E tudósítást gépelve kiderült, hogy Word helyesírás-ellenőrzője egyelőre aláhúzza pirossal az „iszlamizmus” szót. Annál gyakrabban fordul elő a hírekben, és immár a mindennapi életünk részévé vált, a félelemmel együtt. Jany János nemzetközi jogtudós és iranista hiánypótló könyvet írt a radikális eszme történeti hátteréről.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Művészet és pszichoanalízis” című sorozatában ezúttal Gerevich József pszichiáter-író új kötetét mutatták be, melyben (mély)lélektani utazásra hívja az olvasót a festmények világában. A szerzővel Valachi Anna irodalomtörténész és Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője beszélgetett.

A létezés hálói címmel jelent meg a Janus Pannonius Műfordítói Díjjal frissen kitüntetett Kodolányi Gyula versfordításkötete a Nap Kiadó gondozásában. Az alkotóval Bollobás Enikő és Thomas Cooper beszélgettek az amerikai és a magyar költészet különbözőségeiről, de szóba jött megannyi más izgalmas téma, például Bob Dylan Nobel-díja is.

Napokat időzött egyedül a magyar puszta közepén, látott tavaszt és kavargó porhót – Halász Margit új regényéhez is eggyé vált a tájjal. A titokzatos vörös nyelvű párduc története szikár, kegyetlen, kemény világba vezeti az olvasót, ahol még a nők is férfinak öltöznek. A regényről Horváth Bence beszélgetett az íróval a Várfok borozóban.

Gyenge Zoltán Kép és mítosz című kötetében új megvilágításba helyezi a görög mitológia jól ismert alakjait, akiket nagyon is emberi vonásaik által hoz közel a mához. De hogyan látták vajon őket a festők az évszázadok változásával? Ez is kiderült a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az Olvasók Boltjában.

Nem tévedés a tudósítás címében szereplő szó: a világhírű finn–észt írónő új regénye, a Norma egyik központi témája a haj, illetve az ahhoz kapcsolódó nemzetközi bűnözés. A krimik izgalmát ígérő mű sajtóbemutatóján jártunk a Finn Nagykövetségen, ahol az est végén még egy pezsgő vita is kibontakozott a sajtószabadságról.

Az Apás szülés Lanczkor Gábor tizedik kötete – a regényt a budapesti Írók Boltjában mutatta be a szerző és beszélgetőtársa, Urfi Péter.

A Három Hét Galéria irodalmi estjeinek sorozatában ezúttal Tóth Krisztina volt a meghívott. Új verseskötetéhez, a Világadapterhez D. Duba Andrea pszichiáter a lélektan felől közelített, Kiss Noémi a költői műhely kérdéseit firtatta.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Sándor Iván A forradalom visszanéz című kötete, amit a budapesti Írók Boltjában mutattak be.

Az 1956-os emlékév bemutatódömpingjében a Sárközi Mátyással rendezett beszélgetés igazi felüdülés volt: az író nemcsak ’56-os emigráns élményeiről beszélt új kötete kapcsán, de a londoni magyar cukrászdától a Churchillel forgatókönyvet író Bíró Lajosig minden szóba került.

Az erdélyi gyökereit Budapesten is ízig-vérig őrző Bágyoni Szabó István két kötetét mutatták be a Magyar Írószövetségben: egy regénytrilógiát és egy válogatott esszé- és riportkötetet.

Érces orgánumok, egymondatos snittek és egy meg nem írt napló: Papp-Für János újonnan megjelent, Árnyékapa című kötetének bemutatójára, majd a Másik Oldal zenekar koncertjére került sor Budapesten, a Magyar Napló Könyvesboltban – Kiss Júlia járt a helyszínen.

Irodalmi csemegévé érlelte az idő Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona erotikus lektűrjét, amely egy letűnt kor rejtett vágyait hozza a felszínre. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában frissen megjelent kötet szerkesztőjével, Arany Zsuzsannával Bollobás Enikő beszélgetett a PIM-ben.

Egyedi, besorolhatatlan, de generációkon át ható költészet az övé – többek között ebben is egyetértettek az Orbán Ottó-emlékest közreműködői a PIM, a DIA és a Magvető Kiadó közös rendezvényén, melyen a költő születésének 80. évfordulójára emlékeztek.

Erdélyi betyárok, cigánygettó, bandavezérek és gonosz üldözőik: Románia 1945 és 1989 közötti időszakába kalauzol bennünket Szabó Róbert Csaba új, Alakváltók című regénye, amelyet Budapesten, az Írók Boltjában mutattak be. – Szarka Károly tudósítása.

Ughy Szabina versei veszélyesek. Aki nem vigyáz, segítségükkel könnyen átlépheti az élet és a lét közötti mezsgyét, máshogy olvashatja a kínai környezetszennyezésről szóló híreket, és felfedezheti a csodát egy koszos metrómegállóban. A Séták peremvidéken című verseskötetet értékeltük.

A Nyitott Műhelyben mutatták be Jahoda Sándor és Kókai János köteteit, amelyek mindkét szerző esetében „búcsúszimfóniának” számítanak: Jahoda prózában, Kókai a zene nyelvén kíván ezután megnyilatkozni. De azért, mint az esten is elhangzott, soha ne mondjuk, hogy soha…

A Tejszobor kisregény, bár a fiatal írónak eddig több verse jelent meg, mint prózája, sőt rajzolt is, tehát kísérletező fajta, de most olyan témát talált, ami egyértelműen prózai formát kívánt. Láng Orsolya könyvét az Írók Boltjában mutatták be. – Szarka Károly tudósítása.

„Néró megnyalta volna a tíz ujját, ha tényleg ilyen verseket tudott volna írni” – mondta Szőcs Géza a Magyar Napló Könyvesboltban Farkas Wellmann Endre új verseskötetének bemutatóján. A szerzővel Erős Kinga beszélgetett, Néró és a mai költő szavait Lázár Balázs keltette életre.

Szőcs Géza dedikálja 6–106 Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül című, gyermekeknek és felnőtteknek szóló verseskötetét 2015. december 16-án, 18 órakor Pécsett, az Árkád Alexandra Könyváruházban. Szeretettel várunk minden érdeklődőt!