Böszörményi Zoltánnal készítettünk interjút a Litera irodalmi portálon rendezett, Az év könyve 2013 szavazás apropóján, amelyen a Katedrális az örök télnek című verseskötet végzett az első helyen. Végeredményről, olvasókról, szavazókról, a magyar irodalmi életről beszélgettünk.

Karafiáth Orsolyával új, A házikedvenc című könyve kapcsán beszélgettünk dalszövegírásról, performanszról, tárlatvezetésről, szerepekről, celebségről és kövérségről. Hevesi Judit interjúja.

Költőket, írókat, újságírókat, szerkesztőket kérdeztünk arról, milyen könyvet olvasnak és ajándékoznak az ünnepek alatt. Ezúttal Boldog Zoltán, Klebelsberg Karina, Márkus-Barbarossa János, Murányi Sándor Olivér és Szabó István Zoltán válaszait olvashatják.

Költőket, írókat, szerkesztőket kérdeztünk arról, milyen könyvet olvasnak és ajándékoznak az ünnepek alatt. Ezúttal Böszörményi Zoltán, Pál Dániel Levente, Péczely Dóra, Terék Anna és Varga Melinda válaszait olvashatják.

Költőket, írókat, szerkesztőket, politikusokat kérdeztünk arról, milyen könyvet olvasnak és ajándékoznak az ünnepek alatt. Ezúttal Csepcsányi Éva, Fekete György, Hász Róbert, Miklóssi-Szabó István és Nagy Gabriella válaszait olvashatják.

Költőket, írókat, slammereket, énekeseket, politikusokat kérdeztünk arról, milyen könyvet olvasnak és ajándékoznak az ünnepek alatt. Ezúttal Csuhai István, Gaborják Ádám, Jász Attila, Markó Béla és Szálinger Balázs válaszait olvashatják.

Az Eminescu-díjjal frissen kitüntetett Turczi Istvánt új regénye, a Minden kezdet kapcsán kérdeztük beavatásról, érett korról, a Parnasszus helyéről és arról: milyen, amikor a fordítót fordítják.

Költőket, írókat, slammereket, énekeseket, kultúrpolitikusokat kérdeztünk arról, milyen könyvet olvasnak és ajándékoznak az ünnepek alatt. Elsőként Farkas Wellmann Endre, Kemény Zsófi, Podmaniczky Szilárd, Szabó Tibor Benjámin és Székelyhidi Zsolt válaszait olvashatják.

Szkárosi Endre a magyar–olasz kulturális évad számos eseményén működik közre italianista szakértőként, műfordítóként, de az alkotónak sok más arcát is ismerhetjük. Költészete nem csupán írott művészet: a performansztól a zenei produkciókon át a hangversekig és a slam poetryig számos műfajban kelti életre a verseket.

Kántás Balázzsal legújabb, szám szerint hetedik verseskötetének megjelenése apropóján beszélgettünk a Félkomfortos magánpokol és az életmű néhány sarkalatos kérdéséről.

Pál Dániel Levente költővel, szerkesztővel beszélgettünk önmenedzselésről, szerelemről, költészetről, digitális olvasásról és Az Úr Nyolcadik Kerületéről.

Ábrahám Judit táncművész egész életében gyűjtötte a moldvai csángó, erdélyi és cigány néptáncokat, dalokat, majd Indiában folytatta kultúramentő tevékenységét. Jelenleg oktatóként és koreográfusként dolgozik Budapesten.

Megtorpanás? Az volt. Mindennapi szár­nya­lás, na, az nem. Ha össze akarnám foglalni azt a röpke 26-27 évet, az három felvonásban rögzít­hető. Első: sem Aradra, gyárba aztán végképp nem kí­ván­koztam. Kolozsváron nem maradhat­tam, abban a rendszerben nem, vagy nagyon ke­vés volt a szabadúszó képzőművész. Családi kö­rül­ményeim Aradra szólítottak és nagyon kellett (volna) örvendenem, hogy ez sikerült, és nem az ország valamelyik déli megyéjében ébredtem fel – nagyon sajnálom, nem is vagyok rá büszke, de vannak efféle geográfiai előítéleteim.

Ayhan Gökhan költővel, kritikussal, gyermekkönyvíróval beszélgettünk arról, miből él egy alkotó ember, tízből hány pontra értékeli saját költészetét, és milyen tervei vannak. Toroczkay András interjúja.

Bizonyos értelemben minden parafrázis. Befolyásol, mert inspirál a korábban létrejött zseniális művészet. Ez maga a lét eszenciája. Csak néhány bonyolult matematikai levezetés versenyezhet vele ebben, azt hiszem.

Bogdán Lászlót az egyik legtermékenyebb magyar alkotóként tartják számon. Legújabb kötetéről, alakmásairól, álmairól, műfaji divatról, terveiről, a világhálóról és a szabadságról kérdeztük.

A Critica Nova az interneten elérhető kritikákat, könyvértékelő írásokat gyűjti össze. Az ötletgazdával, Sörös Erzsébet Borbálával beszélgettünk.

Csepregi János novellái és versei után Az amerikai fiú című regénnyel jelentkezett, amely egy elképzelt Alföldön játszódik a nyolcvanas években. A leghevesebb reakciókról, a történet alapanyagáról, fiataloknak szóló tanácsairól és egy 2030-as Wikipédia-szócikkről kérdeztük.

György Attila tavaly macskakalauzt írt, idén pedig a Bestiarium Siculorum című művében kitalált székely állatfajokról mesél. Könyveiről, írói hitvallásáról, a Tilos Kávéházról, valamint a nők és a macskák viszonyáról kérdeztük.

Korpa Tamással beszélgettünk Egy híd térfogatáról című kötete apropóján címadásról, partokról, folyókról, határon túli tapasztalatokról és barátkozásról.