Goethe 25

Az intézmény éppen 25 éve nyitotta meg kapuit, akkor még a Kecskeméti utcában, majd egy Andrássy úti költözés után immár hét éve a Ráday utca végén, egy impozáns, modern épületben várja a látogatókat. Az alumíniumszerkezeteket a fehér és üde zöld színvilággal ízlésesen ötvöző, sok üveggel határolt, hangulatos bútorokkal berendezett épület az egyik legkellemesebb atmoszférájú kulturális központ Budapesten. Az intézet az irodalmi kapcsolatok ápolásában is jelentős munkát végez: nemcsak a külföldi szerzőket hozza el Magyarországra, de sokat tesz a magyar írók németországi megismertetéséért.

A magyarok kedvelik a németeket – legalábbis ez derül ki a Medián közvélemény-kutatásából, tudtuk meg dr. Matei I. Hoffmann német nagykövettől, aki pontos számadatokkal is szolgált a felmérésből. Ám még mielőtt a nagykövet üdvözölte volna az egybegyűlteket, Jutta Gehrig, a budapesti Goethe Intézet igazgatónője tekintett vissza az elmúlt negyedszázadra. A Goethe Intézetek mindig „szerelemgyerekek” – fogalmazott az igazgató, mivel mindig kétoldalú nemzetközi megállapodás eredményeképp születnek meg. A magyar szülő ez esetben megelőzte korát, hiszen a szerződés előkészítésekor, 1987-ben még csakis Nyugat-Európában léteztek ilyen intézetek.

Jutta Gehrig

A kívánt gyermekektől eltérően az intézeteknek mindig bizonyítaniuk kell létjogosultságukat – tette hozzá Jutta Gehrig –, s ez a bizonyság esetükben nem más, mint a rendszeresen idelátogató közönségük. „Önök, akik érdeklődnek a német kultúra iránt, és mi magunk, amíg ki tudjuk elégíteni kíváncsiságukat” – fogalmazott Jutta Gehrig. Majd köszönetet mondott a magyarországi német nagykövetségnek és a német külügyminisztériumnak, amelyek nélkül nem léteznének az intézetek. Az igazgatónő hangsúlyozta, hogy bár most ő képviseli az intézetet, de ahhoz hozzátartozik valamennyi munkatársa, akiknek szintén megköszönte a munkájukat, külön kiemelve azokat is, akik egyéb elfoglaltságuk miatt most nem lehetnek Budapesten.

Ahogy az igazgatónő felkonferálta: a német „szülő” nevében dr. Matei I. Hoffmann lépett a mikrofonhoz, aki azzal a tréfás megjegyzéssel reagált a Jutta Gehrig beszédére, hogy ha az ember 25 év után tudja meg, hogy apa, annak sok előnye is van: például, hogy nem kellett részt vennie a gyermek ügyes-bajos felnevelésében. A viccet félretéve, a nagykövet elmondta: 1989 augusztusában járt először Budapesten a külügyi államtitkár kísérőjeként, amikor is a Horn Gyulával és Kovács Lászlóval folytatott titkos megbeszéléseken megállapodtak, hogy perspektívát kívánnak adni a Magyarországon menekültként tartózkodó NDK-s állampolgároknak. Hans-Dietrich Genscher és Helmut Kohl végül a Vöröskereszt közreműködésével érték el, hogy a Magyarországra menekült keletnémet polgárok vízumot kaphassanak. (Mint Jutta Gehrig a beszédek után elmondta, épp az ünnepség előtt kapott e-mailt egy hajdani NDK-s állampolgártól, aki a zugligeti menekülttábor lakója volt, és a mai napig hálás a könyvekért, amelyekkel a Goethe Intézet látta el őket, hogy tartalmasabban teljenek a napjaik.)

A Goethe Intézet létrehozásával nem csak történelmet írtak az alapítók – folytatta a nagykövet –, de a legtöbbet tették a német kultúra és nyelv méltó helyének kijelöléséért. A kulturális kapcsolat a két ország között az Unió korszakában is épp olyan fontos – íme, a pontos adat a közvélemény-kutatásból: a magyarok 42%-a tartja a németeket ideális partnernek a gazdaságban, a kultúrában és a baráti kapcsolatokban. A többi ország megítélése 38% körül mozog a felmérés szerint. „Ám ezt alázattal mondom – tette hozzá a nagykövet –, hiszen e népszerűség nem a mi érdemünk, őseink vívták ki az elmúlt ezer év története során.”

Matei I. Hoffmann

A Goethe Intézetnek a kulturális programok szervezése mellett fő profilja a nyelvoktatás – a nagykövet külön elismerését fejezte ki azoknak, akik nyelvtanulóként ilyen nagy fába vágják a fejszéjüket. A német ugyanis nem könnyű (állítólag a hinduhoz hasonlították egy cikkben az interneten), és ennek alátámasztására egy Mark Twainről szóló anekdotát osztott meg dr. Matei I. Hoffmann. Az író egyszer eltökélte, hogy megtanul németül, el is utazott Németországba, de amikor megtudta, hogy a die Karotte, azaz „répa” nőnemű szó, a das Mädchen, „kislány” pedig semleges, kifakadt, mondván: senki nem fogja tudni meggyőzni, hogy miért nőiesebb egy répa, mint egy kislány.

Dr. Mannherz Károly, a Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének elnöke már nyilván több generációnyi nyelvtanárt hozzásegített a fenti probléma metodikai megoldásához, de ott volt az ünnepelt „gyermek” megszületésének kezdetekor is – tudtuk meg beszédéből. Az ELTE volt dékánja, egykori kulturális államtitkár és a Germanisztikai Intézet igazgatója köszöntőjében röviden felvázolta a nyelvtanárképzés struktúrájának átalakulását az elmúlt években. A német nyelv oktatása a rendszerváltás után elsőként újult meg Magyarországon, amikor elkezdték a kommunikációközpontú oktatást, az erre épülő tanárképzést és az új szemléletű nyelvkönyvek alkalmazását. Az ELTÉ-n bevezetett hároméves nyelvtanári szakot azóta megszüntették, és új irányt vett a felsőfokú képzés. A Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesületének a Goethe Intézet az egyetlen jelentős támogatója – emelte ki dr. Mannherz Károly, aki köszönete mellett születésnapi jókívánságait fogalmazta meg az intézmény minden munkatársának.

Mannherz Károly

A beszédek után nem maradt más hátra, mint a pezsgős koccintás, és a 25 éves ünnepelt születésnapi tortájának felvágása. A program ezzel azonban még korántsem ért véget: az intézet a kicsiktől a felnőttekig számos programmal várta az ünneplőket. Ennek része a nagyszabású Willy Römer-fotókiállítás, mely július 26-ig tekinthető meg az intézetben. A berlini sajtófotós a két világháború között lejátszódó jelentős politikai fordulatok pillanatait örökítette meg. „A kiállítás az 1918-as novemberi forradalom és a Reichstag 1933-as égése között készült felvételeket mutatja be, különös tekintettel a nagyvárosi sikátorok és belső udvarok lakóira. Römer fotográfiai látásmódja Berlin metropolisszá emelkedésének visszásságaira is rávilágít” – olvasható a kiállítás tájékoztatójában. A születésnap alkalmával tárlatvezetésen is részt vehettek az érdeklődők, a gyerekek pedig a Grimm-mesékre készült meserajzpályázat anyagát nézhették meg. Az ünnepi eseményekről további képek a galériában. 

Szöveg és fotók: Laik Eszter