Homályos szélű földek
Fekete tea és gránátalma
Ég és föld között ragadtunk,
az összedőlt kávézó melletti pocsolyákban –
megmaradt plakát vigyorog ránk:
„Fekete tea és gránátalma ízű álom.”
Nálunk se tea, se álom, csak gránát, alma nélkül
meg a folyton részeg kölyök,
aki mindig megtalálja a legnagyobb gödröt,
s bele is csusszan. Végül is él, még él.
A szél régi nótát fütyörész,
„Talán a faluig visz minket a holnap?” – kérdi valaki,
de mire választ kapna,
már recseg is a géppuska,
mint amikor a tánciskolában
megakad a twistet játszó lemez.
Csillagtalan éj
Nyirkos felhők hasadnak fölöttünk,
a hold ma este nem kél fel,
csak a harckocsik lánctalpa siklik a mezőn,
és minden egyes fogása beleszánt a jégbe,
mintha a föld is halkan könyörögne:
még egy éjszakát adjatok!
Valahol a túloldalon lépked egy árny,
tán régi ismerős ismeretlen egyenruhában,
aki vállán viszi a tegnapot
s a tegnapelőtti haragot.
Halk moraj az égen, de se madár, se csillag,
csak az éhes szél szalad fölöttünk,
káromkodik az este, mintha tudná,
hogy már nincs kinek üzenni –
az elhagyott pályaudvar a végállomás.
Homályos szélű földek
Száradó mocsár csikorog az éjben,
fagyott fűszálak recsegése a bakancs alatt,
nyög a megnyomorított mezőn –
visszhangzik a sztyeppe siralma:
itt hagytál, gyere értem vissza.
Felizzik a távolban egy cigaretta parazsa,
mint lidércfények a láp peremén,
és beleszúr a katonába az éles valóság:
az élet íze most olyan,
mint rozsdás kannából nyakalt reggeli eső,
hideg és savas.
Nincs visszaút, csak a köd és a vér van,
meg zsebében egy gyűrött fénykép,
amit talán már
soha senki nem néz meg.
Szivarfüst
Fogytán a levegő, szárad a sivatag.
Ahogy a porban megcsikordul a láb,
minden talp alól kiszabadul
néhány őszinte homokszem,
s mondja: ne hagyj el, maradj még, az oázis közel.
A magányos szivar füstje épp egyenesen emelkedik,
amikor élvezője mellébe vág az első éhes golyó.
A puskapor íze épp olyan,
mint a felesége főztje: sótlan és meleg.
Nincs szökés, nincs hazatérés,
csak a homok pergése,
meg a zsákban a váltás fehérnemű,
amit legközelebb más vesz fel.