Határaink
az az Ilmic császári nyaraló
mert akkor Ilmic Olmütz
és nem is Csehország
hogy néz ma rá egy osztrák
s a Monarchia térképére
egy morva ma
s hogy egy magyar
s egymásra hogy a három
s hogy nézek én
s Nagy Lajos három tengerére
a horvátok
románok
lengyelek
a lengyeleket
ne említsük itt
választották
a magyar királyt
s mi Ferdinándot
s a horvát bánság is
autonóm terület
nem voltak
történelemalkotó
elemek
s mivel nem voltak
nemzetalkotók sem
a vesztett háborúk után
s hogy magunkra maradtunk
nem tudtunk még időben kilépni
országunk
három hónapig
három évig
hat évszázadig
a visszavonulásé
előrenyomulásé
amíg a vesztesek
a győztesek
a hóba fagyva
sárba fúlva
itt hagyták
a fű között bomolva
halottaik
halottaink
csizmáját látcsövét
a kekszadagjukat
hiába
a százötven év
és az ötszáz
a kazárok alatt
hatszáz
a kőkoronás
Tarnovóban
s azok
amiknek ellenére
Belgrád ma mégis Belgrád
és nem Nándorfehérvár?
pedig magyarok
laktak ott
pedig horvátok
laktak ott
pedig a németajkúak
ahol a lengyelek
ahol a szlovákok csehek
ahol most a románok
s ahol a magyarok
hisz Ofenpest
s az alcsúti kert
Strigoni
Pressburg
Pozsony
Bratislava
ahol a többség anyanyelve
ahol a hosszú századok alatt
legyen a töröké
Tarnovo!
az erő és az akarat
a győzedelmes nemzet és
Fel Bécs ellen
Fekete Sereg!
(hja, amíg a Monarchia állt! )
csak átmenet
ahol a vér a föld
a fegyverek
hiába „blagodarja”
„nyekszapácsi”
hiába a „rohadt anyjukat”
különben is
Olmütz ma Olomouc
és Ilmic mindig Ilmic
Szent Gellért tér, Trianon elleni tüntetés. Háttérben a Gellért-hegy oldalában a Sziklakápolna, 1929. (Fotó: Fortepan)