Rendhagyó módon, verses-zenés produkcióval emlékeztek Arany Jánosra Komáromban. Az előadás közelebb vitte klasszikusunkat azokhoz is, akik csak a kötelező irodalomóra tananyagaként lapozgatták eddig.

Az orosz lélek cseppet sem közhelyes mélységébe tekinthettünk-hallgathattunk bele az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén, ahol két orosz költőnő, Jelena Iszajeva és Jelena Ivanovna olvasták fel műveiket. A verseket Csisztay Gizella és Mandics György fordították.

Poétikus helyszíni gondolatok Kolozsvárról Egyed Emese Álljunk meg egy szóra estje nyomán

A Napút folyóirat Arany Jánosnak szentelte friss számát, és a zenei-színházi produkciók, valamint a folyóirat pályázatának díjátadója mellett estjükön többek között Jerzy Snopek lengyel nagykövet is előadást tartott Arany János lengyelországi emlékezetéről.

Nyár van, mégis ködben úszik
Párizs; a lefolyókból sziszegő kígyók
lepik el a fürdőkádakat;
álmomban szertefoszlik alattunk az ágy,
felbontatlanul hagyom
a vörösbort. Mr. Morrison,
negyvenhat éve a lét mögött,
mondja, hogy érzi magát?

Ritka jó hangulatú felolvasóestet tartott az Irodalmi Jelen a Nyitott Műhelyben – egy nyári versblokk kelt most életre a költők előadásában, és ezzel egy kis nyarat is varázsoltak az őszbe.

Augusto de Campos brazil költő, fordító, vizuális művész vehette át a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szombaton Pécsett. Az eseménysorozat Budapesten folytatódott vasárnap, ahol két kiemelkedő műfordítót jutalmaztak, és a díjátadót szó szerint színes előadások, performanszok kísérték.

Arról, hogy mi az alkotói módszere, szintén beszélt a szerző, illetve én már olvastam vele erről egy interjút korábban: nem adott sok időt magának egy-egy íróra. Akkor viszont olyan töménységben falta például Krasznahorkait, hogy már csömöre volt tőle – és ekkor indult meg az írás-flow az adott stílus, szóhasználat, légkör imitálásával jelentősebb huszadik-huszonegyedik századi íróinkat: az említetteken kívül többek között még Orwellt, García Márquezt, Esterházy Pétert; Kosztolányit, Hrabalt, Parti Nagy Lajost és magát Cserna-Szabó Andrást, a könyv szerkesztőjét is parodizálva.

A Sem a férfiban, sem a tájban már a borítójával felhívja magára a figyelmet: az egyszerre gyermeki és naiv, másfelől mélyen felnőtt és metaforikus ábrázolás mögött emocionális, ám nagyon is tudatos költő versei „rejtőznek”. Varga Melindával Böszörményi Zoltán, Mészáros Sándor, és Vörös István beszélgettek az Írók Boltjában.

A ’határon túli irodalom’ kifejezésnek meg kellene szűnnie, ahogy a határoknak is – fogalmazott Orbán János Dénes az Előretolt Helyőrség Íróakadémia határon túli szerzőknek szervezett estjén, amelyre nemrég került sor a Magyarság Házában. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó alkotói Gryllus Dániel nagybányai koncertjén is bemutatkoztak.

Az Olvasás Éjszakáján számos könyvesbolt várta Budapesten és vidéken az olvasókat – mi az Örkény Könyvesbolt programjára látogattunk el, ahol Lackfi János dombontúli lakóparkjának beköltőzőitől a 133 éves Petőfin át Thomas Mann kabátjáig rengeteg „szereplő” felvonult – az őket megálmodó íróknak köszönhetően.

Fiatal költő debütált kötetével az Országos Idegennyelvű Könyvtárban: Teleki Bálint Télidő-kontinuum című kötete Kovács katáng Ferenc szerkesztésében, a Napkút Kiadó gondozásában jelent meg. A versekre felkaptuk a fejünket, arra pedig, hogy egy nemzetközi szakjogász művei, különösen.

Új képzőművészeti stúdió nyílt Budapesten, a „bulinegyed” szívében, amelyet különleges projekttel avattak fel. Fiatal alkotók adogatták egymásnak a stafétát: képre írás született, írásra kép – így állt össze egy nem mindennapi láncolat. A tudósítás mellett közöljük az alkotók műveit, képek és szövegek „beszélgetését”.

A nyári pihenő után igazi mélyvízzel várta közönségét a Petőfi Irodalmi Múzeum, amely egyben élvezetes lubickolást is jelentett: Kovács András Ferencet Margócsy István kérdezgette a Havas Judit szerkesztette estsorozat keretében. És KAF-fal együtt persze néhány alakmás is ott ült az asztalnál – habár szellemalakban.

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy manapság az emberek nem olvasnak kortárs irodalmat. Miért van ez így, ha valóban ez a helyzet? Miért nyúlunk vissza egészen Petőfiig, ha irodalomról van szó, amikor ma is írnak verseket? Miért ismerik többen a Trónok harcát és Oravecz Nórát, mint Oravecz Imrét? A kézdivásárhelyi Őszi Sokadalom irodalmi felolvasó délutánján André Ferenc, Borcsa Imola, Sárkány Tímea és Serestély Zalán erről is beszélgetett.

Molnár Bea személyes top4-e a 8. Kolozsvári Magyar Napok képzőművészeti programjáról

A Kolozsvári Magyar Napok 8. kiadásán többek között arról beszélgettek az írók-költők, hogy mit jelent számukra a láthatatlan álarc, egyáltalán miért van szükség olykor álarcra. Nemcsak beszélgettek, szövegeket is felolvastak a témáról a szerzők.

Varga Melinda verses beszámolója Demeter Szilárd, Muszka Sándor és Kubiszyn Viktor kolozsvári kötetbemutatójáról

Varga Melinda képriportja a Kolozsvári Magyar Napokról

Mindannyian szótárai vagyunk a világnak