Sérült személyiségek, perifériára szorult emberek, idegenség és szeretetéhség, kegyetlen és gyötrő álmok, valóság és illúzió kavalkádja, testi-lelki erőszak, amelyet felold ugyan az ölelés, de aztán másnap kezdődik minden elölről, érzelmek, beteges szexuális vágyak, az emberi személyiségünk torzói, az őrület és a normalitás határa – Tom Dugdale merész tettre vállalkozott: megrendezte Tennessee Williams kultikus művét, A vágy villamosát a Kolozsvári Állami Magyar Színház olyan remek művészeinek közreműködésével, mint Kézdi Imola (Blanche), Pethő Anikó (Stella), Farkas Loránd (Stanley), Orbán Attila (Mitch), Varga Csilla (Eunice), Sinkó Ferenc (Steve) és Marosán Csaba, aki a fiatalembert és az orvost alakítja.

A héten került sor Pataky Adrienn Szabad kötöttség című tanulmánykötetének bemutatójára a budapesti FUGÁ-ban, a szerző beszélgetőtársai Tinkó Máté és Buda Attila voltak. Akit érdekel a szonett-kutatás és a ’45 utáni magyar költészet, annak feltétlen ajánlom a Ráció Kiadónál megjelent könyvet.

Czinki Ferenc legújabb kötetéből olvasott fel egy igazán hozzá méltó helyen: a történelmi budapesti városfal maradványait őrző sejtelmes kapubeugró mögött. Akármikor nem is lehet bemenni, de mi a pozsonyi metrónak köszönhetően bejutottunk. Nem az igazinak, mert olyan nincs, hanem…

Az irodalmi program a Double Rise őszművészeti jellegéhez kívánt hozzáadni valami újat, akik megtalálták a literátor-udvart talán rákeresnek az interneten ezekre a nevekre, és jövőre talán a fesztivál szervezői is jobban odafigyelnek, hogy a programfüzetben legalább helyesen és hiánytalanul szerepeljünk.

Tetőfokára hágott a hangulat a PIM nyári fesztiválja Rájátszás-koncertjén, ahol Beck Zoli, Egyedi Péter, Grecsó Krisztián, Háy János, Kemény István és Kollár-Klemencz László szaggatták a húrokat és mondták a verseket.

Egy késő nyári délutánon kifejezetten jó program, ha hűsítő verseket olvas fel négy bájos nő. A Közös tenger című felolvasás narratíváját a négy szerző alakította ki. A víz motívumától eljutnak az absztrakt képződményekig, miközben Jankovic-Izsó Nóra és Csüllög Anna egyedi, hullámok morajlását idéző dalátiratai adják a zenei aláfestést – Nagypál István beszámolója.

Vajon hol lakott a magyar festőnő, akinek képe az Uffiziben látható? Miért akart Laborfalvi Róza a Bródy Sándor utcába költözni? Ki volt a magyar török pasa?
Igazi kalandos-időutazós barangolásban lehetett részünk a budapesti Palotanegyedben, ahol egy páratlanul sikeres projektből született könyvet mutattak be.

A Jókai Napok a Felvidék egyedülálló, és egyben legnagyobb magyar nyelvű amatőr színjátszó fesztiválja, mely immár 54 éve találkozóhelye a szlovákiai magyar színjátszócsoportoknak. Székhelye minden évben Révkomárom. Első alkalommal 1964. májusában került megrendezésre, akkor 6 irodalmi színpad mutatta be előadását. Ekkoriban még úgy emlegették, mint az országos magyar szavalóversenyt és irodalmi színpadok fesztiválját. A 3. Jókai Napokon már 9 csoport mutatkozott be, ebből 5 színjátszó együttes volt, 4 pedig irodalmi színpad. Az évek során az irodalmi színpadok eltűntek, és helyüket átvették a színjátszó együttesek produkciói.

A nyár első igazán forró napján nézhettünk be az „írói kincsesládák” közé a PIM-ben, a kedden megnyílt Szabó Magda-kiállítás színfalai mögé. Háy János az írónőnél tett látogatása humoros és tanulságos pillanatait idézte fel, Für Anikótól Szabó Magda-művekből hallhattunk részleteket, Hauser Adrienne a zongoránál kápráztatta el a közönséget.

Könyvheti dedikálása előtt az Országos Idegennyelvű Könyvtárban találkozhatott a közönség Peter Gehrisch német költővel, akinek új verseskötete jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában, Mandics György fordításában.

Az Ünnepi Könyvhét vasárnapján lecsapott a forróság a térre, és a tolongó olvasók az Oroszlános kútnál hűsítették magukat a forrásvízzel. A leghosszabb sor vasárnap Bródy Jánoshoz állt, aki különös „verseskötettel” rukkolt elő: 52 év dalszövegei címmel jelent meg impozáns könyve.

Ha szombat, akkor eső – mondja bölcsességgé érett rutinnal a régi Könyvhét-látogató, és ez idén is beigazolódott. De a frissítő zápor gyorsan jött és ment, és újra lehetett böngészni és bóklászni. Este pedig vitorlát bontott a Magyar Napló hajója, bár tényleges vitorla nélkül, és a Dunán könyvhetezhettünk tovább.

Mozgalmasan kezdődött és telt a 88. Ünnepi Könyvhét első két napja – az Irodalmi Jelen szerzőinek, olvasóinak biztosan, hiszen átadtuk a friss Irodalmi Jelen-díjakat, egy felolvasóesten is részt vehettek az érdeklődők, és Peter Gehrisch német költő könyvbemutatóján versei mélyére utazhattunk. Mindeközben a téren nyüzsgés, napsütés, barátkozás.

Ismét hajóra szállt, azaz a TAT-on találkozott író, költő, olvasó és szerkesztő: az Irodalmi Jelen felolvasóesttel egybekötött díjátadóját a 88. Ünnepi Könyvhét nyitónapján rendezte a szerkesztőség.

Prőhle Gergely sokunk gondolatát fogalmazta meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amikor azt mondta, irigyli Sárközi Mátyás vitalitását. Bármilyen hihetetlen, az író, aki még olvasóinak is leginkább csak „Matyi”, július 19-én tölti be nyolcvanadik évét. Barátai, kollégái köszöntötték a PIM-ben.

„Nem vagyunk vérszomjasak” – szögezik le az Alibi antológiasorozat szerkesztői legújabb kötetük fülszövegében, a lapokról valamiképp mégiscsak dől a vér. Persze a legtisztább irodalom – novellák, versek, anekdoták és feljegyzések – formájában. A bemutatón jártunk.

A budapesti Restro Puskin szolgál otthonául Szekáry Zsuzsanna Párhuzamos világok című festménykiállításának, melyet május 24-én nyitott meg Kovács-Tóth Noémi. A rendezvényen felolvasott Nagy Koppány Zsolt, Lőrincz P. Gabriella és Pál Dániel Levente. – Képes riport a helyszínről.

Szávai Géza új regényében lábnyomok történetét fejti fel: hol a szűz hóban maradt egyetlen nyomét, hol a háborús csatamező lenyomatait, hol az ősök nyomába lépő utódokét, vagy összekapaszkodó szerelmesek eggyé olvasó talpa nyomát. Az íróval Bán Magda beszélgetett.

Adott két költő, egy gitár, hús, vér, Róma és a halál – és már össze is állt a verses-zenés est, amely a római disznónak állít emléket. Pontosabban épp hogy feléleszti azt: Farkas Wellmann Endre verseskötetének darabjai saját és ezúttal zenészként fellépő költőtársa, Marcsák Gergely előadásában szólaltak meg az Urániában.

A Magyar PEN Club vendége volt Aleksander Nawrocki, aki nem is igazán vendégségbe, inkább hazalátogatni jár Budapestre. A költőnek új kötete jelent meg magyar nyelven, az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában. Csisztay Gizella és Mandics György beszélgettek az alkotóval.