Határeset – Hegedüs Benjámin Jutas verse
1996. december 2-án születtem Marcaliban. Balatonlellén élek. Budapesten tanulok, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumának végzőseként. Először a „Tiszta Szívvel” című iskolaújságban jelent meg versem, később a Műút portálon, illetve a Félonline-on publikáltam. A 2015-ös Deákpoézisen harmadik helyezést értem el, a 2016-os és a Deákpoézisen pedig elsőt, Málik Roland-díjas vagyok. A 39. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázaton dicséretben részesültem.
Határeset
Hegedüs Benjámin Jutas verse
Magamra hagylak mondatokban,
amíg lendületből futja,
de van,
hogy szólni se merek
egy-egy társaságban,
mintha üveg mögül nézném arcodat,
pedig készséggel felelsz, ha kérdezek,
s nem hajtja az ital
asztalra fejedet.
Közeled körül nem írt határ,
hiányzó definíció,
elő lehetne hívni
valahonnan mélyről,
amennyiben lenti,
s vélt közelmúltként
megtekinthető,
bár távolinak sejlik tegnapom,
akár a tíz-éve-volt.
Emlékeimből kihullnak részletek,
mikor, hol s miképp beszélek,
hanem támpont, ha visszakérdek,
mint aki betépett,
s felejti mondatát
részben, egészen.
Nekem az éji ég marad
jegyzett tartalomnak,
s pontként némi csillag,
repülőgép az égen,
veled nem tudom,
mi történik valóban,
s mit jelent egy-egy mondat,
amit nem én ejtek el.
