Szávai Géza (1950) a változatosság igézetében írja regényeit. Minden elbeszélt történettel mintha újabb műfajt próbálna ki. A szerző Állatok, nők, gyerekek című új sorozatába illeszkedő regény, a Cérnapóráz egyik „hőse” a Totya nevű kutya.

„Nincs vers, amelyben ne találnánk egy üres helyet, ami a mienk, az olvasóé. Finoman modern és lélek-közeli világérzékelés, elkülönböző Halmosi-brand. Precíz, angyalsűrűséget megbízhatóan mérő költészet.” – Halmosi Sándor új verseskötete a Gondolat Kiadónál.

Az alábbiakban Abafáy-Deák Csillag új kötetéből olvashatják a címadó novellát. A szerző "kurtanovelláiban ​a kelet-közép-európai groteszk, a köztes-európai abszurd és a civilizációs határvidék egyaránt jelen van, humorral, hajszálpontos, pár szavas leírásokkal, élettapasztalattal és -bölcsességgel, néha lírával, néha realizmussal, néha a kettő elegyével, máskor a valóságfölöttibe hajló hétköznapisággal. Írásai pontos és alapos megfigyeléseken alapulnak, az emberi viszonyok olyan, sokszor nagy hullámot vető kis rezdüléseit és az emberi lélek olyan rejtett bugyrait mutatják be finoman és érzékletesen, hogy az olvasó könnyedén helyezi el magát ezekben a novellákban, de nehezen szabadul tőlük; miután leteszi a könyvet, ott munkálnak benne még sokáig, lappangva, szelíden." (Bene Zoltán)

Darvay Nagy Adrienne:
SZÍN JÁTÉK – Rendezte Taub János
Corvina, 2020. 78–95. pp.

Deák-Sárosi Lászlónak A szimbolikus-retorikus film címen 2016-ban megjelent PhD-értekezése a képi retorika mozgóképi kiterjesztésével számos új szemponttal gazdagította a filmelméletet. Legalább ennyire újak és szakszerűek a szemiotikai, filmszemiotikai, irodalomelméleti, ismeretelméleti és kritikai írásai. Ezek összefüggő egységet alkotnak, és a képi retorikai megközelítést megalapozva, kiegészítve hasznos szempontrendszert adnak a filmek elemzéséhez azok műfajától és stílusától függetlenül. A szerves összefüggésrendszert mi sem igazolja jobban, mint hogy az elméleti írások tizenöt tanulmánya nem a megírásuk, nem a megjelenési idejük, de még csak nem is a példák gyanánt elemzett filmek, elméletek keletkezési sorrendjében vannak elrendezve, hanem egy jól azonosítható ismeretelméleti logika alapján. A válogatás öt egységből áll, melyek során a szerző a képi, sőt a nyelvi jelentés mibenlétének alapos vizsgálatától lánc szerűen építkezve eljut a példák elemzésén keresztül a társadalmi kommunikációig mint központi elemig.

Aligha akadhat a magyar népmeséknek olyan gyűjteménye, amelyikből az aranyhajú gyermekek tündérmeséjének egyik-másik változata hiányozna.
Toót-Holló Tamás a népmese több tucat változatának feldolgozásával avatja be olvasóját ebbe az anyagba: ami az ő felfogása szerint nem más, mint az első magyar nemzeti sorstragédiánk rejtve rejtező leírása. A szerző ennek megfelelően az aranyhajú gyermekekben a magasban lévő haza kincses hírvivőit fedezi fel, ősmítoszként azonosítható történetükben pedig a magyar ősvallás egyik rejtve rejtező emlékét, táltoshitű őseink valaha volt napkultuszát ragyogtatja fel.

Pósa Zoltán verseskötete öt fő szólamát az ars poetica jellegű versek, az istenes versek, a hazaszeretet versei és a létszorongással, halálfélelemmel küzdő írások adják. A válogatás a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg 2019-ben.

„Volt egyszer egy szegény közalkalmazott, aki beleunván szürke hétköznapjaiba, utazni indult. Nem titok, ez a közalkalmazott én voltam. Bejártam ungot-berket, Budapestet és a nagyvilágot. Még a gyermekkoromba is visszamentem. Láttam ezt, azt, amazt. Bicikliztem, metróztam, gyalogoltam, repültem. Ámultam. Bámultam. Mosolyogtam. Vicsorogtam. Aztán hetvenhét napon át megállás nélkül írtam.” – Halász Margit új kötetét ajánljuk egy tárcanovellájával.

A történet főhősének napjai meg vannak számlálva. A rokonaival nem érintkezik, egyedül él, egyetlen társasága Káposzta nevű macskája, és bizony felkészületlenül éri, amikor a doktor közli vele, hogy már csak néhány hónapja van hátra.

Kovács katáng Ferenc új prózakötetének történetei egy életút hétköznapi pillanatfelvételein kalauzolják végig az olvasót. A gyermekkor tündöklete éppúgy megelevenedik ezekben az írásokban, mint a felnőtt évek viszontagságai. Sejtelmesség, letisztult nyelvezet és céltudatos formai játékosság tesz igazán rokonszenvessé a novellákat. Az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent kötetből a Fekete bárány című novellát ajánljuk.

A neves polonista, Kerényi Grácia élete maga is kész regény. Megjárta a német koncentrációs táborokat, csodálatos módon túlélte, itthon és Lengyelországban részt vett az ellenzéki mozgalmakban, miközben egész életét a kultúrák, elsősorban a lengyel és a magyar kultúra közötti híd építésének szentelte. – Utazások című, frissen megjelent kötetéből közlünk részletet.

Csillaganya, csillaganya,
Tejútrendszer nagyasszonya,
Gyere velem holdat fogni,
üstökössel hógolyózni.

A mi közönségünk nagyon jó volt, zseniális. De azt vettem észre, hogy jó az egész országban. A nézők, a hallgatók, az olvasó, a szurkolók. Jó mind. Szabadnapjaimon magam is színházakba rohangáltam, sorban álltam ennek a Hrabalkának a könyveiért csütörtök reggelenként a bolt előtt, amikor az új könyvek érkezni szoktak. Akkor még nem sejtettem, hogy majd odaszokik hozzánk, és minden érdekes ötletünket és emlékünket elszívja az agyunkból.

Acsai Roland Pillangókisasszony című kötete a Holnap Kiadónál jelent meg 2019-ben Szimonidesz Hajnalka illusztrációjával, CD-melléklettel. Az igényes kiadvány nagyszerű átirata Puccini híres operájának, Cso-cso-szán híres történetének.

„Na, ide figyelj, mondta Fedon, rám nézett és vállamra tette kezét, ide figyelj, mert a tavasz és az első napsütés az egyik legnagyobb titok, amit elárulhatok.” – Ajánló Regős Mátyás kötetéből.

Shrek Tímea novellái nemcsak életszagúak és felkavaróak, hanem szociográfiai mélységűek is. A kötet második felében a család kapcsán és a családról ír döbbenetes novellákat, amelyek immár nem csak a jelen, de a múlt nyomorúságát is képesek megragadni letisztult, mégis erős atmoszférájú mondatokkal, karcos és nyers párbeszédekkel

Csak egy test térfogata
vagy a szobában.
Kicsit levitálsz, amíg
az elsőt lefőzöd.

Mikor kezdődött oszlása a ködnek?
Mióta, hogy egy árnyék sem mozog,
és mióta, hogy csak éppen működnek
a létfenntartó mechanizmusok?