-
Osztrogonácz Miklós
Véres látóhatár
Regényrészlet
Vacsora után felkereste a sajátjait. Az állatok már túl voltak az itatáson, a hajcsárok tűznél ültek, húst sütöttek, múltbéli történésekről adomáztak. Velük volt a prédikátor is, igaz némileg távolabb. Hegyezhette fülét, mert épp fene pogány dolgok jártak szájról-szájra.
Amikor meglátták Ádámot, elcsöndesedtek, Gercseni és Újpál félre is húzódott.
– Üljenek vissza, nincs bennem harag! Ne vegyék magukra Kökösi bűnét. Mindenki a saját tetteiért felelős. Folytassa, Jankó!
A kerek arcú, joviális Patkó János elmosolyodott: