A novella és a regény műfaji sajátosságai, tér és idő szerepe a prózában, szakralitás és blaszfémia a népi vallásosságban – Milbacher Róbert író és Szegő János szerkesztő a székelyudvarhelyi G. Caféban beszélgetett a Szűz Mária jegyese című Margó-díjas kötetről.

Szilágyi Domokos jelenkori recepciójáról, az életmű kanonizáltságáról és a világlírában elfoglalt szerepéről, filozófiával, társművészetekkel folytatott dialógusáról, a költő ügynökmúltjával kapcsolatos dilemmákról szóltak azok az előadások, kerekasztal-beszélgetések, amelyek a Szilágyi Domokos-napok különböző állomásain, Szatmárnémetiben, Batizon, Nagysomkúton és Kolozsvárott zajlottak a hét végén.

A 80 éves Kabdebó Lórántot köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeumban egykori munkatársai, akik a PIM hangtárában tanulták ki keze alatt a mesterséget. Hogy milyen nagyságokkal és sokszor milyen kalandos körülmények között interjúzott az ünnepelt, azt is megtudhattuk az anekdotákkal tarkított esten.

Olvasó, ne csodálkozz, mindez csak egy kis
Molnár Vilmos-i abszurd,
nevess inkább, s lapozz,
hogy újra nevethess,
nem székely góbéság,
de nem is komor szürreál,
néha csak olyan, mintha élnél.

Nem tévedés a tudósítás címében szereplő szó: a világhírű finn–észt írónő új regénye, a Norma egyik központi témája a haj, illetve az ahhoz kapcsolódó nemzetközi bűnözés. A krimik izgalmát ígérő mű sajtóbemutatóján jártunk a Finn Nagykövetségen, ahol az est végén még egy pezsgő vita is kibontakozott a sajtószabadságról.

Miért nevetünk azon, ami abszurd, és nem humoros, miért a novella a próza királynője, a hitelesség és fikció hogyan viszonyul egymáshoz – az Álljunk meg egy szóra-estek legutóbbi vendége Molnár Vilmos volt.

Van a letartóztatott, megkínzott, szabadságának és talán életének elvesztésével fenyegetett, megbilincselt és rácsok mögé zárt embernek egyetlenegy lelki és erkölcsi menedéke. Beszámoló a Magyar PEN Club által, több egykori politikai elítélt és történész részvételével az 1956-os forradalom romániai hatásairól rendezett nemzetközi tudományos konferenciáról, valamint Szőcs Géza nyitóbeszéde.

Az Apás szülés Lanczkor Gábor tizedik kötete – a regényt a budapesti Írók Boltjában mutatta be a szerző és beszélgetőtársa, Urfi Péter.

Filmszerű versképek, alanyi líra, eufemizáltság, nyelvi kiforratlanság, élőbeszédszerűség, nagy szimbólumok, amelyeket megöl a hétköznapi jelleg – hétfő este újból Bretter Kör volt Kolozsvárott, ahol parázs vita alakult ki Vass Csaba költő-slammer versei fölött.

Tolnai Ottó volt a vendége a legutóbbi nagyváradi Törzsasztalnak, akivel az estek állandó házigazdája, Kőrössi P. József beszélgetett az Illyés Gyula könyvesboltban pályájának fontosabb állomásairól, költészetének meghatározó motívumairól.

A Három Hét Galéria irodalmi estjeinek sorozatában ezúttal Tóth Krisztina volt a meghívott. Új verseskötetéhez, a Világadapterhez D. Duba Andrea pszichiáter a lélektan felől közelített, Kiss Noémi a költői műhely kérdéseit firtatta.

Egész napos ünnepségsorozattal tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt Kolozsvárott, a sétatéri 56-os emlékmű előtt több mint száz ember énekelte együtt a Himnuszt, a Kolozsvári Magyar Opera Mozartot és Beethovent adott elő, a Bulgakov Kávézóban késő este Marosán Csaba forradalomhoz kötődő verses műsorral kedveskedett az egybegyűlteknek – képes beszámolónkat olvashatják.

Miben rejlik a nyelvi alkímia, hogyan kötődik Bréda Ferenc legújabb műve Ciceróhoz, miért levelez a szerző a jövő olvasójával – mindezt és még sok minden mást is megtudhattak a kolozsvári Bretter Kör évadnyitó ülésének részvevői.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Sándor Iván A forradalom visszanéz című kötete, amit a budapesti Írók Boltjában mutattak be.

Az 1956-os emlékév bemutatódömpingjében a Sárközi Mátyással rendezett beszélgetés igazi felüdülés volt: az író nemcsak ’56-os emigráns élményeiről beszélt új kötete kapcsán, de a londoni magyar cukrászdától a Churchillel forgatókönyvet író Bíró Lajosig minden szóba került.

Az erdélyi gyökereit Budapesten is ízig-vérig őrző Bágyoni Szabó István két kötetét mutatták be a Magyar Írószövetségben: egy regénytrilógiát és egy válogatott esszé- és riportkötetet.

A Margó Fesztivál pénteki napjának kiemelkedő beszélgetése volt az ’56-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódó műsor: Papp András és Térey János Kazamaták című drámájának megszületéséről, színházi előadásáról beszélgetett a szerzőkkel Gács Anna.

Szerdán nyílt meg a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár, beszélgetésekkel, könyvvásárral, sok zenével és külföldi vendégekkel. Csütörtökön többek között Drago Jančart, Tolnai Ottót, Garaczi Lászlót hallgathattuk meg, és megnéztünk egy Esterházy-emlékfilmet. Írók a Margón, de korántsem a kultúra margóján.

Nyáry Krisztián Így szerettek ők, Igazi hősök – 33 magyar, valamint a Merész magyarok – 30 emberi történet című kötetei a Facebook közösségi oldalon szűkebb baráti kör szórakoztatására írt bejegyzésekből nőtték ki magukat sikerkönyvvé. A szerző Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen járt, ahol a siker nyitjáról, a szépirodalmi könyvkiadás jövőjéről, Esterházy Péterről és az irodalomoktatás rákfenéiről is mesélt.

Kerek születésnapot ünnepelt a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Magyar PEN Club – az eseményen számos külföldi testvérszervezet képviselője is köszöntötte a kilencedik évtizedét záró PEN-t. Az alkalomból egy kétkötetes, hatalmas munka is megjelent a múltról, Csapody Miklós tollából.