Lipcsey Andersson Emőkével, a Balassi Intézet svédországi koordinátorával a nemrég véget ért Göteborgi Könyvvásárról, skandináv-magyar irodalmi kapcsolatokról beszélgetett Csanda Mária.

Sántha Attilát, a transzközép „blöff” és írócsoportosulás ötletgazdáját, a Székely Szótár, az Amál és Kemál „versbesztszellerkötet” szerzőjét kérdeztük székely irodalomról, nyelvről és észjárásról, szadomazóról és jövőbeli terveiről.

 
INTERJÚ

Kukorelly Endrét és az életművéről könyvet író Harkai Vass Évát kérdeztük „macsósságról”, líra és próza közti ingázásról és egymásra ható szövegeikről.

Czakó Gábort kérdeztük a „pofonért koldulásról”, az ellene indított aláírásgyűjtésről, etikum és esztétikum kapcsolatáról, díjvisszavételről és családról.

A 100 ezer költő a változásért programsorozat magyarországi szervezőit, Gyukics Gábort és Nagy Gabriellát kérdeztük célokról, politikáról és mozgalomról. Villámválaszaikat olvashatják.

VIDEÓ

Hartay Csabával beszélgettünk A jövő régészei című kötetéről, a viharsarki líráról, gazdálkodásról és Flipper Öcsiről.
Kapcsolódó: recenzió Hartay Csaba verseskötetéről

A Tiszatáj folyóiratot, a 2011 óta működő új szerkesztőséget az elmúlt hetekben erős kritika érte, amely szerint a lap eltávolodott a szegedi hagyományoktól, így nem tölti be a várossal szembeni hivatását. Bíró-Balogh Tamás, Gaborják Ádám, Sisák Gábor és Szajbély Mihály reakcióit olvashatják.
Kapcsolódó: összefoglalónk a Tiszatájt ért kritikákról

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogkörének szűkítése kapcsán néhány, a szakmai munkában a mindennapi gyakorlat szintjén résztvevő érintettet kérdeztünk meg arról: gyakran elhúzódnak-e az engedélyeztetések, az intézményben jellemző-e a korrupció és milyenek a kilátásaik.
Kapcsolódó: riportunk első része

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogköre a jövőben jelentősen csökken, az engedélyeztetési feladatok egy része a járási és a megyei kormányhivatalokhoz kerül. Ott pedig szakirányú végzettséggel nem rendelkező hivatalnokok mondják ki a végső szót. Az átszervezés okainak és lehetséges következményeinek jártunk utána. 
Kapcsolódó: interjú az érintettekkel

INTERJÚ

A hatvanas évek óta ír és közöl folyamatosan publicisztikai írásokat, irodalmi és képzőművészeti kritikákat, számtalan verses- és novelláskötete jelent meg, de színpadi szerzőként is jelen van. Szerkesztőként több könyvkiadó munkájában vesz részt, és fiatal, pályakezdő tehetségek köteteinek gondozásával foglalkozik.

VIDEÓ

Gaborják Ádámmal, a József Attila Kör elnökével beszélgettünk a szigligeti táborról, irodalmi korrupcióról, a magánszféra szerepéről, valamint a FISZ-hez fűződő viszonyról.
 

INTERJÚ

Kinde Annamária költővel, szerkesztővel beszélgettünk a Napos oldal című könyvsorozatról, a nagyváradi irodalmi életről, az E-MIL-ből történt kilépéséről, költészetéről és könyvújdonságokról.

A kortársak politikumként élik meg azt, hogy “Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél”, nekünk ez történelem. Másrészt az, hogy Ady “csóvás bolond”-nak nevezi Tiszát, nem történelem, s kérdéses, hogy politika-e. Ilyen értelemben mit mondjunk Dante Pokláról?

INTERJÚ

Egyes kritikák dilettáns, mások fontos és szórakoztató alkotásnak nevezik. Vádakról, írói öntudatról, harcról és egy perelni akaró múzsáról beszélgettünk Murányi Sándor Olivérrel a Zordok, a székely szamuráj című regénye ellentmondásos fogadtatása kapcsán.

Főként sci-fi könyvei és paranormális jelenségekkel foglalkozó művei által vált ismertté, de nevével több más műfajban is találkozhatunk. A 68 esztendős, pécsi születésű Nemere István több szempontból is rekordernek számít, a statisztikák szerint ő a legtermékenyebb magyar író, műveinek eladási példányszáma lassan 12 millióra rúg.

INTERJÚ

Szörényi László kötete, az Éljen Kun Béla! Suzy nimfomán talán a közelmúlt legkülönösebb című könyvújdonsága. Az irodalomtörténész professzorral olaszországi nagyköveti múltjáról, kötetében feldolgozott tanulságos és mulatságos élményeiről beszélgettünk az MTA Bölcsészettudományi Központ Irodalomtudományi Intézetében.

VIDEÓ

A Velemi Névtelen verseinek szerzőjével, Győrei Zsolttal készítettünk interjút, aki elmondta, miért hiányzott egy középkori költő a 21. századból. Néhány verset is rögzítettünk tőle.

INTERJÚ

Száraz Miklós György regényei mellett számos album és művelődéstörténeti munka szerzője. A Könyvhét nyitónapján tavaly megjelent, Mesés Magyarország című albuma miniszterelnöki különdíjat kapott. Új tárcakötete kapcsán andalúziai kutyákról és a magyar valóságról kérdeztük.

Hétvári Andrea Vörösbegyek nyugalma, drága Fif! címmel rendhagyó kötetet állított össze, amelyben egyszerre bújik Radnóti Miklós és Fanni bőrébe, valamint saját alkotói tapasztalatait is rögzíti. A lírai napló születésében az idén 100. évét betöltő Fifi néni is közreműködött.

INTERJÚ

Londonban a költészetnek is Olimpiát rendeztek: a Poetry Parnassus elnevezésű nagyszabású nemzetközi fesztiválon Magyarországot Lehóczky Ágnes, Angliában élő magyar költő és egyetemi tanár képviselte. A fiatal alkotóval a rendezvényről és angliai életéről beszélgettünk.