Harmadszorra is Szentmártoni Jánost választotta elnökévé a Magyar Írószövetség választmánya a szervezet tisztújító közgyűlésén. A József Attila-díjas költő végül egyedüli jelöltként indult az elnöki posztért. Ugyancsak újraválasztották a korábbi három évben tevékenykedő hatfős elnökséget.

Operarészletek, versek, és még egy zongora-aláfestéssel illusztrált műfordítói helyzetgyakorlat is színesítette Marton Éva és Makkai Ádám estjét a Zeneakadémián, amelyet a Szent István Rend átvétele alkalmából rendeztek a művészek tiszteletére.

Kertész Dániel íróportréival nyílt meg Budapesten a Janus Galéria, a Magyar PEN Club kiállítóhelye. A Kossuth térre néző tágas és világos termek rendezvényhelyszínként is szolgálnak majd; a cél, hogy összekapcsolják az irodalmat és a képzőművészetet – mondta Szőcs Géza a megnyitón.

Zenés és – több értelemben is – mesés utazáson vehettünk részt Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költővel, aki ezúttal nem(csak) költőként, műfordítóként, hanem operatörténészként és -fordítóként jegyzi új kötetét, Az opera négy évszázada – költők és komponisták című művet.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Andrássy úti fiókjában családias hangulatban került sor Bodor Ádám és Halász Margit beszélgetésére, amelyben a „csobogó patak és pásztorlánykák”-mentes Erdély-képek mellett az író fontosabb műveiről és alkotói módszeréről is szó esett.

A Szabadkai Városi Könyvtár vendége volt Arany Zsuzsanna budapesti irodalomtörténész, Kosztolányi-kutató, akinek a veszprémi Vár Ucca Műhely sorozatban, a Művészetek Háza kiadásában az idén jelent meg Desiré kalandjai című regénye. A szerzővel a kötet szerkesztője, Kilián László író, újságíró, kulturális menedzser beszélgetett.

A Helikon tematikus sci-fi számát mutatták be Kolozsvárott, a rendezvényen az újonnan alapított Kemény Zsigmond-díjat Antal Balázsnak ítélték oda.

Többek között „kánonmódosító javaslatnak” nevezte Dávidházi Péter Kukorelly Endre új kötetét, melyben a költő-író új területre invitálja olvasóit: személyes irodalomtörténetet ír Kosztolányitól Kerber Balázsig, vagyis hatalmas a merítés, és ízig-vérig „kukorellys”.

Kortárs drámát vitt nemrég színre a Kolozsvári Állami Magyar Színház, Visky András rendezésében Dragomán György Kalucsnija révén a nyolcvanas évek elevenedtek meg a néző előtt, de a keserű múltidézés valójában a jelenről is szólt.

Kétnyelvű kötetet mutatott be az Erdélyi Szövetség – a két éve rendezett Embermentés-konferencia előadásai immár angolul és németül is olvashatók, hogy nemzetközi szinten is ismertté tegyék a második világháborús Magyarországon végzett áldozatos munkát.

A témák egyelőre túl fogasak, nehéz őket meghegedülni,
de tehetségnek nincs híján költőnk,
kíváncsian várjuk, mikor gyantázza meg
rendesen a hangszert,
s mutat nekünk komoly kompozíciót, átütő poézist.

E tudósítást gépelve kiderült, hogy Word helyesírás-ellenőrzője egyelőre aláhúzza pirossal az „iszlamizmus” szót. Annál gyakrabban fordul elő a hírekben, és immár a mindennapi életünk részévé vált, a félelemmel együtt. Jany János nemzetközi jogtudós és iranista hiánypótló könyvet írt a radikális eszme történeti hátteréről.

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Művészet és pszichoanalízis” című sorozatában ezúttal Gerevich József pszichiáter-író új kötetét mutatták be, melyben (mély)lélektani utazásra hívja az olvasót a festmények világában. A szerzővel Valachi Anna irodalomtörténész és Kőrössi P. József, a Noran Libro Kiadó vezetője beszélgetett.

A hagyományos operaelőadásoktól merőben eltérő, újító jellegű premierrel lepte meg közönségét a Kolozsvári Állami Magyar Opera, Wolfgang Amadeus Mozart Don Giovanni című remekművével, amelyet negyvenegy éve nem játszott a társulat. Selmeczi György rendezése révén a címszereplő alakjában nemcsak a legendás nőcsábászt, hanem önmagunkat is felismerhettük.

Gács Anna kritikus, műfordító, egyetemi tanár, a Szépírók Társaságának elnöke volt a vendége a novemberi Törzsasztalnak, amelyre a nagyváradi Illyés Gyula könyvesboltban került sor – Fried Noémi Lujza tudósítása.

A Cser Kiadó és a Hévíz folyóirat munkatársai gondozta Másik forradalom. Alternatív ötvenhat című antológiában tizenhat kortárs író novellája csoportosul az 1956-os forradalom köré, a fiktív történetek pátoszmentesen, gyakran a humor erejével idézik meg és gondolják tovább a történelmet – a kötet kolozsvári bemutatóján jártunk a Bulgakov Kávézóban.

A létezés hálói címmel jelent meg a Janus Pannonius Műfordítói Díjjal frissen kitüntetett Kodolányi Gyula versfordításkötete a Nap Kiadó gondozásában. Az alkotóval Bollobás Enikő és Thomas Cooper beszélgettek az amerikai és a magyar költészet különbözőségeiről, de szóba jött megannyi más izgalmas téma, például Bob Dylan Nobel-díja is.

A prózaírók kasztrált költők – verses tudósítás Kollár Árpád, Orcsik Roland, Sopotnik Zoltán és Térey János kolozsvári estjéről

Napokat időzött egyedül a magyar puszta közepén, látott tavaszt és kavargó porhót – Halász Margit új regényéhez is eggyé vált a tájjal. A titokzatos vörös nyelvű párduc története szikár, kegyetlen, kemény világba vezeti az olvasót, ahol még a nők is férfinak öltöznek. A regényről Horváth Bence beszélgetett az íróval a Várfok borozóban.

Gyenge Zoltán Kép és mítosz című kötetében új megvilágításba helyezi a görög mitológia jól ismert alakjait, akiket nagyon is emberi vonásaik által hoz közel a mához. De hogyan látták vajon őket a festők az évszázadok változásával? Ez is kiderült a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az Olvasók Boltjában.