A 20. század Rózsa Sándoraként rajongtunk érte a kilencvenes években: az igazságosztó betyár, aki elveszi a bankoktól az elsíbolt pénzt, és visszajuttatja a népnek. Az elkövető azóta jó útra tért, és ettől még sokkal rokonszenvesebb lett. Ambrus Attilával, a Viszkis rablóval találkoztunk a róla szóló könyv bemutatóján.

A győri Műhely „Öröm”-számát mutatták be a Nyitot Műhelyben, s bár nem vetette szét a derű a falakat, azért számos izgalmas tanulmány szerzője szólalt meg: Pilinszky költészetétől a gőzfürdők öröméig széles palettán közelítve meg a témát.

A Rózsavölgyi Szalon zenés kamaradarabjai már több író-költősorsot elevenítettek fel, most Szép Ernő szerelmes történetei révén ismerhetjük meg a költő hatalmas szívét és az emberiségbe vetett kifogyhatatlan hitét. A Kérem, én még nem játszottam című előadásban a költőt Trill Zsolt, szerelmeit Bíró Eszter kelti életre.

Élet és halál, evilág és túlvilág találkozása: Szekáry Zsuzsanna és Dávid Ákos e témájú képzőművészeti munkái a budapesti Fahéj Kávézóban egy est erejéig a kortárs lírával és elbeszélő művészettel is ’találkoztak’ – Shrek Tímea jegyzete a rendhagyó tárlatmegnyitóról.

Az ember, ha elveszti lelkét, torzó, félig halott, félig eleven,
ne hidd, ha remetének szegődsz, megnyugszik szellemed,
s odafenn a hegyen egymagadban megváltásra lelhetsz.

A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából különleges eseményre toborozták össze a költőket a József Attila Emlékhelyen: Illyés és József Attila versengését felelevenítve szonettpárbajban csaptak össze a lírikusok. A jeles költőkből álló zsűri mellett a közönség is szavazhatott a nyertesre. Bak Rita maga is részt vett a versengésben, élménybeszámolójából megtudhatjuk, kik nyerték a babérokat.

Király Kinga Júlia új regényének bemutatóján a #metoo-kampánnyal összefüggésben is feltette a kérdést: hány év kell egy nőnek, hogy ki merjen állni? Hány rossz válasz kell egy inzultusra, visszaélésre, mire az ember odáig jut, hogy végérvényesen megtalálja saját, adekvát és ellenálló válaszát? A szerzővel Mészáros Sándor beszélgetett a Margó fesztiválon.

A 120 éves Eötvös Collegiumot ünnepelték egykori és jelenlegi diákok az ELTE-n, két impozáns könyv és egy folyóirat bemutatójával. A Kősziklára épített ház és A drága váza című kötetek, ha másként is, de a kollégium örökségéből sarjadtak.

Kihirdették a Petőfi Irodalmi Múzeum „Egyszóval… a költészet” című pályázatának nyerteseit, akik között jeles irodalmárok is akadtak. Az ünnepélyes díjátadón nemcsak a győztesek műveiből, de Arany szerkesztői levelezésének remekléseiből is meghallgathattunk néhányat, s ez máris megalapozta a jó hangulatot.

Krasznahorkai László Valuska Gáborral beszélgetett a Margó Fesztiválon – szülővárosáról és Budapestről, Kiotóról és New Yorkról, a Moby Dick írójáról, véletlenek sokaságáról és egyéb rendkívüli állapotokról.

A Margó Fesztivál őszi „kiadása” október 19. és 22. között zajlott a Tesla nevű közösségi helyen – a programokról Kiss Júlia tudósításait közöljük, elsőként Potozky László könyvbemutatójáról.

Humorral teli, „hálószobatitkokat kifecsegő” és megindító pillanatokat is tartogató költészeti esten vehetett részt, aki meghallgatta Simon Adri és Zsille Gábor felolvasóestjét. A kitűnően megkomponált műsor versei szinte minden hangulatot életre keltettek az elégikustól az erotikuson át a kacagtatóig – és még swingeltünk is egyet.

Rendhagyó módon, verses-zenés produkcióval emlékeztek Arany Jánosra Komáromban. Az előadás közelebb vitte klasszikusunkat azokhoz is, akik csak a kötelező irodalomóra tananyagaként lapozgatták eddig.

Az orosz lélek cseppet sem közhelyes mélységébe tekinthettünk-hallgathattunk bele az Országos Idegennyelvű Könyvtár estjén, ahol két orosz költőnő, Jelena Iszajeva és Jelena Ivanovna olvasták fel műveiket. A verseket Csisztay Gizella és Mandics György fordították.

Poétikus helyszíni gondolatok Kolozsvárról Egyed Emese Álljunk meg egy szóra estje nyomán

A Napút folyóirat Arany Jánosnak szentelte friss számát, és a zenei-színházi produkciók, valamint a folyóirat pályázatának díjátadója mellett estjükön többek között Jerzy Snopek lengyel nagykövet is előadást tartott Arany János lengyelországi emlékezetéről.

Nyár van, mégis ködben úszik
Párizs; a lefolyókból sziszegő kígyók
lepik el a fürdőkádakat;
álmomban szertefoszlik alattunk az ágy,
felbontatlanul hagyom
a vörösbort. Mr. Morrison,
negyvenhat éve a lét mögött,
mondja, hogy érzi magát?

Ritka jó hangulatú felolvasóestet tartott az Irodalmi Jelen a Nyitott Műhelyben – egy nyári versblokk kelt most életre a költők előadásában, és ezzel egy kis nyarat is varázsoltak az őszbe.

Augusto de Campos brazil költő, fordító, vizuális művész vehette át a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szombaton Pécsett. Az eseménysorozat Budapesten folytatódott vasárnap, ahol két kiemelkedő műfordítót jutalmaztak, és a díjátadót szó szerint színes előadások, performanszok kísérték.

Arról, hogy mi az alkotói módszere, szintén beszélt a szerző, illetve én már olvastam vele erről egy interjút korábban: nem adott sok időt magának egy-egy íróra. Akkor viszont olyan töménységben falta például Krasznahorkait, hogy már csömöre volt tőle – és ekkor indult meg az írás-flow az adott stílus, szóhasználat, légkör imitálásával jelentősebb huszadik-huszonegyedik századi íróinkat: az említetteken kívül többek között még Orwellt, García Márquezt, Esterházy Pétert; Kosztolányit, Hrabalt, Parti Nagy Lajost és magát Cserna-Szabó Andrást, a könyv szerkesztőjét is parodizálva.