A 4. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét a korábbi évekkel ellentétben nem a Mátyás király szülőháza előtti téren, hanem az impozáns főtéri épületben, a Bánffy-palotában nyitotta meg kapuit május 29-én. A helyszínváltozás nem véletlen, az idei rendezvény a Bánffy-emlékévhez kapcsolódott. Mottója pedig:

 

 

 

 

 

Egy korty könyv

 

 

 

A nyitónap a szó szoros értelmében verőfényesen indult, csaknem száz érdeklődővel. Az esemény budapesti párját tekintve ez nem tűnhet soknak, viszont Kolozsvár viszonylatában szép szám, s most annak is örülhettünk, hogy a két rendezvény időpontban nem esett egybe. 

 

A Bánffy-palota előtt gólyalábas bohócok fogadták az érdeklődőket, főként a gyerekek örömére. De megnyerő volt az udvaron a három fehérre maszkírozott arcú olvasó-animátor is. Egyikük kezében matekfeladványos könyv volt, bár távolról antik kiadványnak tűnt a borítója alapján.

 

A könyvesstandok az épület erkélysorán foglaltak helyet, közülük az IDEA Könyvtér kínálata volt a legszínesebb. Náluk lelhettünk rá az erdélyi kortárs irodalmi kiadványok zömére, egyebek mellett az IJK-könyvekre. A Kolozsvár Társaság díját ezért nem érdemtelenül kapta az erdélyi könyvkiadásban  és  -terjesztésben úttörő cég két vezetője, Nagy Péter és Könczey Elemér grafikus. Az elismerést Kántor Lajostól vehették át a megnyitón.

 

Az ünnepség hivatalos megszólalásai közül kiemelkedett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és kulturális miniszter beszéde. A literatúra, a könyv a lehetséges legnagyobb ablak a világra – mondotta a politikus –, amely sokkal nagyobb élményben részesít bennünket, mint egy egzotikus utazás. Így van ez a digitális könyvekkel is, amelyek nem versenyeznek a nyomtatott kiadványokkal, hanem inkább kiegészítik azokat.

 

Markó Béla köszöntőjében Apáczai Csere János, Kós Károly, Karácsony Benő, Dsida Jenő és Bánffy Miklós alakját idézve hangsúlyozta, hogy „az igazi kultúra nem szakíthat táborokra minket”. A költő-politikus szerint Bánffy szellemisége, életútja példamutató ebben a tekintetben. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét jelentőségére hívta fel a figyelmet, s beszélt a budapesti történetéről.

 

 

Bánffy, a megkerülhetetlen

 

A Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva Termében rendezett emlékkonferencia bevezető előadásában Csapody Miklós Bánffy Miklós életének utolsó éveit, az 1945–50 közötti időszakot járta körül, hangsúlyozva a második világháború idején betöltött politikusi tevékenységét, amelynek fontos szerepe volt abban, hogy Kolozsvárt javarészt elkerülték a harcok. Bánffy Horthy Miklóssal és Iuliu Maniuval folytatott tárgyalásai a román–magyar jövőt kívánták összekapcsolni. A kormányzót folyamatosan a kiugrásra ösztökélte, sajnos, mire sikerült meggyőznie, már túl késő volt.

 

A háború befejezése után már csak író lehetett, ekkor születnek olyan jelentős művei, mint a Bűvös éjszaka,  Az ostoba Lí című háborúellenes szatírája, amelyet bemutatnak a kolozsvári színházban, vagy A béke angyala. Ebben a nehéz időszakban Gaál Gábor és az Utunk szerkesztősége áll ki Bánffy irodalmi munkássága mellett, 1946 karácsonyáig, azután felsőbb utasításra nem fogadhatnak el tőle több kéziratot.

 

Markó Béla Bánffy 1944 utáni politikai, közéleti tevékenységéről beszélt, bár, mint mondta, szíve szerint inkább az íróról mesélt volna, mert a gróf elsősorban annak gondolta magát, erre érzett leginkább elhivatottságot.  Az előadásban a genovai nemzetközi gazdasági konferenciáról beszélt részletesen, de kitért az Erdélyi történet és a Bánffy-emlékiratok jelentőségére is.

 

Nagy Zoltán „Mediatizált” művészlét a Bűvös éjszakában címmel tartotta meg előadását, majd Kötő József segítségével Bánffy drámaírói munkásságából kaphattunk  rövid ízelítőt. Szebeni Zsuzsa, aki több, Bánffy Miklóssal kapcsolatos tárlat kurátora volt az elmúlt időszakban, e kiállítások érdekességeire hívta föl a figyelmet. Végül pedig Dávid Gyula irodalomtörténész értekezett Bánffy Miklós műveinek utóéletéről.

 

 

Sűrített metaforák

 

A Bánffy-emlékkonferenciával párhuzamosan rendhagyó első kötetet mutattak be a Bulgakov Kávézóban szép számmal összegyűlt közönségnek.

 

Serestély Zalán Feltételes átkelés című debüt-kötetében (Erdélyi Híradó Kiadó – Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy) sűrű metaforarendszerekkel találkozik az olvasó, amelyekhez a költő nem ad túl sok megfejtési kódot, ráadásul az erdélyi irodalom jól ismert „gyöngy”-motívumát, a szenvedés jelképét is újraértelmezi – állapította meg Borbély András irodalomtörténész.  Serestély úgy látja: az ember természetéhez hozzátartozik, hogy különböző jelentéseket ad a fájdalomnak. Borbély szerint a költő az egyetemes szenvedéstörténetet fogalmazza meg, nem speciálisan a miénket, erdélyi magyarokét. „A közösségi történet kiiktatódik, csak a fehér izzás marad”.

 

A kötetben fontos szerepet kap a testpoétika. A költő a testben találja meg az egyetemest, azáltal, hogy egyszerűnek tűnő dolgokat metaforikusan láttat. „A létrehozás túl artikulált abban a nagy projektben, amit mi művészetnek hívunk” – magyarázta ezzel kapcsolatban a szerző, akit az egyetemesség felé vezető út izgat. A kötet másik érdekessége: apaverset, nagyapa-verset is olvashatunk benne. A gyerekkori szép emlékek és a nem éppen derűs jelen, az emlékezet működése szintén foglalkoztatja a fiatal poétát.

 

Serestély a kolozsvári bölcsészkar egyetemi oktatója, itteni munkájának tapasztalatairól is beszélt. Azt tartja a legfontosabbnak, hogy diákjai ne legyenek testidegenek egymással, kommunikáljanak, véleménye szerint ugyanis ez az egyik legnagyobb probléma a fiatalok körében.

 

 

Versek náthára hangolva

 

A második napon már korántsem örülhettünk a szép napsütésnek, ám a borongós, hideg, esős idő nem szegte kedvét Varró Dániel gyerekrajongóinak. Mielőtt a költő, a Kolozsvári Könyvhét „sztárvendége” felment volna a Bánffy-palota előtti színpadra, el-elcsípte egy-egy élelmesebb apró olvasó, akiknek készségesen dedikált. Varrónak nem volt szüksége moderátorra, gyakorlott föllépő. Látván a közönségben a sok gyereket, természetesen rájuk hangolta a közönségtalálkozót.

 

„A nátha motívumára fűzném fel ezt a felolvasást” – mondta a megfázással küszködő költő. Varró Dánielt három nagy téma motiválja: a szerelem, az évszakok és a nátha, szerinte mindhárom olyan állapot, amely megzavarja az ember fejét. Első irodalmi próbálkozása is egy „fejmegzavarós” állapothoz kötődik. Tizenkét évesen autóbalesetet szenvedett, és agyrázkódással kórházba került, ekkor írta meg Arany Toldijából inspirálódva a Nyuszika estéje és a Nyuszika szerelme című elbeszélő költeményeket. A kis kitérő után a Bögre azúr című kötetéből olvasott föl, majd a Túl a maszat hegyenből is választott egy évszakokhoz kötődő „náthás” verset.

 

Varrót a „posztinfantilizmus előfutáraként” emlegették kritikusai – ezt is felidézte az író-olvasó találkozón. A magyar költők mindig szomorú verseket írnak, ezért ő gyakran rosszul érezte magát, ha jókedvében írt valami vicceset. A Szívdesszert című kötetében már kevesebb a nátha, de több a szerelem, ami szintén megzavarja az ember fejét – mesélte nevetve. Magyartanára azt tanácsolta neki, hogy csak akkor írjon szerelmes verset, ha reménytelenül szerelmes, mert ebből lesznek az igazi nagy költemények – ebben a kötetben több ilyen vers is van.

 

Aztán néhány apavers hangzott el, a költőnek ugyanis két kisfia van. Amikor az első megszületett, és kezébe adták a síró újszülöttet, Ady Párizsban járt az ősz című versével csitította el. Mivel nem akarta az aprócska gyereket Adyval traktálni, és nem talált olyan csecsemőverset, amelyet egy nagyvárosi apuka mondhatna a fiának, elkezdett ilyen jellegű verseket írni. Például a Baciluskergetőt, amelyet megosztott lelkes hallgatóival.

 

A közönségtalálkozó után dedikálók hosszú sora lepte el a színpadot.

 

Varrót követően fergeteges slam-poetry-esttel – André Ferenc, Márkus András, Pion István, Simon Márton – zárult az irodalmi program, és aki bírta a hideget, megnézhette a Magashegyi Underground koncertjét is.

 

Varga Melinda

 

 

Gólyalábakon egyensúlyozó bohócok mutatják az utat a rendezvény helyszínére

 

Olvasó animátorok a Bánffy-palota udvarán

 

Igazi kedvcsináló régi könyvekhez

 

A megnyitót hallgató közönség Dávid Gyula irodalomtörténésszel

 

A gyereknek társas játékkal kedvesedtek

 

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnöke az Ünnepi Könyvhét jelentőségére és a kolozsvári helyszín történetére tért ki beszédében

 

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke családjával együtt tisztelte meg a rendezvényt

 

„Az igazi kultúra nem szakadhat táborokra” – hangsúlyozta beszédében Markó Béla

 

Kántor Lajos elgondolkodott

 

Karácsonyi Zsoltot is lencsevégre csíptük, amint kisfiával hallgatta a megnyitót

 

A kiadók az impozáns épület erkélysorán foglaltak helyet

 

A könyvárusok már berendezkedtek, olvasással bíztatnak a vásárlásra

 

Ragyog a mindenség erdélyi gyermekverseken át

 

Az albumok és a Bánffy Miklóssal kapcsolatos könyvek nagyon népszerűek voltak az első napon

 

És az öt lejes könyvek is

 

Az IDEA-könyvtér standja kínálta a legváltozatosabb könyvportékát, ezért náluk mindenféle olvasó megfordult

 

Az IDEA-nál IJK-köteteket is vásárolhattak az érdeklődők

 

A kortárs könyvek is kelendők voltak

 

Egy kis Márai

 

A megnyitót a Bánffy Miklós-emlékkonferencia követte,látszólag jó hangulatban

 

Szilágyi István és a kamera a Bánffy-konferencián

 

„A gége, hideg, porcos állat” – Serestély Zalán első kötetében ilyen sorokat is lehet olvasni

 

Gáll Attila, a kötet szerkesztője nem volt jókedvében

 

A lányokat a bizarr metaforák elgondolkodtatták