Mezey Katalin műveiből összeállított prózaszínházi előadást láthatott a közönség a Hegyvidéki Kulturális Szalonban a Magyar Széppróza Napja alkalmából. A művekből készült jeleneteket Tallián Mariann és Lázár Balázs színművészek adták elő, a Kossuth-díjas íróval Lázár Balázs beszélgetett.

Székelyhidi Zsolt a kortárs irodalmi-művészeti élet egyik legszínesebb alkotója, akinek szöveg, zene, kép, fotó és performansz egyazon világ összetartozó részei. Az utóbbi időben leginkább a szöveg és a fotó határozzák meg a napjait. Műfajokról, az egyiktől a másikhoz vezető utakról és persze személyes ösvényekről is beszélgettünk az idén októberben ötvenéves költővel.

Bábel csendje címmel rendezték a Magyar Múzsa szerkesztőségében közép- és kelet-európai költők bemutatkozását, ahol Csisztay Gizella és Mandics György hozta közelebb a közönséghez a számos nyelvet képviselő jeles alkotókat.

Mit jelent napjainkban a magyar néprészek önrendelkezéséért folytatott küzdelem? Lehet-e költészettel tenni a magyar érdekekért? B. Szabó Péter Szabadság és önrendelkezés című kötetéről beszélgetett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban az alkotóval Csisztay Gizella és Mandics György.

Háttérben vannak a kortárs női írók? A férfiak lennének többségben az irodalomban? Ők határozzák meg az aktuális trendeket? A tegnap.ma irodalmi portál Női irodalmi páholy címmel rendhagyó sorozatot indított.

Az év egyik nívós záróeseményeként Bartis Attila beszélt kép és szöveg viszonyáról, a képaláírások hiányáról, a terek jelentőségéről és a tárgyakban lakó lélekről Murányi Sándor Olivér vendégeként Pócsmegyeren.

A függőséget két csoportra szoktam osztani: a káros függőségre, meg a sunyi függőségre. A káros függőségek, mint a cigaretta, a kábítószerek elég látványosan teszik tönkre az embert ahhoz, hogy az motiválóerő lehessen a leszokáshoz, még amikor van mit menteni. A sunyi függőségek viszont, mint a zsíros ételek, a finomított liszt csak nagyon sokára vágnak pofán, amikor már késő. És vannak azok a függőségek, amik egyszerre sunyik és károsak: az áldozat nagyon-nagyon sokáig nem veszi észre, hogyan megy tönkre az élete miattuk, a környezet viszont nagyon is.

Szeged szülötte, a város szinte minden művében megjelenik. Írói horizontja azonban lefegyverzően tágas: olyan otthonosan közlekedik századok és helyszínek között, mintha minden korban maga is élt és járt volna, beleértve a jövőt is. – Bene Zoltánnal a Szeged–Budapest térkoordinátákon át levélben beszélgettünk humanizmusról, történelmi regényről, szegediségről és az íróban lakozó különféle lényekről.

Az a költőnk, írónk és irodalomszervezőnk, akinek saját életműve mellett legalább olyan jelentős főszerkesztői-mentori tevékenysége: folyóirata és kiadója, a Parnasszus rengeteg fiatal költőt indított már útnak. Turczi István regénnyel, verseskötettel, sőt egy tőle szokatlan műfajjal is jelentkezett az elmúlt bő év során, mert még a bezártság is meghozta a gyümölcsét alkotói mindennapjaiban.

Vajon mennyire rengeti meg a könyvszakmát a jelenlegi válság? Többen olvasnak-e a négy fal közé zárva? Számíthatnak-e a könyvesek – mind a fordítók, szerkesztők, korrektorok, grafikusok, mind a kiadók – adózási könnyítésekre? Milyen válasz érkezett a Demeter Szilárd miniszteri biztoshoz eljuttatott könyves javaslatcsomagra? – Gál Katalinnal, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökével beszélgettünk az átmeneti állapot nagy kérdéseiről.

A 2019-es Ady-emlékév talán legemlékezetesebb estjét szervezte meg, és számos más programmal építi az Ady-kultuszt. A Facebookon több mint tízezer tagja van Ady-csoportjának. Ady-filológiai és -ikonográfiai kutatásaival, felfedezéseivel már az Irodalmi Jelen olvasói is találkozhattak. Nagy Angéla nem hivatásos irodalmár, tiszta lelkesedésből szánta oda az életét Ady emléke ébren tartásának, de a szakmabeliekhez méltó módon végzi a munkáját. Interjúnkban arról mesél, hogy miként csinálja mindezt.

Bármilyen műfajban alkot, úgy tűnik, Muszka Sándor mindig nagy fába vágja a fejszéjét. Az irodalomkedvelők többsége Sanyi bá című humoros prózakötetére figyeltek fel, ám azóta két új, „komoly” hangvételű verseskötete is napvilágot látott. Tavaly megjelent Szégyen című könyvének bemutatóján jártunk Székelyudvarhelyen.

Mezey Katalin Régi napok rendje című elbeszéléskötetéről beszélgetett a szerzővel Lázár Balázs a Magyar Napló Könyvesboltban. Az esten igazi meglepetésként hatott, hogy a költő-író fiatalkori színházi múltjára is fény derült.

Peter Gehrisch német költő-író vendégeskedett Budapesten, ahol bevallása szerint a legszívesebben tartózkodik az általa ismert vagy lakott városok közül. A Magyar PEN Club estjén az író készülő regényéről beszélt a közönségnek, Bak Rita és Mandics György tolmácsolták szavait.

„Szerintem alapvetően az a mi nemzedéki élményünk, hogy pont akkor váltunk felnőtté, amikor kezdett kiderülni, hogy a rendszerváltozás utáni világ mégsem olyan vidám, biztonságos, szép és jó, mint ahogyan gyerekkorunkban, a boldog 90-es évek tájékán, a hirtelen nyakunkba szakadt demokrácia idején megszokhattuk.” – A hónap alkotójával, Kántás Balázzsal Laik Eszter beszélgetett sok más mellett a kritika jelenéről, valamint a költői „pályaelhagyásról”, ami azért mégsem teljesen igaz…

Az Irodalmi Magazin című népszerűsítő-ismeretterjesztő irodalomtudományi folyóirat legújabb tematikus száma Kányádi Sándor életművét járja körül. A lapszám három irodalomtörténész szerzőjével, S. Béres Bernadett-tel, Horváth Kornéliával és Mekis D. Jánossal beszélgetett Pataky Adrienn szerkesztő a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A Kossuth Klubban kerekasztal-beszélgetést rendeztek Arany Zsuzsanna irodalomtörténész új kötetéről. A Pardon című könyv a Kosztolányi szerkesztette híres-hírhedt rovattal foglalkozik. A témát Arany Zsuzsanna, Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője, Bartha Ákos, Bónus Tibor és Paksa Rudolf történész járták körül.

Költő, szerkesztő, az Irodalmi Jelen kritikarovatának vezetője, de mindenekelőtt „simonadri”, akire nehéz nem odafigyelni, ha mikrofon elé áll egy-egy esten. Verseiből egyszerre árad a melankólia, a humor és a szenvedély. Hogy e három miként fonódik össze benne és a műveiben, többek közt erről beszélt munkatársunk, a nemrég Bella István-díjjal kitüntetett Simon Adri.

Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse, átélte a háborút, a vészkorszakot, számos országban élt és dolgozott. Egy nála több mint harminc évvel fiatalabb újságíróval, aki a hazai rendszerváltást élte meg, és egy KISZ-lakótelep emlékeit hordozza, annyit beszélgettek, hogy végül kötet lett belőle. Egyikőjüket úgy hívják, mint a nagypapát, csak angolosan: Alexander Brody. A másikuk Nagy József.