Irodalmi Jelen

Könyvfesztivál – a látogató szemével, 3.

2015. április. 27. - 12:40

Állhatatos kitartásunknak köszönhetően a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon sok jó élménnyel, könyvbemutatóval és dedikációval gazdagodtunk. – Fesztivál, búcsúnap.

A vasárnap a Millenáris Parkban vásároktól függetlenül is mindig a családi programoké, most viszont különösen nagy közönség gyűlt össze a délelőtti szabadtéri koncertre, amelyet a Virtuózok című televíziós vetélkedő ifjú tehetségei adtak. A zenei program apropója a Holnap Kiadónál megjelent interjúkötet volt, amelyben a fiatal zenészekkel ismerkedhet meg közelebbről az olvasó. A könyv vasárnap még egy elismerést is „besöpört”: a kiadvány kapta meg a rangos Budai-díjat.

A zenei alapozás után Száraz Miklós György nagyregénye, a Lovak a ködben új kiadásának bemutatóján vettünk részt a zsúfolásig megtelt Márai-teremben. Száraz beavatott szerteágazó, erdélyi gyökerű családja múltjába, hiszen a mű középpontjában – amely egyszerre olvasható történelmi-, szerelmes- és esszéregényként – Trianon fájdalmas következményei, az új helyzet küzdelmei állnak. Az író őszintén vallott a történelemhez fűződő személyes viszonyáról (nemcsak történészként), rávilágítva a sorsfordító csapások máig ható következményeire. Mint megtudtuk, a regény központi helyszínét Rozsnyó hasonlatosságára formálta meg, de a Felvidék mellett Erdély jelene és múltja is megelevenedik a történetben.

Hagyományosan a Fesztivál zárónapján került sor a Budai-díjak, valamint az Év Kiadója és az Év Kereskedője elismerések átadására. A Budai-díjat olyan kiadványoknak (nyomtatott és hangoskönyveknek) ítélik oda, amelyek a legjobban segítik az oktatást. Ezt idén a Holnap Kiadó és a Zrínyi Kiadó érdemelte ki: a Holnap a már emlegetett Virtuózok című interjúkötet okán, a Zrínyi pedig az első világháborút feldolgozó albumával. Az Év Kiadója címet – nem lepődtünk meg rajta – a Magvető nyerte el, második helyezett a Corvina lett, harmadik pedig a Kossuth. Kocsis András Sándor, a Kossuth igazgatója, s egyben a MKKE elnöke bejelentette: jövőre kicsit változtatnak a szavazás módján. (Ez ugyancsak időszerű: már tavaly is érték kritikák a rendszert, amelyből teljesen kiszorulnak a szakma „nagyhalai” mellett eltörpülő kis műhelyek.)

Az Év vidéki Könyvesboltja címet a vecsési Market Central Líra Könyváruház szerezte meg, de díjazták a szegedi Fókusz Könyváruházat és a debreceni Libri-boltot is. A fővárosi boltok közül első helyezett lett a Rákóczi úti Fókusz Könyváruház, majd nyomában végzett az Újbuda Center Líra-boltja és az Örkény Könyvesbolt. Az Év Hangoskönyve díjat Esterházy Péternek adták át a Ha minden jól megy és a Mi a bánat című kiadványaiért, amelyek a Kossuth és a Mojzer Kiadó gondozásában jelentek meg.

Esterházy Pétert egyébként a Fesztivál mindhárom napján számos programon elcsíphette az érdeklődő olvasó – mindjárt a díjátadás után átsietett „A szlovákok már a spájzban vannak” című beszélgetésre, amely címével ellentétben korántsem tréfás témát járt körül. A résztvevők arról beszélgettek, mi köti össze országaink irodalmát, és mit tudunk kulturálisan nyújtani egymásnak. Mint ismertes, Szlovákia egy év haladékot kért a budapesti fesztiváli díszvendégséghez, ám már most hivatalosan bejelentették 2016-os részvételüket. Középen íróvendégük, Pavel Vilikovský ült, akinek művei magyarul a Kalligram kiadásában olvashatók (a kiadó képviseletében Szigeti László igazgató volt jelen). Esterházy Péter szlovák kollégája oldalán a szomszédainkról való tudás – s úgy általában: a kis országok ismeretének – fontosságát emelte ki, amelyről hajlamosak vagyunk megfeledkezni a nagyok csodálata közepette. S hogy miért fontos ismernünk a velünk határos nemzetek kultúráját? Mert ha elzárkózunk, akkor csak egy acsarkodó, elszigetelt és kicsi ország maradunk – emelte ki Esterházy. Pavel Vilikovský ezt azzal toldotta meg: mindkét nemzet ugyanannak a traumának a két oldalát éli meg, tekintsük hát ezt egyfajta „traumarokonságnak”.

A súlyos témák után egy kicsit lazíthattunk Egressy Zoltán könyvbemutatóján, ahol új könyve, és ezáltal a foci került főszerepbe. (A Lila csík, fehér csík című műből itt olvasható részlet az Irodalmi Jelenen.) A pénteken látott-hallott Gazdag Józsefhez hasonlóan Egressy szintén futballrajongó, és az íróválogatott oszlopos tagja. Mégis más ez a könyv, mint Gazdagé: Egressy főhőse Törőcsik András, az utolsó magyar futballzseni. A focista drámai sorsát két nagy törés alakította: kiállítása az 1978-as argentínai világbajnokságon és ’79-es súlyos autóbalesete – mesélte az író. A regény a „Törő”-mítosz mellett rajongásról, felnövekedésről, kamaszból felnőtté válásról is szól, akárcsak Nick Hornby klasszikusa, a Fociláz. Egressy beavatott a Törőcsikkel való véletlen összefutásaiba is, ám a „direkt” találkozásokat mindig kerülte – amikor a könyv kapcsán a focista nővére ajánlotta, hogy összehozza Törőcsikkel, nem élt a lehetőséggel.

A Márai-teremben maradva – személyes érintettségből is fakadóan [az egyik bemutatott mű szerzője ugyanis Laik Eszter: Abszurd, bravúr, celeb. 100 idegen szó verses magyarázata. Illusztrálta Kárpáti Tibor – szerk. megj.] – részt vettünk a Móra Kiadó könyvbemutatóján és játékos nyelvi vetélkedőjén, ahol az Anyanyelvápolók Szövetségének fiatal munkatársai szórakoztató, elmemozgató játékokkal hozták lázba nemcsak a gyerekközönséget, de a felnőtteket is. A nap zárásaképpen egy búcsúsétára maradt még erőnk, körülnéztük a csarnokban dedikáló írók között, és bekukkantottunk az évek óta záróprogramként szereplő kerekszületésnaposok estjére. A jól megszokott házigazda, Tarján Tamás a 90 éves Nemeskürty Istvánt és Vitányi Ivánt, a 85 éves Csoóri Sándort, Réz Pált és Sándor Ivánt, a 80 éves Bertók Lászlót, Tőzsér Árpádot és Vekerdy Tamást, a 75 éves Vathy Zsuzsát, a 70 éves Kovács Istvánt és Szörényi Lászlót, valamint a 65 évesek népes táborát: Csordás Gábort, Esterházy Pétert, Kulcsár Szabó Ernőt, Rakovszky Zsuzsát, Szilágyi Ákost és Vámos Miklóst köszöntötte. Isten éltesse az ünnepelteket – jövőre velük és az új születésnaposokkal együtt ugyanitt!