Karafiáth Orsolya nemrég nekivágott egy útitárssal a föld legriasztóbb országának, amely maga az abszurditás. Ablaktalan házak, megszervezett művidámság, nyolc óra munkára fogott festőművészek – ízelítő a költőnő Gödör Klubban rendezett észak-koreai élménybeszámolójából.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából bábelőadással egybekötött könyvbemutatón vehettek részt a Budapesti Bábszínházban a sajtó képviselői. Szálinger Balázs gondolta újra bábdarabként egyik legismertebb, ősi népmesénket, a Fehérlófiát.

A 125 éve született Reményik Sándorra emlékeztek a magyar kultúra napján a PéterPál Kiadó estjén, ahol a költőről készült legújabb fotóalbum képeiből válogattak az alkotók, miközben bemutatták életútját.

Simon Márton sajnálja, hogy nem lehet japán, a Bëlgára együtt ropja jobbos és balos, Fabricius Gábor pedig megírja a hiányzó regényt a kortárs irodalomból. – A Hadik Irodalmi Szalonon jártunk a Magyar Kultúra Napján.

Lehóczky Ágnes két nyelven író magyar költő, Angliában egyetemi tanár, disszertációját Nemes Nagy Ágnesből írta. A nevén őrzi az ékezetet, de ahogy gondolkodni, írni is hol angolul, hol magyarul szokott. Frissen megjelent verseskötete bemutatóján jártunk.

Sikeres volt-e a Ceauşescu-rezsim a térség vezető ipari országaként? Lehetséges-e a rendszert belülről támadó Király Károlyt méltóképp rehabilitálni? Ki a felelős ezer ember haláláért már a diktátor menekülése után? – A romániai forradalom 25. évfordulóján a Hitel vitáján felparázslott a múlt.

A magyar irodalmi élet színe-java gratulált a 75. születésnapját ünneplő Nyerges Andrásnak, akinek írói és publicisztikai munkáiból „120 év magyar történelme” köszön vissza.

Bár az időjárás miatt nem kellett citerázni, a decemberi tavaszban a TAT Galériában rendezett Irodalmi Jelen-karácsonyon citeraszó mellett szólaltak meg a versek. Hegedűs Gyöngyi, Sós Dóra, Varga Melinda költeményei és prózája grafikák és festmények társaságában keltek életre, Szűcs András zenélt hozzájuk.

Temesi Ferenc 65. születésnapján mesélt arról, miért nem lett toronyőr vagy jós, Kobzos Kiss Tamás pedig táncházas, beates időkbe repített vissza hangszerével. Az íróval Vasy Géza beszélgetett a Kossuth Klubban.

Ebben az álomban (meglehet) felébredek:
süllyedő, emelkedő hegyekre, betűkövekre
(kőbetűkre) lépve mindig egy-egy szigeten
találom magam; s ott, valamiféle szárazulat közepén

Az Írószövetségben mutatták be Oláh János Belső tükör – Összegyűjtött versek 1958–2014 című kötetét, amely a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg.

Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című verseskötetéről beszélgetett a költővel Farkas Zsolt. A kötetben még a tizenkilenc éves Kukorellytől is szerepel vers – de arra jöjjön rá az olvasó, hogy melyik.

A Balassi Intézet Márton Áron Kollégiuma látta vendégül Darvasi Lászlót, Murányi Sándor Olivért, Poós Zoltánt és Térey Jánost, akik műveikből olvastak fel a kollégium diákjainak.

Az Irodalmi Jelen folyóiratestjén a Csontreálban jó kis szellemi csontzenét eredményezett Payer Imre és Mányoki Endre vitája; közben megtudhattuk azt is, hogyan működnek a tárgyias Payer-versek, és hol születtek a Vasmágia fémszagú sorai.

Géczi János Jeruzsálem-könyve nem hívő ember esszéje: szent pontjai helyett szempontjai vannak a város befogadásához – mondta Radics Viktória az Írók Boltjába n a szerzővel és Uri Asaffal beszélgetve.

Hegyi Botos Attila múltat és jelent egybeszövő verses naplóját mutatták be a Várfok Borozóban: az Egy etruszk utas archaikus és modern hangon megszólaltatott, képzeletbeli itáliai utazás.

A napokban elhunyt Hankiss Elemér 2014 novemberében a Centrál Kávéházban beszélgetett Jelenits Istvánnal. Akkor még nem tudtuk, hogy utolsó nyilvános szereplése lesz ez az esemény. A tudósítással rá emlékezünk.

Van-e létjogosultsága a nemzeti fogalmának a tudományban? Valóban azokkal a művekkel lehet-e betörnünk külföldre, amelyek kellően univerzálisak? Vetélytársa lehet-e a Móra-műveknek az iskolában Harry Potter? Többek között ezeket vitatták meg a Hitel-est résztvevői Az irodalomtudomány nemzeti jellegéről című tanulmánykötet megjelenése kapcsán.

A héten nyitotta meg kapuit Viola Szandra és Nánási Pál közös kiállítása a VAM Design Centerben. A Testreszabás nem csupán a kiállítás, hanem a költőnő új verseskötetének címe is. A kötetben egy válogatás szerepel a kiállításon megtekinthető képekből.

A fenti címmel rendeztek konferenciát a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ráhangolásképp a 2015 őszén indítandó kreatív írás és művészeti kritika mesterszakhoz. A délelőtt a költőké, a délután a prózistáké volt, a kettő között pedig a kritikaírás kulisszái mögé pillanthatott be a hallgatóság.