Gergyai Albert-emlékkonferenciát rendeztek Szávai János és Szávai Dorottya kezdeményezésére a Francia Intézetben, ahol neves irodalmárok előadásaiból rajzolódott ki a Nyugat páratlan stílusú esszéistájának, a franciás műveltség legjelentősebb magyar képviselőjének alakja.

Erdélyi gróf, író, külügyminiszter, Bartók színpadra állítója, a Helikon kulcsfigurája, díszlet- és jelmeztervező. Dúsgazdagon született és koldusszegényen halt meg. – A Magyar Művészeti Akadémia konferenciáján Bánffy Miklós emlékét idézték meg irodalmárok, történészek, kutatók.

A Pannon Egyetem Gárdonyi-emlékülésén a 150 éve született író műveinek újszerű értelmezésével és több modern megközelítésével is találkozhattunk.

Ady Kelet- és Nyugat-képe, erdélyisége, az iskolai „macsó” és a slammerek ihletője is megelevenedett azon a konferencián, amelyet a Politikatörténeti Intézetben rendeztek a költőről. A szekciók végén Erdős Virág, Kovács András Ferenc, Nyerges Gábor Ádám és Térey János rímeltették műveiket Adyra.

Az ELTE Bölcsészettudományi karán háromnapos konferencián elevenítették fel Krúdy Gyula alakját, munkásságát. A második nap néhány előadását hallgattuk meg.

A veszprémi Pannon Egyetemen szeptember 19-e és 21-e között megrendezett Ötödik Regénykollokvium témája egy különös műfaj, a travesztia volt.

A „Térnyitás” elnevezésű konferenciát a FÉLonline című folyóirat szervezte, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsen pályakezdő fiataloknak az általuk képviselt, társadalmilag jelentős témákban. A rendezvény szombati napján ellátogattunk néhány előadásra a velencei Ifi Szállóba.

A komolytalankodva komoly, frivoll, játékosan tudós Szentkuthy Miklós alakját idézték meg az író halálának 25. évfordulója alkalmából külföldi és magyar vendégek a Petőfi Irodalmi Múzeumban.