Alternatív József Attila-díjat alapítanának fiatal írók
FŰALATT
Idén számos fontos változást történt a József Attila-díjjal kapcsolatban. A tavalyi és a mostani döntési folyamatok után a szakmai szervezetek a tiltakozás további formáin gondolkodnak.
Alternatív József Attila-díjat alapítanának
fiatal írók
„Akkor tehát innentől el kell felejteni a József Attila-díjat” – olvashattuk az egyik fiatal írószervezet elnökétől a Facebookon a 2013-as állami elismerések sajtóhírének megjelenése után. Már tavaly is felmerült az a gondolat, hogy a szakmai szervezeteknek saját díjat kellene alapítaniuk, hiszen a kormány nem vagy csak részben veszi figyelembe a döntésüket a díj odaítélésénél. Az egyik legfontosabb kérdés: hogyan teremtsék elő a díjazáshoz szükséges keretet?
Szabó Tibor Benjámin író, az Új Könyvpiac felelős szerkesztője szerint „a szakmának (vállalati forrásokból) a legrövidebb időn belül létre kell hoznia egy, az államtól független művészeti elismerési/díjazási szisztémát”. Ennek neve a javaslat szerint Baumgarten Emlékdíj is lehetne, amelyet a nagyobb vállalatok az ún. CSR-költségvetésből finanszíroznának. A CSR (Corporate Social Responsibility) a vállalatok társadalmi felelősségvállalását jelenti, amelynek szellemében és az Európai Bizottság 2001-es megfogalmazása szerint tevékenységükbe és költségvetésükbe integrálnak társadalmi és környezetvédelmi célkitűzéseiket. A CSR-ről bővebben itt olvashat.
Baumgarten Ferenc sírja – jelenleg nem ülnek a babérjain
Meglepő változás még a tavalyi évhez képest, hogy amíg 2012-ben összesen 13-an kapták meg a József Attila-díjat, addig 2013-ban mindössze 7-en vehették át az elismerést. A tavalyi névcserékhez hasonlóan idén is változott a lista a jelölő bizottság névsorához képest. Amint a Szeged Ma listájából látható, a bizottság által javasolt Bánki Éva író és Pollágh Péter költő neve már nem hangzott el a díjátadón. Helyettük viszont N. Pál József és Petrőczi Éva neve okozott meglepetést. Pollágh már 2011-ben és 2012-ben is mellőzöttnek érezhette magát, idén pedig bebizonyosodott, hogy a kormányzat nem hajlandó elismerni poétikáját.
Szintén meglepetésnek számított, hogy a díj összege 1,2 millió forintra emelkedett a tavalyi 200 ezer forinthoz képest. Valószínűleg ez lehet az oka a díjazottak létszámcsökkentésének is, amely a szakmai legitimáció fogyatékosságainak dacára az összeg emelésével próbál súlyt adni a presztízséből évről évre veszítő elismerésnek.
Az írószervezetek között már megindultak az egyeztetések az idei József Attila-díjakkal kapcsolatos állásfoglalásokról. A tiltakozó akciók megszervezésével párhuzamosan a javaslatok is körvonalazódnak, hiszen számos eddig megoldatlan kérdéssel kell szembenézniük egy új díj megalapításán dolgozóknak az anyagi keretek megteremtésétől függetlenül is. Például azzal, milyen kritériumok alapján kapja meg valaki a díjat? Hogyan súlyozzák azokat a jelölteket, akiknek régen meg kellett volna kapniuk az elismerést, és azokat a fiatalokat, akik szakmai múltjuk miatt szintén méltók rá.
A válaszok körvonalazódása idején több városban is tiltakozó akciókat tartanak a József Attila-szobrok környékén. Szegeden például 2013. március 18-án délben kezdődik egy flash mob a Dugonics téren a költő szobrának részvételével.
Boldog Zoltán
