ALBATROSZ-TÖREDÉK – Payer Imre versei

Isten zakójáról
zsebkendő leesik
így tárul szét
teremtett világ

ALBATROSZ-TÖREDÉK

PAYER IMRE VERSEI

ALBATROSZ-TÖREDÉK

Cselekedj, csillapodj – egyazon tartomány.
Elinal a lélek. Vitorlán fényvonal.
Napkelet, holdnyugat. Zuhanok mióta - - -

HOMÁLYOS ALULJÁRÓ

Mintha homályos aluljáró.
Az egész idő itt zajlik
- beragadt, görcsös figyelem.
Így, mindig valamihez képest
történnek az események.
Mi a valami? Nem vezet
se fel, se ki.
Ha el is éred, nem vagy ott.

ÉGFEKETE FÖLDFEKETE

égfekete földfekete
csillag és szentjánosbogár
égi aranyrögök szórva
az éjszaka mezőire
alább érve villanyvilág
ember meghitt aljassága
merő váró tárt figyelem
már-már szinte áhítatban
járműbelső ablaküveg
önmagában tükröződve
az éjszaka mezőire
égi aranyrögök szórva
csillag és szentjánosbogár
égfekete földfekete

ISTEN ZAKÓJÁRÓL

Isten zakójáról
zsebkendő leesik
így tárul szét
teremtett világ

*

a holnap elmúlt tegnap
tőlem túl vagyok
ricsajos kavalkád
néma betonon