Bodor Ádám

Miközben az idő rohan, minden szürkül, korrodálódik körülöttünk, a Sinistra körzet úgy pompázik keleties, megismerhetetlen misztikumával, különleges láb- és testnyomataival, varázslatos nőivel, mint az első olvasatban. Pontos, kemény, rejtelmes, ismeretlen illatokat árasztó. Amikor visszatérünk a területre, él, hat a teljes öröklött mitológiai apparátus. Az élet, melyet ismeretlen eredetű és természetű hatalom irányít, megváltozik. Nincs senki, aki a hagyományokhoz híven összepárosítaná és szétválasztaná a földi embereket, nincs, aki meghatározná, mikor érjen a szömörce, mikorra olvadjon el a sítalpak nyoma a fenyvesek tövében, miképpen működjön az egész. Úgy mozgunk az átalakult rendszerben, mint első ittlétünkkor. De ez tévedés. Közben az istenek meghaltak. A rendszert a vágy mozgatja, jöjjön az érsek, akinek majd elmondhatjuk az előző rendszerben ért sérelmeket. Jöjjön valaki, aki igazságot oszt.

Nehéz eldönteni, mi volt előbb: a kifejezett szándék a valóság megismerésére, vagy a szembesülést követő rémület, és a rémült visszaút a legendák birodalmába, ahol még pontosan látható az ellenállás iránya. Vagy talán a folyamatos átjárás ezek közt a kezdetektől? Ma erről szól az élet? Egyszer valóságos alakok egy álomvilágban, máskor álomalakok egy valósághű világban? Soha el nem avuló kérdés használható válaszok nélkül.

Bodor Ádám megnyugtatja az olvasót, pontosan középen állunk a tündéri valóság, a valóság tündérei és a gonosz mindent naturáló léte közt. Ha akarunk, döntünk, irányt választunk. De nem kötelező dönteni. Az élet függetlenül robog, dönt helyettünk.

Bodor Ádámot tizenhat évesen elítélte a román belügy kommunistaellenes röplapterjesztésért. 1952 és 1954 között a szamosújvári börtönben ül. Szabadulása után egy évig gyári munkás, 1955–1960 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanul. Utána az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, illetve egy másoló-fordító irodában fordító. 1982-ben Magyarországra települ, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt.

Bodor Ádám, Kolozsvár, 1936. február 22., Kossuth-díjas író.

Művei

A tanú. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969

Plusz-mínusz egy nap. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974

Megérkezés északra. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978

Milyen is egy hágó?. Magvető, Budapest, 1980

A Zangezur hegység. Kriterion, Bukarest, 1981

Az Eufrátesz Babilonnál, Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1985

Sinistra körzet, Magvető, Budapest, 1992

Vissza a fülesbagolyhoz, Jelenkor, Pécs

Az érsek látogatása. Magvető, Budapest

A börtön szaga, Magvető, Budapest, 2001