FÉL-KOSZORÚ – Boldogh Dezső versei
Paplanodon bölcsek s kutyák ülnek
odakint lassan délelőttre fordul
szobád lelked eléggé befülledt
és még emlékekre várogatsz a holdból
FÉL-KOSZORÚ
BOLDOGH DEZSŐ VERSEI
(szonettek a paplan alól)
„Lebegünk alá az örök tértelenbe”
de ne hidd hogy pesszimista valék
nem áll tőlem távol a kényelem se
mióta felnőttem s lettem langalét
törpéknek közötte kosarasnak mokány
ily viszonyokból kiszorít a lélek
mely képzelet csak inkább füst és dohány
vagy tértelen űrömnél is mélyebb
ne gondold hogy űröm rosszkedv-szólam
mióta felnőttem valék minden jóban
benne noha kissé kívüle a kornak
irányaim forgó táblái között
vagyok a megtűrt és az üldözött
akit elmebeteg kutyák csaholnak
Akit elmebeteg kutyák maholnap
barátjukká fogadnának mégis
sajtot majszolunk majd miként a holtak
s a bűvös „sors e lyukas tenyér” is
áldásosztón terül avagy legyint ránk
a múltnak holdjait kik együtt ugattuk
egy kéz lassan lemetéli irhánk
és beszippant a hajnal a ravasz lyuk
beszippant kiköp mint langyosait az Úr
( e műveletben mennyi lélek igazul)
és folytatjuk ember s kutyamód tovább
node hány s hány túlélt hajnal kellhet
hogy paplanom alól én is fénybe keljek
és ismerőssé váljanak újra e szobák
Hogy ismerőssé váljanak a mostohák
kit anya szült és ostobák neveltek
és otthagyta a pokolba otthonát
évei a kulcslyukon elszeleltek
kit anya szült kit klónozott tömeg
vagyunk mind rossz kis népfelkelők
hiába az álca a butító ötvözet
hullnak legjobbjaink s a pöttöm agyvelők
mert jobb ma egy Most mint holnap három
ha igazol vagy legazol a Sors
és vergődik az Eszme törött szárnyon
és ha lépnél úgyis eltiporsz
(mert álmodsz még műved most fejezd be
mielőtt visszaaludnál éjfeledbe)
Mielőtt halódnál lassan tévelyegve
csípj beléd hogy élsz még csak nyugoszol
mielőtt átjutsz túlnan térfeledre
orczádon legyen elégedett mosoly
mielőtt izgulsz s megszemélyesítsz
nyugodtan porold le málló álom-ruhád
hallgasd csak szónokló bölcs véneid
akik feléd nyújtják majd a bürök-kupát
amely lehet hogy életvízzel tele
még nem tudhatod még kivárod mit hoz
az álom végén a happy end szele
hogy eljuthass ócska titkaidhoz
(de hová is jutnál azt ajánlom szűnj meg
paplanodon bölcsek s kutyák ülnek)
Paplanodon bölcsek s kutyák ülnek
odakint lassan délelőttre fordul
szobád lelked eléggé befülledt
és még emlékekre várogatsz a holdból
odakint esztendők százmilliói
egy még-minden-megtörténhet regény
odakint a felejtés lassú folyói
idebent a valahol-az-út-felén
de sem sötétlő erdő sem vadak
csak némi alvilág itt a nap alatt
még álom-homokpartján jár a láb
titkaid nincsenek mégis kibeszéled
a falaknak ódon-szenvedélyed
mielőtt kapnál még egy éjszakát
Mielőtt kapnál még egy éjszakát
mielőtt napod emléktelenné lenne
hisz unhatják már a vér szagát
akik belefáradtak minden győzelembe
mert küzdelem a szorgos élet
ugyanúgy az átképzelgetett is az
dolláresők hajtós ügynök-évek
az országnyi lapály a nincs-vigasz
hatalmasok ócska bábui a táblán
miránk örök vereséget szánván
tudást golyót stb.-t a hülye fejébe
az álompolgárnak ha újra támad
(kalapját kobakját illően levéve
vesztőhelyeikről is odébbsétálgat)
Vesztőhelyeikről is odébbsétálgat
hóna alatt hordozva bölcs fejét
rózsavízzel (melyet a hullaszag áthat)
öblíti a múlt öt sajgó sebét
még elhalaszt egy-két malasztot
téblábol komoly emberek nyomán
még szól a száj mit a kor betapasztott
még vándorol mint hangya a koponyán
az út túlfelén már odalett a távol
jelzőkaróik a sivatag-éjszakából
hol megértő gonoszok prédikálnak
az évekkel együtt tünedeztek el
süvít a sötétben néhány égi-jel
hogy ámuljon ki itt már föl se támad
Hogy ámuljon ki itt már föl se támad
bár halni mer hisz élni úgyse tud már
mint elmebeteg kutyák az éjszakákat
rosszkedv-szólamaim el ne und már
ha rád tekint majd e néptelen város
lerúgott sápadt paplana a létnek
mely költői kép csak elég szokásos
de az ember lassan úgyis felébred
mert mindannyian kettők vagyunk egy-ek
ne várd hogy újra lomtermésbe kezdjek
ha koszorúmat máris tépázza a szél
szelíden mint szellő a plafonból
robban a lélek mert az is atomból
és közben komolyan könnyedén beszél
Az oldalhoz El Kazovszkij festményeiből készítettünk montázst.
