„Ha tető alatt laksz, madarak a szomszédaid. Jobbak bármilyen emberi lénynél. Zajt csapni persze ők is tudnak, néha változatosabban, mint egy felső lakó, de a madárneszezés mégis a legszórakoztatóbb ébresztő, ami létezik.” – Laik Eszter tárcája

„Más kérdés, hogy mit szólna ehhez – például – Babits Mihály. Aki, ugye, már nem igen tud szólni. De ha tudna is, egyáltalán nem biztos, hogy a kérdéses banknak adná az arcát. Vagy oda tenné a jogdíjait, vagy itt vezetné a Nyugat szerény számláját.” – Laik Eszter jegyzete.

2015. június 20-án a Múzeumok Éjszakája keretében rendezik meg a Folyóiratok Éjszakáját. Az egészestés programnak az Iparművészeti Múzeum ad helyet, ahol az Irodalmi Jelen is bemutatkozik: Hegyi Botos Attila és Payer Imre zenés-verses műsorával lépünk közönség elé.

„Én úgy vagyok vele, hogy az énekelni nem tudó színészek, a mértani vonalrajzoknál egy életen át kitartó festők és a kizárólag madzagcseréhez értő szakemberek esetén csupán kétségeim támadnak a tehetségüket illetően, de amikor valaki a legszűkebb szakterülete alapjaival sincs tisztában, ott meginog a civilizációba vetett bizalmam.” – Laik Eszter tárcája

„Van abban valami meghökkentő, hogy amikor az ember békésen áztatózik egy hétfő este a fürdőkádban, egyszer csak megcsörren a telefonja, s a vonal túlvégén az édesanyja azt mondja elcsigázva, evakuálták őket. Ezt hogy érted? – kérdez vissza ilyenkor az ember, mert hát mi mást kérdezhetne hasonló helyzetben.” – Laik Eszter tárcája.

Különös levelet kaptak a napokban a csődvédelem alá került Ulpius-ház Kiadó hitelezői – vagyis azok a szerzők, fordítók, szerkesztők, akiknek sok milliót nem fizetett ki a cég. Ha azt akarják, hogy megkapják a pénzüket, fizessenek. Bár még akkor sem biztos, hogy megkapják. – Laik Eszter jegyzete.

„És akkor egyszercsak felbukkan ez a Kadarkai. Nem tudom, hogyan keveredtem a videók között váltogatva az Arckép című sorozatához, ha jól emlékszem, Kulka János volt a „horog”, amin fennakadtam, aztán le se akartam jönni róla.” – Laik Eszter tárcája.

Az illetékes irodavezető, aki egy kis késéssel megérkezett, sápadt vala és reszketni méltóztatott. A biztonságiaknak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, s még türelmünket kérték. Nincs türelem! Felelős minisztériumot, felelős politikusokat! – Laik Eszter tárcája.

„De ettől a héttől, amikor jött ez a megmagyarázhatatlan kikapcsolva-rögtön-síp-plusz-rögzi helyzet, te már a hídtól se csörögsz. Na és ma meg, hogy pont ma… Hát ez már az én idegeim köteleinek is sok.” – Laik Eszter tárcája.

Laik Eszter írásaiban a szépirodalmi novella és az aktualitásra építő szöveg egyensúlyát találjuk. Az Irodalmi Jelen könyvek sorozatában megjelent kötetéről a szerzővel Böszörményi Zoltán író, főszerkesztő és Mányoki Endre beszélgetett az Írók Boltjában. Csanda Mária tudósítása a kultúra.hu-n.

„Remegő kézzel babrált a zárral, szinte rátapadt az ajtóra, nekinyomta a homlokát, közben motyogott valamit, amitől úgy nézett ki, mintha a Siratófalnál imádkozna.” – Laik Eszter tárcája.

Száraz Miklós György Elpatkolsz, szívem, mint a pinty című novelláskötetének történeteiből hol bizarr, hol lírai, hol hátborzongató végzet gomolyog elő, de hogy elkerüli vagy utoléri-e hőseit, legtöbbször az olvasó fejében dől el.

Közel 100 irodalmi eseményen voltunk jelen 2014-ben. Ezekből választottuk ki azt a 10-et, amely nagy hatással volt ránk. Sorrendünk nem rangsor, csak a tájékozódást segíti. Helyszíneljük újra 2014-et!

„A tarfejű beleszívott a cigarettába, krákogott egyet, aztán azt mondta:
– Valami betlehemes kéne. Jászol, meg ilyesmi, tudod.
A pufidzsekis lejjebb húzta a cipzárat, lekapta kesztyűjét, és végigmutatott a papírangyalkákon és a kisjézusokon.” – Laik Eszter tárcája.

Szántó T. Gábor Kafka macskái című regénye izgalmas feltételezéssel játszik el: mi van, ha Franz Kafka halálát az író érdekében csak eljátszották a Bécs melletti szanatóriumban, és a prágai zseni végül Auschwitzban lelte halálát?

„Hazaérve tudom csak meg: felmenőim nyomdokain jártam. Mondhatni, hazalátogattam Palicsra.” – Laik Eszter tárcája.

Az októberi ünnepi hétvégén szerkesztőségünk nekivágott a Vajdaságnak, hogy a Híd Kör „Kultúrpass” című eseménysorozatának nyitó alkalmán az újvidéki Művészklubban vendégeskedjen, és bemutassa az Irodalmi Jelent.

„De még így is jó. Még így is legyen. Mert pompásan kitalálták ezt kétezer-ötszáz éve, aminek halovány mása is jól működik.” – Laik Eszter tárcája

„Az ápolás méltósága valahol a háborúk iparosodásával veszett el. A beteg testek tömege kezelhetetlen. Csak a beteg önmaga kezelhető. A végsőkig rutinizált és technicizált gyakorlatban nincs helye személyességnek.” – Laik Eszter tárcája.

„Vajon hányszor kell megérinteni egy kilincset, hogy ismerős legyen a fogása, és a magunk kézmelegét érezzük rajta? Hányszor kell bedugni egy kulcsot a zárba, hogy úgy fusson bele, mint kés a vajba, és csukott szemmel, könnyedén forgassuk el?” – Laik Eszter tárcája.