Irodalmi Jelen

MÚLTUNK FÖLÖTT AZ IDŐ – Acsai Roland és Szűgyi Zoltán versei

2012. március. 12. - 10:39

Vajon ki segít tavasszal a csigáknak
Kitörni a télire házuk elé vont,
Vékony mészfalat?

(Acsai Roland)

MÚLTUNK FÖLÖTT AZ IDŐ

ACSAI ROLAND ÉS SZŰGYI ZOLTÁN VERSEI

ACSAI ROLAND

KAKUKK

Mint egy órás kakukkfióka,
A diófa kiszorított
Minden más növényt
A kert földfészkéből.

Amikor kakukkolni kezdett,
Az emberek rajta számolták ki,
Meddig élnek.

Aztán őt is kilökte végül
Egy nála is erősebb kakukkfióka,
Az idő.

TAVASZ

Sápadt füvek közt csigaház –
Megkövült örvénye
Harminc év mélyre húz.

És eszembe jut,

Hogy mióta felnőttem,
Vajon ki segít tavasszal a csigáknak
Kitörni a télire házuk elé vont,
Vékony mészfalat?

SZÜGYI ZOLTÁN

MÚLTAM FÖLÖTT AZ IDŐ

múltam halomban hever
előttem

kazalnyi kupacban az évek
és hordalékai külön-külön
az évszakok
téveszthetetlen jegyeiben
fakulatlanul
összehordva a földek
a folyók a tengerek
az óceán
tavak és mocsarak
erdők és mezők
– ligetek

dombokban a homok
hegyekben a kövek

házak
kertek
várak
terek
utak tornyok oszlopok

s szerteszét karmok
különféle bőrök
tollak pikkelyek
betűk
számok
egészben-darabjaiban
mindenféle szerszámok
tárgyak könyvek
papírok
lábbelik fejfedők képek
cifra öltözékek
– épen-törten a korsók
edények érintetlenül
megőrizve-kiborogatva
rézkancsókban megbúvó
nemes italok ártalmas
szeszek vonzó-taszító
ételek –