HELYSZÍNI

Budapest egykori irodalmi kávéházainak bohém hangulata, költők, írók, művészek, múzsák tragikus vagy vidám szerelmi történetei – Kolozsváron is bemutatták a hétvégén Nyári Krisztián Így szerettek ők című magyar irodalmi szerelmeskönyvét.

Irodalmi klasszikusaink hálószobájában

Petőfi már jegyben járt Szendrey Júliával, amikor megkérte egy debreceni színésznő kezét is? Molnár Ferenc azért vette feleségül Fedák Sárit, hogy elválhasson tőle? Ady, Léda és Diósi Ödön, Léda „meleg” férje hármasban éltek Párizsban? Krúdy Gyula megszöktette és feleségül vette szeretője kiskorú lányát? Juhász Gyula egész életében összesen tíz percre találkozott az Anna-versek ihletőjével? Csáth Géza megírta öccsének, hogy meg fogja ölni feleségét, de nem vették komolyan? Babits Mihály elkérte Szabó Lőrinctől annak menyasszonyát, Török Sophie-t? Kosztolányi végakarata szerint a koporsójába rejtették utolsó szeretője leveleit? Hatvany Lajos báró egy bordélyházban ismerte meg gyermekei anyját? – Ilyen és hasonló kérdésekre kap választ, aki föllapozza Nyári Krisztián Így szerettek ők című könyvét. Aki pedig részt vett a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézóban a hétvégén tartott könyvbemutatón, izgalmas ízelítőt kapott a nem mindennapi kötetből.

Az est meghívottja, valamint Kántor Melinda és Váta Lóránd színművészek jóvoltából a teltházas közönség visszautazhatott az időben. A vetítéses fölolvasáson láthattuk a kártyázó Krúdy Gyulát, a New York és Central Kávéházban mulató művészeket; hallhattuk Benedek Elek és a pesti zsidólány, Fischer Mária mesébe illő történetét, amely egy bolti vásárlással kezdődött, majd életre szóló szerelem lett belőle; majd találkoztunk a nonkonformista Csinszkával is, aki Ady halála után Babits Mihály kegyeit kereste, a költő viszont kegyetlenül kikosarazta őt, és Szabó Lőrinc menyasszonyát, Török Sophie-t vette feleségül, méghozzá úgy, hogy a tanítvány önként engedte át neki. Egy éjszaka alatt beszélték meg a különös házasságot, és a mennyasszony, aki egyébként nem volt szerelmes Babitsba, belement a frigybe.

Botrányos és szenvedélyes volt a Karinthy Frigyes és Böhm Aranka szerelmi kapcsolata. A csinos és csalfa nő kalandjai nem riasztották el Karinthyt, kifejezetten érdekesnek találta kiszámíthatatlan, labilis természetét. Az állandó heves viták ellenére sem tudtak elválni egymástól. Molnár Ferenc és Fedák Sári pedig éppen akkor házasodtak össze, amikor a színésznő úgy döntött, szakít az íróval, ugyanis nem szeretett volna elhagyott szeretőként közszájon forogni.

A negyven izgalmas történetet tartalmazó kötetről az est házigazdája, Orbán János Dénes megjegyezte: a költők, írók mindig is egzaltált emberek voltak, sőt egyes, közismert alkotóink magánélete izgalmasabb, mint maga az életmű. Az ilyen érdekességek fölkelthetik a diákok, laikus olvasók érdeklődését a versek, regények iránt. Nyári könyve éppen ezért nemcsak szép és érdekes, hanem nagyon hasznos olvasmány is.

Hogy átlagolvasók és szakmabeliek egyaránt kíváncsiak a nagy költők és írók magánéletének titkaira, azt bizonyítja a Bulgakovban összegyűlt hatalmas tömeg is. Az emeleti terem zsúfolásig telt, nagyon sokan be sem fértek a rendezvényre. Az sem mellékes, hogy a könyv igen kelendő. Erről szólva OJD megállapította: a siker az irodalmi szakmában is irigységet szül, ezért nem meglepő, hogy egyes kritikák bulvárral vádolják Nyárit.

A szerző a kötet keletkezéséről elmondta: tavaly év elejétől, kizárólag barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló, korabeli képekkel illusztrált történeteit, amelyek nagyon hamar népes olvasótábort vonzottak be. Nem tervezte, hogy irodalmi ismeretterjesztő sorozat lesz ebből, ha meg valaki azt mondta volna, hogy még könyvben is megjelenik, valószínűleg szembenevette volna az illetőt.

Az akadémiai irodalomtörténet világában ezek az anekdoták közismertek, de a szélesebb közönség körében nem terjedtek el. Két-háromszáz ember írja, s általában ugyanennyi olvassa is őket. Nyári nem számított arra, hogy az átlagolvasók is érdeklődnek majd irántuk. Szerinte Magyarországon csak a Blikk-szerű bulvárt ismerik, míg Amerikában a tényekre alapozó, de ugyanakkor szórakoztató jellegű olvasmány, az infotainment műfaja is nagyon népszerű. Annyiban igazat ad bírálóinak, hogy egyes olvasók úgy gondolják, a szerzők verseit, regényeit nem kell már elolvasniuk, mert a szerelmi sztorikkal letudták az életművet. De eddig azt tapasztalta, hogy inkább olvasásnépszerűsítő funkciója van a kötetnek, illetve a világhálón közzétett bejegyzéseinek. Egy székelyudarhelyi könyvtáros például azt mesélte neki, hogy amikor új bejegyzést tett közé a Facebookon, többen kölcsönözték ki az illető alkotó műveit. 

Azt is megtudtuk: komoly tudományos munka áll a történetek mögött. Az első tizenöt-húsz a „fejében volt”, ezeken különösebben nem kellett dolgoznia, de a többihez már szüksége volt dokumentálódásra. Egyik személyes kedvence Benedek Elek, akinek a felnőttekhez szóló műveit, erős publicisztikáját csak azt követően ismerte meg, hogy behatóan foglalkozott életrajzával.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a középkori magyar irodalom íróival, költőivel bővíteni a szerelmi sztorik tárházát, elmondta, hogy bár nagyon érdekes Balassi Bálint vagy Janus Pannonius életrajza is, de mivel nagyon távol áll tőlünk a történelmi kor, sokszor nehézséget okozna az értelmezés. Janus Pannonius esetében például az, hogy miként fért össze a bordélyházak látogatása a papi szemináriumokkal.

Kortárs, mai alkotókkal sem kíván foglalkozni a szerző. Az Így szerettek ők egyetlen még élő szereplője Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni, aki egyébként  pozitívan fogadta a kötet megjelenését.

Nyárival a kolozsvári bemutatót megelőzően Nagyváradon találkozhattak az olvasók, a Kincses Várost követően pedig Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön mutatja be könyvét.

Varga Melinda