Böszörményi Zoltán versei: Játék a tűzzel, A sorsom olvasom
Nagy-Laczkó Balázs: Testvér (próza)
Falusi Márton: Őrség (vers)
Csikós Attila: Panelhavaj (próza)
Vörös István: bővített villanella (vers)
Sárfi N. Adrienn: Búzagyerek (próza)
Csornyij Dávid versei: A jelzőlámpák diktatúrája, Április FM, Előtte
Vidéki Bianka: Szintemelés (próza)
Király Farkas versei: szeptember 1.; szeptember 2.; október 8.
Veress Emőd: Farkaskvint (próza)
Lactantius: A főnixmadár – Fordította: Domokos Gyöngyi
Alfonsina Storni: „A fiatalok bolond szíve Tell Vilmos almájává változik...” – Izsó Zita fordításai
A hónap alkotója: Demeter Zsuzsa
Életműbőség és kutatóhiány – Laik Eszter beszélgetése Demeter Zsuzsával
Laik Eszter: Életmű a méltó helyén
Egyed Emese: Ő, te, én. Szandra Mayt megtalálni
Hegedűs Imre János: „…lélek fekszik a boncasztalon”
Mandics György: Szeretkezésekből, napmeleg reggelekből (Varga Melinda: Sem a férfiban, sem a tájban)
Rimóczi László: Krónikus krónikások (Szilágyi József: Kórházi dekameron)
Gáspár Ferenc: Miért vagyunk a világon? (Bene Zoltán: Áramszünet)
Frei Gabriella: Örkény megsajnálna? (Noszlopi Botond: Örkény besírna)
Dominka Ede Harald: Mi rejlik egy könyvborító mögött? (Gerlóczy Márton: Nézd csak, itt egy japán! – az Altató borítójának története)
Krausz Tivadar: Lelkierőművek (Fellinger Károly: Köti a sötétséget)
Kopriva Nikolett: Hány kérdőjel? (esszé)
Kántor Zsolt: Nyers, érces akcentus (esszé)
Mátyus Melinda: Elmentem a Frida Kahlóra (esszé)
Piroska Katalin: „Kinek egyszer meleg lett a vére Aletta van der Maet meleg nevére” – Apáczai Csere János (1625–1659)
Fancsali Kinga debütversei