Szőcs Géza két új könyve a könyvfesztiválon

Szőcs Géza egyszerre lokális és globális. Mintha a mikroszkóp lencséjén és egy műholdon keresztül egyszerre látnánk a szuverén költői világot. Nemzeti és egyetemes szempontokat egyaránt érvényesítve képes artikulálni az irodalmi műgondot és éteri erőt. A Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelent a Nyestbeszéd és a Tasso Marchini és Dsida Jenő című köteteinek bemutatója is ezt a benyomást erősítette meg. A szombat délutáni eseményre sokan voltak kíváncsiak – szakma és olvasóközönség egyaránt. A körülményekről annyit, a szerzőnek és a moderátoroknak sokszor mintegy túl kellett kiabálnia a hangzavart. Hiszen a könyvfesztivál helyszíne olykor jobban emlékeztetett egy átszálló pályaudvar, egy pláza és egy vágóhíd keverékére, mint a könyv és az olvasás eszményének körére.  – Payer Imre beszámolója

Szőcs Géza két új könyve

a könyvfesztiválon

A bemutatót dr. Sarbak Gábor, a Szent István Társulat elnöke vezette fel. Az Ulpius-Ház Kiadó által megjelentetett Nyestbeszéd című verseskötetet Selmeczi György zeneszerző és operarendező mutatta be, már csak azért is, mert ő több Szőcs-verset is megzenésített. A kötet 33 költeményt tartalmaz Faludy György válogatásában. Az előadó kiemelte azt a különös és teljesen egyéni dimenziót, amely mintegy az egész kultúrát sajátos és kreatív nézőpontba helyezi, s úgy adja vissza, hogy az olvasó is – Szőcs Géza alkotásait olvasva – mintegy automatikusan részese lesz. Szőcs Géza képes több világot, szemléletet, nyelvi regisztert úgy egyetlen világba tömöríteni, hogy a részek közben meg tudják tartani saját autenticitásukat.

A szerző másik könyvét – Tasso Marchini és Dsida Jenő – dr. Sarbak Gábor ismertette. A Szent István Társulat által megjelentetett irodalomtörténeti esszékötet tulajdonképpen Kolozsvár kulturális mitológiájának része. Tasso Marchini festő és Dsida Jenő egyazon évben születtek, ugyanannyi ideig éltek, fiatalon haltak meg, megérdemelt elismerésben életükben nemigen volt részük. Babits Mihály, például – emelte ki Szőcs Géza –, aki nagyszerű költő, művelt olvasó és rutinos szerkesztő, nem ismerte fel Dsida Jenő költészetének jelentőségét. Ezért oly érzékeny és fontos feladat az érték meghatározójának státusza, mert végzetes tévedések fordulhatnak elő még a legminőségibb szférákban is. Tasso Marchinivel kapcsolatban Szőcs Géza azt emelte ki, hogy leghétköznapibb portréiban is van valami túlvilági, angyali aura. A könyv egyben kapcsolatot teremt Murádin Jenő szintén a festővel foglalkozó kötetével – a költészet oldaláról. Szőcs Géza – akiről ki tudja miért, nekem Borges is állandóan az eszembe jut – Kolozsvár szellemtörténetében a két társművészet – szépirodalom és képzőművészet – egy-egy nagy alakjának az emlékezetét is ébren tartja.
A dedikáltatni óhajtók hosszú sora vonta meg a két kötet és szerzőjük iránti érdeklődés mércéjét.

      
PAYER IMRE

Kapcsolódó: Könyvfesztivál panoráma és fotóriport