Levélregény történelmi háttérrel
Hans-Henning Paetzke sokoldalú kulturális személyiség, valódi szellemi közvetítő: sokarcú alkotó, aki Magyarország, Németország, s bizonyos értelemben Lengyelország kulturális életének is aktív részese volt – és maradt. Zsidó felmenői Németországban asszimilálódtak. Ő maga 1943-ban született Lipcsében. Szülővárosának kulturális és irodalmi atmoszférája egész életében meghatározó jelentőséggel bírt számára, jóllehet a bombázások traumája mély, kitörölhetetlen nyomokat hagyott gyermeki emlékezetében. Lipcséhez tartozik zsidó nagyanyjának tragikus öngyilkossága is: a Klingersche Villa mögötti Luppe vizében lelte meg végső nyugalmát.
Politikai okokból az NDK valamennyi középiskolájából kizárták. Katonai szolgálatának megtagadása miatt börtönbe került. A fogság évei azonban nem szellemi elszigetelődést jelentettek számára: sokat olvasott, kétszer végigolvasta az Ószövetséget, és számos zsidó szerző művével is megismerkedett. Színészi pályája a börtönbüntetés következtében megszakadt, később bölcsészettudományokat tanult. Házassága révén 1968-ban Magyarországra került, amelyet öt év múltán illegálisan hagyott el, hogy Frankfurt am Mainban telepedjen le. Ott nemcsak német honfitársai, hanem magyar és lengyel írók, valamint ellenzékiek is élvezték vendégszeretetét. 1994 óta ismét Magyarországon él, amelyet korábban is rendszeresen látogatott.
Magyar írókkal és költőkkel intenzív, baráti kapcsolatokat ápolt, műveiket német nyelvre fordította. Sok más szerző mellett Mészöly Miklós, Szabó Magda, Petri György, Pilinszky János, Böszörményi Zoltán és Konrád György munkáit. Közel hat évtizedes fordítói pályája során neve alatt mintegy száz kötet jelent meg.
Prózaíróként tavaly új művel gazdagodott életműve: Traumleicht címmel. A regény német nyelven is megjelenik a ludwigsburgi Pop Verlag gondozásában, a lipcsei tavaszi könyvvásárra időzítve. Ez a mű több tekintetben eltér Paetzke korábbi prózáitól. A szerző új életet lehel az egykor modernnek számító levélregény műfajába. Irodalmi előképként akár Goethe világhírű műve, Az ifjú Werther szenvedései is felidézhető.
A regény egyik szervezőeleme a szerző lengyel szerelméhez, Teresához írt levelezés: szenvedélyes, intim hangú szerelmes levelek, amelyek a történet érzelmi tengelyét alkotják. A telefon és a digitális kommunikáció korában ezek az írott vallomások különös súlyt kapnak. A kapcsolatot ugyanakkor hosszú telefonbeszélgetések is fenntartották.
„Mint egy játékos, aki nap mint nap az újabb nagy nyereményben reménykedik, hogy fedezni tudja a havi telefonszámlákat – amelyek egy luxuslakás bérleti díjával érnek fel –, a jelzálogkamatokat, a mindennapi kiadásokat, az utazásokat a hegyvidék, Frankfurt, Poznań és Berlin között, a hotelszámlákat és az ajándékokat. Néha baljós érzés fog el, hogy hosszabb távon nem leszek képes eleget tenni a növekvő anyagi kötelezettségeknek. A hirtelen támadó üresség a fejemben, amikor átnézem a bankszámlakivonatokat, megóv a kicsinyes számolgatástól. Nem is beszélve a fejemben támadó ürességről, amikor Teresát a karjaimban tartom.”
Így idézi fel helyzetét a mind súlyosabb anyagi gondokkal küzdő szerelmes. Paetzke életére soha nem volt jellemző az unalom: könyveit gyakran ihlették múzsái. Talán sehol sem érzékelhető ez olyan tisztán, mint az Irodalmi Jelen Kiadó gondozásában megjelent Traumleicht lapjain. A mély érzelmek megrendítő erővel és stiláris fegyelemmel öltenek formát; a szeretett nő válaszlevelei pedig váratlan poétikai magasságokba emelkednek.
A regény világa nem szűkül le két szereplő történetére. A családtörténeti szálak legalább ilyen hangsúlyosak. Kriemhild zsidó édesanyja megjárja a német koncentrációs táborokat, köztük a buchenwaldi tábor fogolybordélyát. Az Irkutszkban született lánynak már nem jut osztályrészül ez a végzet. Erdélyi és budapesti alakok is benépesítik a történetet. Kriemhild későbbi férje – mintha egy Dickens-regény lapjairól lépett volna elő – törökországi emigrációban történészként elnyeri Atatürk bizalmát.
A cselekmény elsősorban az 1989–1990 közötti években játszódik, a közép- és kelet-európai politikai átalakulások idején. A szerző nem csupán tanúja e folyamatoknak, hanem baráti és szellemi kapcsolatai révén aktív résztvevőjük is. Konrád György, Petri György és sokan mások már nincsenek közöttünk. Több közéleti szereplő csak álnéven jelenik meg a regényben, köztük a lengyel ellenzék egyik karizmatikus alakja is. Saját művében a szerző Leo Kleinschmidt néven lép színre. A Grimm fivérek egyik meséjére utalva egy Stasi-tiszt a Rumpelstilzchen nevet kapja.
A regény lapjain egy eseménydús, szellemileg telített élet rajzolódik ki. A Traumleicht nemcsak olvasmányélményt kínál, hanem történelmi és egzisztenciális felismeréseket is.
Hans-Henning Paetzke: Ábrándok. Irodalmi Jelen Könyvkiadó, Budapest, 2025.
