Akár egy etűd

Lőrincz P. Gabriella beszámolója szerzőnk, Birtalan Ferenc verseskötetének bemutatójáról.

és akkor is
mert egyszer ideérnek a fények
kigyönyörül a keserves ég
a Nap fölöttünk ébred

és akkor is
újra és megint a halál ellen
ha földrésznyi lesz a pestis kell
aki szól énekel szeret ezen a nyelven

Bejelöltem tehát a közkedvelt közösségi oldalon ismerősnek. Nem szoktam ilyet csinálni, de ezúttal nem bírtam magammal. Ferenc visszajelölt. Nemsokára felkerestem. Rövid idő alatt sok mindenről beszéltünk, egyetlen dologban voltam biztos, hogy szeretem ezt a költőt, és jól tettem, hogy meglátogattam.

A napokban értesültem arról, hogy újabb Birtalan-kötet jelenik meg Akár egy etűd címmel, és bemutatják a könyvet a magyar fővárosban, nagyon megörültem, hogy épp Budapesten leszek november 17-én. Délelőtt irodalom órát tartottam egy budapesti gimiben, aztán ebéd, némi pihenés következett. Magamhoz sem tértem a gimnáziumi látogatásból, már úton voltam a Kalicka Bistró felé. Csípős, esős november volt, igazi ősz. Amikor az első Birtalan-kötet bemutatóján jártam, nyár volt, és bőrig ázva, lecsurgott szemfestékkel érkeztem a helyszínre. Úgy tűnik, az eső mindig elkísér.

Megérkeztem. Már várt rám a nekem dedikált kötet. Örültem a viszontlátásnak. A bisztró sötétebb sarkában találtam magamnak kényelmes helyet, amíg várakoztunk, a szórakozóhely lassan megtelt érdeklődőkkel. Kezdés előtt még beleolvastam a Liget Műhely Alapítvány gondozta verseskötetbe. Szép kivitelezés, jó versek, zizegett a frissen nyomtatott könyv ujjaim alatt, illata elvarázsolt.

Hamarosan megkezdődött az est, bevezetésképp Láng Balázs színművész tolmácsolásában hallhatott a közönség egy csokorra valót a friss kötetből, majd Nyilas Atilla kérdezte a költőt, szenvedésről, öregségről, a kötet főbb témáiról. A szerző is hallhattuk felolvasni, ami mindig különleges élmény, a költő hangja hozzáad a vershez.

Nyilas Atilla a kötetről írt recenzióját olvassa fel, amelyben hitelesen és szeretettel beszél nem csupán a versekről, a kötetről, de a költőről is. Majd újra Láng Balázs hangján szólalnak meg a versek, a közönség, velem együtt alig bírja visszatartani a könnyeit, a humorosabb verseknél pedig jókat nevet. Végezetül az Ebéd című verset hallhatjuk a költő előadásában. Jókedvű beszélgetés, borozgatás, pogácsa. Örülök, hogy ott lehettem. Olyan volt, akár egy etűd.

Lőrincz P. Gabriella