozás, mert egyensúlyoznom kellett a banális paródia és a hihető realitás között. Nincs bennem bűnbánó mentegetőzés, csak szeretném, ha mindenki tisztán látna, és nem félne attól, hogy esetleg Csilla ül mellette a metrón.”
Csilla panelban lakik, a másikban kertes házban, többször kivitelezhetetlen pozitúrákat fest le, és néha szándékosan nevet is téveszt stb. Az egyik pillanatban ultrasötét nő, a másikban meg Nietzsche-től idéz. Hol olyan szavakat használ, mint egy békebeli aggastyán dandártábornok, hol pedig útszéli nyelvezetben éli ki magát. Mindez a hatékony káoszteremtés része. Mindenbe beleszól, hogy lehetőleg minden olvasó megtalálja a maga felháborodni valóját, ezért zsidózik, cigányozik, négerezik, jobbosozik, balosozik öncélúan és értelmetlenül. Ha állást foglal egy közéleti témában, az többnyire vitatható, de valahogy mégis a „nép hangja”. Azért volt nehéz vállalkozás, mert egyensúlyoznom kellett a banális paródia és a hihető realitás között. Nincs bennem bűnbánó mentegetőzés, csak szeretném, ha mindenki tisztán látna, és nem félne attól, hogy esetleg Csilla ül mellette a metrón.”„Nem fedhetem fel kilétemet, mert nevem nem ismeretlen a kortárs irodalmi életben. Ez egyelőre maradjon is így. Szomorúan szembesültem vele, hogy kiváló kortárs íróink, költőink alantas munkából kénytelenek fenntartani magukat és többnyire kilóg a seggük a gatyából: ha nincs lóvé könyvre, se kiadó, se érdeklődés, akkor irány a blog. A blogkultúra mára számottevő műfajjá érett – a szabad önkifejezés egyik hálás vetülete. „Írtál egy regényt, egy verset? Aztán ki nem szarja le?” Kérdezték, hogy műfajilag hova sorolnám a Csilla-blogot? Azt feleltem, hogy sehova, mert a besorolhatatlansága a zavarkeltés része: hol geg, hol pornó, hol horror, hol vicc. A szex mindig eladható. Amikor a Havas Henrik megírta a Kurvaélet c. könyvét, utána szerintem nem volt anyagi gondja, jó darabig.”
Olvasók és a kommentek
„Hogy Csilla lealacsonyítaná a női nemet? Ha úgy nézzük igen, egyfelől – másfelől meg egy kategóriába sorolja. A kommenteket nem nézem nagyon, mert zömében anyáznak – nem lényeg. Nem is vártam mást. Erről szól a polgárpukkasztás. Alaposan megnehezítettem a dolgukat, mert ehhez nehéz értelmes hozzászólást fűzni. DE: Miért kattint rá egy anyázó, amikor látja a címet (Ribanc vagyok) és mellette a 18-as karikát??? Mit várt? Általában az anyázók jó érzésű emberek, akik nagyon nem akarnák egyszem kisfiúkat egy ilyen démoni nő karjaiban látni. A gyakorlott bloggerek tudják, hogy nem lehet minden olvasót kielégíteni (márpedig a neten mindenféle emberfajtából előfordul), ha egy poszt túl durva, az a baj, ha túl súlytalan és lanyha, akkor az a baj. Sokan még így is komolyan vették Csilla kalandjait."
Címoldalas pornó erkölcsi rendszabályokkal
„Most, hogy a Blog.hu nagyra becsült brigádja többször is kirakott a címoldalra (engem messze meglepve), megnyugtatom a perverz olvasókat, hogy Csilla ezután sem fogja vissza magát, továbbra is marad a bizarr lendület, de azt nem ígérem, hogy nyomokban nem fog tartalmazni némi szépirodalmat egy-egy poszt. Továbbá megnyugtatom az erkölcscsőszöket is: Csilla sosem fog feszülettel maszturbálni, szamárral kefélni, kiskorú gyereket megrontani.”
Horváth-Kovács László
