A fesztivál várost épít

A kulturális paradigmaváltások miatt Miskolcon is nagy számban megszűntek és átalakultak intézmények, fesztiválok, vagy elkerültek a városból. Több évtizedes sikeres működés és jelentős érdeklődés után a Kaláka Folkzenei Fesztivál Egerben, a Bartók+ Operafesztivál Budapesten folytatódik, az 1964-ben elindult Magyar Rövidfilm- és Tévéfesztivál pedig ’98-ban befejezte működését. Egykor jelentős filmes, közművelődési és fesztiválszervező intézmények működtek Miskolcon: a megyei Moziüzemi Vállalat, a Kossuth és a Béke mozi (ma Művészetek Háza), a Rónai Művelődési Központ, a Diósgyőri Vár és a városi művelődési házak, a Miskolci Nemzeti Színház.

A filmforgalmazás és média gyökeres átalakulása, tartalmi bővülése és nemzetközi trendek honosítása, valamint a mozivállalatok megszűnése után alakult meg  a CINE-MIS Nonprofit Kft. (1994), ezzel együtt kiépült a multiplex tömeg- és a magas kultúra új hálózata. Most itt a lehetőség, hogy Miskolc ismét fesztiválváros legyen, ugyanúgy, mint hatvan, harminc vagy húsz évvel ezelőtt. Hiszen „prémium” intézményekkel, szervezetekkel gazdagodott a nemzeti közművelődés, és az előadóművészeti tevékenységeket szervező kulturális innováció.

Van igény Kocsonyafesztiválra, Avasi Borangolásra, egyéb kulináris élvezeteket kínáló eseményekre, programokra, vásári forgatagra, tömegkultúrára is, ám a filmművészet mint komplex, összművészeti műfaj nemcsak a fogyasztást ösztönzi, hanem örök kérdésekre keres és ad válaszokat. Talán abból a szemléletből volna helyes kiindulni, hogy nem azt kell adni a közönségnek, amit kér, hanem inkább azt, amit kérnie kellene.

Ez a jelentős múlt igényli, bizonyos értelemben követeli folytatást a szakmai főtámogatótól, a Nemzeti Filmintézettől, a CINE-MIS Kft.-től, a Művészetek Házától, a Miskolci Kulturális Központtól, a Miskolci Nemzeti Színháztól, a Miskolci Szimfonikusoktól, az irodalom, a képzőművészetek, a zene- és táncművészetek alkotóitól és közösségeiktől.

Az idei, 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál jó alkalom, hogy újra nagyszabású hagyományt teremtsünk: a fesztivál hivatalos versenyprogramjában szeptember 6. és 14. között Sundance, Berlin, Cannes, Karlovy Vary és Velence legnagyobb dobásai és persze más filmek is érkeznek Miskolcra, és versenyeznek a Pressburger- és a Zukor-díjakért.

A két, említett díjat a vármegyeszékhelyen és a tájhazában született két világhírű Oscar-díjas filmalkotóról nevezték el. A fődíjat a miskolci születésű Pressburger Imréről (Emeric Pressburger, 1902–1988), a nagydíjat pedig Cukor Györgyről (George Zukor, 1899–1983), akinek édesanyja Tokajból, az édesapja, Cukor Adolf, a később világhírű amerikai producer Ricséről származott. Az ő tiszteletére alapított Adolph Zukor-díjat 2018-ban hozta létre a Magyar Hollywood Tanács és Cukor Adolf szülőfaluja, Ricse Nagyközség Önkormányzata.

De a fő- és nagydíjon kívül számtalan elismerést szokás átadni a miskolci eseményen. Az életműdíjasok és az Európai Mozi Nagykövete cím névsora nemzetközileg elismert magyar és külföldi sztárok jelenlétét biztosította már az évek során az eseményen: Rófusz Ferenc, Jankovics Marcell, Makk Károly, Szabó István, Juliette Binoche, Claudia Cardinale, Franco Nero, Daniel Olbrychski, Georg Lazenby, Slawomir Idziak és mások tisztelték meg jelenlétükkel a fesztivált.

Idén a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját a magyar filmszakma egyik legnagyobb kísérletezője, a nyolcvanéves Kardos Sándor kapja szeptember 14-én, aki így fogalmazott életműve kapcsán: „Isten ujja beleért a képbe”. Az ünnepi programok az idén – a fő cél a folyamatosság és kiemelkedés fesztiváldömpingből – több meglepetést is tartogatnak, például Törökország és Kína részvételét. Az „A” kategóriás fesztiválok legfrissebb művei és az aktuális társadalmi kérdések filmművészeti és dokumentarista alkotásai a világpremier után itt kerülnek először magyar közönség elé, a legfrissebb magyar alkotások pedig premier előtti vetítéseken szerepelnek.

 „A versenyprogramba idén 16 film került, amelyek mindegyike Magyarországon legelőször a CineFesten debütál… Szilágyi Zsófia új műve, a Január 2. a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozik be, néhány nappal később pedig már a CineFest közönsége is láthatja. Az új film az előző, ugyancsak Miskolcon versenyző Egy naphoz hasonlóan realista történet. A versenyben szerepel Cannes-ban nagy vihart kavart A szer című zavarba ejtően bizarr testhorror Demi Moore főszereplésével…, és csupán néhány nappal a velencei premier után egy új magyar film – áll a CineFest lapunkhoz eljuttatott közleményében” – írta a Magyar Hírlap 2024. augusztus 24-i beharangozójában.

Csak két érdekes információ a miskolci filmfesztivál gazdag múltjából: Ingmar Bergman és Andrej Tarkovszkij egykori munkatársa, a magyar származású svéd producer, Katinka Faragó volt a CineFest-nagyzsűri elnöke 2010-ben. A 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál játékfilmes nagyzsűrijének elnöke Krzysztof Zanussi filmrendező volt 2018-ban.

Feljebb lépve a fesztiválkategória ranglétráján, talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mi legyen a CINEFEST Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíjának és nagydíjának trófeája, ahogy például az Arany Pálma Cannes-é, az Arany Medve Berliné, az Arany Oroszlán Locarnóé stb. Kivehetnénk a városcímerből a „nyelvöltő griffmadarat” (álom és valóság szimbóluma), vagy a hajdút, kezében kalásszal és szőlőfürttel (a kenyér és bor szimbóluma), vagy pályázaton kérhetnénk rajzokat, terveket a miskolci fesztivált más kulturális rendezvényektől megkülönböztető jellegzetessége és a „a fesztivál várost épít” szlogen műtárgyi ábrázolására.