Az egyetemi tanév kezdetével a Sprizt kávézóban is elindult a kulturális élet, izgalmas fesztiválokat, rendezvényeket, filmklubokat lehet majd látogatni, valamint ínycsiklandozó ételkülönlegességeket kóstolhatunk meg. A napokban megrendezésre került Almásy László-kör az erdélyi magyar kultúra, történelem jellegzetes személyiségeit, jelenségeit kívánja bemutatni az érdeklődőknek. A kör idei első ülésén Boros Lóránd etnológus Almásy munkásságába vezette be az egybegyűlteket.

Kultúrtörténeti kör a Spriztben

A Sprizt kávézó nyitott minden eredeti kezdeményezésre, Almásy László neve méltóképpen jellemzi a lokál szellemi hozzáállását – nyitotta meg a kultúrtörténeti előadáskört Bréda Ferenc író, költő, esztéta. A kör megalakulásának céljára kitérve hangsúlyozta: a magyar kultúrában ideje volna pozitívan gondolkodni, hiszen nagyon sok jeles kutatónk, írónk, képzőművészünk van, egyesek annak ellenére, hogy ellentmondásos személyiségként vannak számon tartva, maradandót tettek le az asztalra, ezeket a szellemi értékeket nem volna szabad véka alá söpörni. Almásy László neve is fed ellentmondásokat, azonban kutatásait világszerte elismerik. „Ami használható, előreviszi a dolgokat, ez a kulturmentalitás mind a Sprizt kávézónak, mind az Almásy-kör elkövetkezendő eseményeinek jelmondata lehet” – összegzett Bréda.
A továbbiakban Boros Lóránd ismertette a jeles kutató munkásságát, a kör végén pedig rövid dokumentumfilmet nézhettek meg az érdeklődők a kutatóról.

Kiderült: Almásy László híres Afrika-, Ázsia-kutató volt, arisztokrata család leszármazottja, anyja olasz, apja nyugat-magyarországi magyar, ám a családban a német kultúra szellemi hozadéka is nagy szerepet játszott. Mindezek ellenére Almásyt nagyon rossz tanulóként tartják számon, azonban leleményességével mindig sikerült tanárai eszén túljárnia. Másik izgalmas pontja életének, kezeskedik IV. Károly utolsó magyar király visszatérésénél, valamint hogy kellemes barátságot ápol magyar és brit arisztokratákkal, jeles személyiségekkel. Boros beavatott továbbá: Almásy az automobil megrögzött szerelmese, amely később megélhetési forrásként is szolgál számára. 1927-ben részt vesz az első Afrikában szervezett automobil-kiállításon, amikor is nemcsak a különleges járgányba, hanem az egzotikus kontinensbe is szerelmes lesz.
Mindezek mellett szenvedélyes vadász is, 1928-ban vadászexpedíción vesz részt, amikor Kenya, Uganda, Szudán területén kalandoz, bejárva a 40 napos sivatagi halál útját is, amelyet valamikor csak a rabszolga-kereskedők voltak képesek megtenni.
Az egyiptomi térképészet atyjaként tartják számon. Legjelentősebb expedíciói közé tartozik: a Zaurza-óázis felfedezése, Sir Robert Clayton Penderel repülő-alezredes és Patrick Clayton társaságában. A felfedezéssel felhívja magára az Egyesült Államok figyelmét is, az Universal filmtársaság pénzügyi támogatással segíti további munkáját. Visszatér a Gilf Kebír térségébe, ahová elkíséri Kádár László földrajztudós is, feltérképezik a sivatag utolsó ismeretlen helyeit.
Nagyon jelentős expedíciót visznek véghez ezen idő alatt: neolitikus strucc, gazella, zsiráf alakokat, valamint ősi emberábrázolásokat fedeznek fel a sivatag szikláin.
Az őskori sziklarajzok bebizonyították azt a felfedezést, miszerint a mostani Szahara területén valamikor szavannás éghajlat uralkodott. Az emberi figurák vadászó és úszó alakokat ábrázolnak. Az úszó alakok a víz jelenlétére, a vadászó alakok pedig az ősi vadászrituálékra engednek következtetni. Az Ain Dua sziklabarlangban 800 fehérrel, vörössel, barnával és sárgával színezett állatokat és feketével rajzolt embereket találnak. Közel negyven szikláról készített vázlatot és különböző fényképeket, valamint a sziklában talált szerszámokat is összegyűjtötte.
Mindezek mellett a Szahara közepén található Nagy homoktenger felfedezését és az egyiptomi sportrepülés feltérképezését is neki köszönhetjük.
Az előadásból az is kiderült: ő teszi meg először a Baharia–Kairó útvonalat – akkoriban nem volt műút, még manapság is egy viszontagságos útszakasz. A kutató találkozik először a magyarab törzzsel, a magyar nevű berber törzs tagjai második Szolimán szultán serégének hadifoglyainak leszámozottai.
Almásy szakmai tudása végett a világháborúban a német fronton szolgál, a magyar hadseregből ugyanis kikérik, a legbravúrosabb kémtörténetek fűződnek nevéhez – a brit hadierőt többször megtéveszti, tankokat robbant fel, mindig visszajut a kijelölt céljához, anélkül, hogy lebukna.
Almásy mindezek mellett nagyon jólelkű ember is, a háború folyamán több zsidó gyereket ment meg, rejt el, többek között Fux Béla olimpiai bajnok fiát is.
Érdekességképp megjegyezhetjük: láncdohányos volt, napi négy-öt doboz cigarettát porlasztott. A dokumentumfilmből az is kiderül: saját neméhez is vonzották gyengéd szálak, kapcsolata volt egy katonával, aki a háború ideje alatt meghal.
Fontos megjegyezni, az előadó Boros Lóránd öt évet élt Egyiptomban, így még behatóbban tudott foglalkozni Almásy munkásságával és ott élő nép kultúrájával is, amely szerves része a kutató pályájának.
Akárcsak Almásy, Boros Lóránd is izgalmas dolgokat élt meg abban a különleges világban. Akinek sikerül megszoknia, megszeretnie a piramisokon, a misztikus csodán túli „valósabb” létet is, annak számára Egyiptom olyszerű „kutatómunka”, „expedíció” lehet, mint amilyen Almásynak volt.

Varga Melinda