Amikor a Színész elkezdte a nagymonológot, a Súgó hirtelen „kiugrott” a díszletből. Félrelökte a Színészt és folytatta a szöveget.

Végre a színpadon!
 

A Súgó imádta a munkáját. Valamikor szeretett volna ő is színész lenni, de megmondták neki, hogy soha nem lesz belőle jó színész, és ő elfogadta ezt. Mégis, mindenképpen a színház közelében akart maradni, ezért lett súgó. Úgy érezte, ezt a munkát neki találták ki, mert a memorizálással nem volt gondja, egész darabokat tudott kívülről.

A Színész és a Súgó régóta ismerték egymást. Kölcsönös bizalom volt köztük, ami kellett a közös munkához. A Súgó ezen felül még csodálta is a Színészt, bár ezzel nem volt egyedül. Az egész város, sőt, megkockáztatom, hogy az egész ország legjobb színészének súghatott a legszínvonalasabb darabokban.

Amikor felgördült a függöny, kezdetét vette a csoda, aminek ő is részese lehetett. Igaz, hogy nem a színpadon állva, de mégis közel hozzá. Az utóbbi években már nem voltak súgólyukak, hanem mindenféle más megoldást választottak, például díszletekbe „építették be” a súgókat, ahogy őt is.

Aznap este a Hamletet adták, főszerepben a Színésszel, aki estéről estére varázslatos alakítást nyújtott. Akkor is minden pontosan úgy történt, ahogy éveken át, egészen a nagymonológig.

Amikor a Színész elkezdte a nagymonológot, a Súgó hirtelen „kiugrott” a díszletből. Félrelökte a Színészt és folytatta a szöveget. Miközben szavalt, édes borzongás futott végig rajta. Érezte, hogy az egész testét elönti a forróság, a szíve egyre hevesebben vert, a pupillái kitágultak, de ő csak mondta és mondta a szöveget, nem törődve az abszurd helyzettel, a felháborodott közönséggel, sem a megalázott Színésszel. Most ő állt a színpadon! Ő és senki más! Végre mindenki rá figyelt. Nem számított semmi, csak ez.

A következő pillanatban hangos csattanás hallatszott. A közönség arcára ráfagyott a rémület.
A színpad fölötti galériáról az egyik vaslétra ráesett a Súgóra. Azonnal szörnyethalt.

A Színész azóta gyakran gondol arra, hogy mi lett volna, ha aznap végig ő áll a színpadon. Bár szégyelli, de magában hálás a Súgónak.