Deák-Sárosi Lászlónak A szimbolikus-retorikus film címen 2016-ban megjelent PhD-értekezése a képi retorika mozgóképi kiterjesztésével számos új szemponttal gazdagította a filmelméletet. Legalább ennyire újak és szakszerűek a szemiotikai, filmszemiotikai, irodalomelméleti, ismeretelméleti és kritikai írásai. Ezek összefüggő egységet alkotnak, és a képi retorikai megközelítést megalapozva, kiegészítve hasznos szempontrendszert adnak a filmek elemzéséhez azok műfajától és stílusától függetlenül. A szerves összefüggésrendszert mi sem igazolja jobban, mint hogy az elméleti írások tizenöt tanulmánya nem a megírásuk, nem a megjelenési idejük, de még csak nem is a példák gyanánt elemzett filmek, elméletek keletkezési sorrendjében vannak elrendezve, hanem egy jól azonosítható ismeretelméleti logika alapján. A válogatás öt egységből áll, melyek során a szerző a képi, sőt a nyelvi jelentés mibenlétének alapos vizsgálatától lánc szerűen építkezve eljut a példák elemzésén keresztül a társadalmi kommunikációig mint központi elemig.

Aligha akadhat a magyar népmeséknek olyan gyűjteménye, amelyikből az aranyhajú gyermekek tündérmeséjének egyik-másik változata hiányozna.
Toót-Holló Tamás a népmese több tucat változatának feldolgozásával avatja be olvasóját ebbe az anyagba: ami az ő felfogása szerint nem más, mint az első magyar nemzeti sorstragédiánk rejtve rejtező leírása. A szerző ennek megfelelően az aranyhajú gyermekekben a magasban lévő haza kincses hírvivőit fedezi fel, ősmítoszként azonosítható történetükben pedig a magyar ősvallás egyik rejtve rejtező emlékét, táltoshitű őseink valaha volt napkultuszát ragyogtatja fel.

Pósa Zoltán verseskötete öt fő szólamát az ars poetica jellegű versek, az istenes versek, a hazaszeretet versei és a létszorongással, halálfélelemmel küzdő írások adják. A válogatás a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg 2019-ben.

„Volt egyszer egy szegény közalkalmazott, aki beleunván szürke hétköznapjaiba, utazni indult. Nem titok, ez a közalkalmazott én voltam. Bejártam ungot-berket, Budapestet és a nagyvilágot. Még a gyermekkoromba is visszamentem. Láttam ezt, azt, amazt. Bicikliztem, metróztam, gyalogoltam, repültem. Ámultam. Bámultam. Mosolyogtam. Vicsorogtam. Aztán hetvenhét napon át megállás nélkül írtam.” – Halász Margit új kötetét ajánljuk egy tárcanovellájával.

A történet főhősének napjai meg vannak számlálva. A rokonaival nem érintkezik, egyedül él, egyetlen társasága Káposzta nevű macskája, és bizony felkészületlenül éri, amikor a doktor közli vele, hogy már csak néhány hónapja van hátra.

Kovács katáng Ferenc új prózakötetének történetei egy életút hétköznapi pillanatfelvételein kalauzolják végig az olvasót. A gyermekkor tündöklete éppúgy megelevenedik ezekben az írásokban, mint a felnőtt évek viszontagságai. Sejtelmesség, letisztult nyelvezet és céltudatos formai játékosság tesz igazán rokonszenvessé a novellákat. Az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent kötetből a Fekete bárány című novellát ajánljuk.

A neves polonista, Kerényi Grácia élete maga is kész regény. Megjárta a német koncentrációs táborokat, csodálatos módon túlélte, itthon és Lengyelországban részt vett az ellenzéki mozgalmakban, miközben egész életét a kultúrák, elsősorban a lengyel és a magyar kultúra közötti híd építésének szentelte. – Utazások című, frissen megjelent kötetéből közlünk részletet.

Csillaganya, csillaganya,
Tejútrendszer nagyasszonya,
Gyere velem holdat fogni,
üstökössel hógolyózni.

A mi közönségünk nagyon jó volt, zseniális. De azt vettem észre, hogy jó az egész országban. A nézők, a hallgatók, az olvasó, a szurkolók. Jó mind. Szabadnapjaimon magam is színházakba rohangáltam, sorban álltam ennek a Hrabalkának a könyveiért csütörtök reggelenként a bolt előtt, amikor az új könyvek érkezni szoktak. Akkor még nem sejtettem, hogy majd odaszokik hozzánk, és minden érdekes ötletünket és emlékünket elszívja az agyunkból.

Acsai Roland Pillangókisasszony című kötete a Holnap Kiadónál jelent meg 2019-ben Szimonidesz Hajnalka illusztrációjával, CD-melléklettel. Az igényes kiadvány nagyszerű átirata Puccini híres operájának, Cso-cso-szán híres történetének.

„Na, ide figyelj, mondta Fedon, rám nézett és vállamra tette kezét, ide figyelj, mert a tavasz és az első napsütés az egyik legnagyobb titok, amit elárulhatok.” – Ajánló Regős Mátyás kötetéből.

Shrek Tímea novellái nemcsak életszagúak és felkavaróak, hanem szociográfiai mélységűek is. A kötet második felében a család kapcsán és a családról ír döbbenetes novellákat, amelyek immár nem csak a jelen, de a múlt nyomorúságát is képesek megragadni letisztult, mégis erős atmoszférájú mondatokkal, karcos és nyers párbeszédekkel

Csak egy test térfogata
vagy a szobában.
Kicsit levitálsz, amíg
az elsőt lefőzöd.

Mikor kezdődött oszlása a ködnek?
Mióta, hogy egy árnyék sem mozog,
és mióta, hogy csak éppen működnek
a létfenntartó mechanizmusok?

Egyszer volt, hol nem volt, akkoriban, amikor még Szent Péter is itt bóklászkodott az Alföldön, történt, hogy a szegedi halászok között nagy volt a zúgolódás-morgolódás. Betért hát a tanyájukra Szent Péter, látni akarván, mi is az a nagy baj. A halászok befogadták őt is, akár a többi arra járó idegent. A szegedi nép mindig híres volt jó szívéről, vendégszeretetéről.

Edgar Allan Poe's “William Wilson” offers a textbook example for the inexhaustible aesthetic potential that lies within the conflict of the split self. Yet, the doubling is first introduced in a prefiguration for the William Wilson Doppelgänger in the externalized character of the Reverend Dr. Bransby.

Döbbenetes kelet-közép-európai jelenség, hogy a Nyugat-Európába áramló vendégmunkások gyerekeit otthon nagyszülők, ismerősök vagy bérszülők nevelik. Böszörményi Zoltán kisregénye ezt a témát dolgozza föl valós történet alapján. Egy édesanyja után sóvárgó kislány könnyfakasztó vallomását olvashatjuk. A személyes kálvária mögött ott sötétlik egy egész régió tragédiája. 

Láncot alkot köztünk a túlélő vágyakozás. Mindenki máshova gondol, mégis ugyanoda: haza. A haza idővel egyre soványabb lesz. És diszrofiás. Mint mi és a betegség szó, melyet botolva ejtünk. Majd oszlásnak indul. Akár a girbegörbén, grimaszokba merevedett, ruhátlan, mosdatlan, csontbőr fogolytárs-tetemek.